Amikor nagyjából másfél évvel ezelőtt a holdcsomópont tengely jegyet váltott, írtam róla és akkor azt gondoltam, hogy nem nagyon lehet nehezebb dolog a szőrszálhasogató, rendszerező, előrelátó, minden eshetőséget számba vevő Szűz nézőpontból átváltani arra, hogy “majd, lesz, ami lesz” vagy “legyen meg Uram a te akaratod” . Ez az időszak a Szűz leszálló- Halak felszálló jegyében telt.

Szeretném revidiálni az álláspontomat

Jelenleg éppen úgy látom, hogy amibe beleléptünk és ami előttünk áll (1,5 év) annál a dilemmánál nem nagyon látok nehezebbet az emberiséget tekintve.

Mert miről is van szó?

Mi a fontosabb? Az egyén léte vagy a közösség létezése?

Hogy mire gondolok itt, azt az Csillagok között/Interstellar (2014) című film egy részletével szeretném illusztrálni, mármint annak leiratával:

– Az apja ezért kitalált egy másik módszert arra, hogy jövőt adjon az emberiségnek. A B-tervet, a kolóniát.
– De miért nem mondta meg?
– Azért, mert tudta milyen nehéz lenne rávenni az embereket arra, hogy a fajukat mentsék meg, ne önmagukat…a családjukat.
– Baromság!
– Nem jött volna ide, ha nem hiszi, hogy megmentheti a gyerekeit. Ezt a lépést az evolúció még nem tudta megtenni. Gondját viseljük odaadóan, önzetlenül azoknak, akiket ismerünk, de többnyire, csak amíg ellátunk, addig ér az empátiánk.
– De a hazugsága…ez az ordas hazugság
– Megbocsáthatatlan. Ezt ő is tudta. És kész volt önmagát a mocsokba rántani az emberiség kedvéért. Hihetetlen áldozatot hozott.
– Nem! Megmondom ki hoz hihetetlen áldozatot. A földi emberek, akik meg fognak halni. Mert egy arrogáns ember az ügyüket reménytelennek bélyegezte.
– Sajnálom Cooper, de ezt jól ítélte meg.
– Neeem! Neeem!
– Mi vagyunk a jövő.

Eközben a Földön:
– Ezek csak úgy pakolnak és mennek. Mit remélnek? Mit találnak máshol?
– Az életet. A fenébe!
– Murph, szabad ezt eltitkolnunk?
– Nem jó pánikot kelteni. Tovább kell dolgoznunk, ahogy eddig.
– Jó, de ezzel tovább megyünk az úton, amit Brand kijelölt nekünk.
– Brand lemondott rólunk, de én megkeresem a megoldást.
– Na és van is ötleted?
– Csak megérzés.

Az Oroszlán (az egyén) tudása, most a Vízöntő (közösség/kollektív) motorjává válik.

Érkezik a feladat: valami, ami nagyobb nálad, valami, ami túlmutat rajtad.

Ahhoz, hogy valaki képes legyen igazi Vízöntőként, egyenrangú, független félként kapcsolódni egy csoporthoz, elengedhetetlen az Oroszlán stabilitása.
Ha nincs meg a belső magabiztosság (Oroszlán), az ember két hibát követhet el a tranzit alatt: vagy gyáván beleolvad a tömegbe és elveszíti az arcát, vagy szélsőségesen lázadóvá válik, aki csak azért bomlasztja a rendszert, hogy végre figyeljenek rá.

Tehát nem eldobjuk, nem elhagyjuk az Oroszlánban rejlő tudást/kincset, hanem lebontjuk róla, azt ami már nem szolgál és ami marad, azt a vegytiszta kreativitást a Vízöntő szolgálatába állítjuk.

Mit kell elhagynunk?

• A dicsőséghajhászást:
A folyamatos külső visszaigazolás, a “taps” és az elismerés kényszeres keresését.
• Az egocentrikus vezetést:
Azt a hitet, hogy mindent egyedül kell csinálnunk ahhoz, hogy mi legyünk a figyelem középpontjában.
• A drámát és a sértett büszkeséget: Amikor az egónk irányítja a reakcióinkat.

Ugyanakkor az Oroszlán esszenciája válhat a hajtóanyaggá!

Egy Vízöntő közösség melegség és lelkesedés nélkül csupán egy rideg, arctalan rendszer
Az Oroszlán leszálló adja a kreativitást, az életörömöt, a bátorságot és az egészséges önbecsülést.
Tehát a feladat nem az egyéniségünk feladása, hanem az, hogy ezt az egyéni X-faktorunkat a közösség szolgálatába állítsuk.

A Vízöntő Felszálló: a fejlődés iránya és a kollektív jövő

A Vízöntő a humanizmus, az innováció, a közösségek és a magasabb eszmék jegye.

Konkrét feladataink lehetnének 2028 tavaszáig (és aztán még tovább):

A magányos farkas, öncélú sztár (árnyék Oroszlán) szerepéből át kell lépni a csapatjátékos szerepébe.
A kérdés már nem az, hogy „Hogyan lehetek én a legjobb?”, hanem az, hogy „Hogyan szolgálja az én különleges tehetségem a közösséget?”.
Vele/velük fogok előreébb jutni.

A hatalomgyakorlás átalakul. Nem az a valódi vezető, aki kiköveteli magának a trónt, hanem az, aki képes egyenlő félként együttműködni és inspirálni a csoportot.

Merjünk szakítani a berögzött, elavult hierarchiákkal.
A Vízöntő energiája megköveteli a nyitottságot az új, progresszív, akár technológiai vagy társadalmi megoldásokra. És ezekre nagyobb szükségünk van, mint valaha. De nem az AI-ra gondolok.

Egy egyszerű példa: 2026-ban miért öblítjük még mindíg a WC-t ivóvízzel? Miért locsoljuk a füvet ivóvízzel? Miért nincs már elterjedve a szürkevíz használata? Stb….bizonyára mindannyian tudnátok példákat felhozni a hétköznapi életből.
Meg kell törni az évszázados, évtizedes berögzült szokásokat, csak azért mert 20 éve is így csináltuk. Akkor még azt hittük, hogy a víz soha nem fogyhat el. Most már tudjuk, hogy ha hülyén élünk, akkor hülyén is halunk, de mégsem teszünk semmit.

A következő években évtizedekben sok rendelettel és szabályozással fognak rálépni az egyén tyúkszemére, amire azért lesz szükség, hogy a KÖZÖS jövőnket megóvjuk. Az egyes embernek és a családok szintjén fájni fog és persze lesznek, akik majd azt mondják: na és …ki tudom fizetni.

De amit nem lehet kapni, azt ki sem tudod fizetni, bármennyi pénzed is van!
Vizet fakaszatani még csak Mózesnek, Szent Lászlónak és Pegazusnak sikerült, és lássuk be ők most nincsenek velünk :).

A régi kabrés újsághirdetések vicces végszavával zárom eme írásomat:
…és ugyanitt vízfakasztók, esőcsinálók kerestetnek….

Sebestyén Ágnes asztrológus

AstroSupport Önismereti Műhely

Facebook: facebook.com/astrosupport.eu

E-mail: astro@astrosupport.hu

Telefon: +36 20 377 50 69