Életfa

írta: Sóvári Melinda asztrológus

Amikor az Életfáról beszélünk, nem pusztán egy növényről, vagy egy élőlényről van szó, annál sokkal-sokkal többről.

Ősi szimbólum az Életfa,

melyet természetesen az igazi földi fa ihletett, melyben benne van az összes ősi archaikus szimbólum. Talán inkább szimbólum rendszernek nevezném.

Minden szimbólumot magában foglal, ezért is olyan jelentős, és fontos az ember számára. Képviseli mindazt, amit a földi lét megjelenít, és mutatja életünk értelmét, forrását de célját is.

Szimbolizálja magát a teremtést, melyet természetesen a Naphoz kötünk. Idővel, ha megnő, otthont ad számtalan élőlénynek, madaraknak, mókusoknak, bogaraknak…óv és véd bennünket esőtől, naptól, széltől, így ringatja el gyermekeit az Életfa, mint holdi édesanya.

Gyökereit mélyre ereszti (Hold), de koronája az égbe tör (Nap), és törzse összeköti a világokat (Merkúr).

Ha sokáig él öreg szaturnuszi fa lesz belőle,

s ha gyümölcsfa (Vénusz), és bőséggel terem, megajándékoz bennünket Jupiterrel. Ha hatalmasra nőnek, erőt és bölcsességet árasztanak ránk (Mars és Jupiter).

Szimbolizálja a múltat (Hold) és a jövőt (Nap) (Családfa), a tudat-alatti (Hold) és a tudatos (Nap) egységét.

Mutatja nekünk az újjászületés körforgását, a megújulást és a halált.(Mars, Plútó), hiszen minden évben újra hajt, majd elszunnyad, és „téli álomra hajtja a fejét”.

Mutatja nekünk karmikus feladatunkat, hogy honnan jövünk (Hold-Szaturnusz), és hová kell tartanunk. (Nap-Szaturnusz).
Mutatja a kapcsolatokat a tudattalannal és a tudatossal is, valamint szimbolizálja emberi kapcsolatainkat a levelek által, melyek bár különállók, mégis egy tőről fakadnak.

A világunk polaritását tükrözi, mely mindig egyensúlyban van. Lent mint fent, kint mint bent. Egység, és tökéletesség.

Az idő múlásával (Szaturnusz) minden egyes évben új és új köröket növeszt a törzsén, mutatva ezzel egyre jobban a végtelenséghez való kötődését, az egyre nagyobb vágyat az isteni egységhez tartozásról.

Ahogy a 12 állatövi jegy, minden elem alap analógiáit tartalmazza.

• Tavasszal rügyeket, új hajtásokat ereszt, elindítja az életet, mint a Kos.
• Bőséges virágot bont, mint a Bika, mely szépség előhírnöke a nyári szüretnek.
• Levelet ereszt, mellyel fotoszintetizál, cseréli a levegőt, mint az Ikrek.
• Megjelennek a gyümölcsök, melyeket óv, véd és táplál, mint a Rák.
• Beérik a gyümölcs, mely a kiteljesedés, mint az Oroszlán.
• Betakaríthatjuk gyümölcsét, szorgalommal, alázattal, kemény munkával, mint a Szűz.
• Művészi színekbe fordulnak a levelek, megszínesítik a tájat, mint a Mérleg.
• Majd elveszíti leveleit, olyan, mintha meghalna kicsit, mint a Skorpió.
• Üresen, hidegen állva, mindent elvesztve egyetlen dolog maradt neki, a hit, hogy majd eljön az új tavasz, mint a Nyilas.
• Sötét, sivár és mozdulatlan lesz az Életfa, legnehezebb ideje következik a fagyokban, mint a Bak, és a Vízöntő.
• Majd eljön a teljes bezárkózás, mintha már nem is lenne itt a földi létben, mint a Halak.

Ez egy folyamatos kommunikáció, egy érzelmi interakció. Folyamatos üzenet a szimbólumok nyelvén számunkra, ezért is a tüdő felső része Merkúr, az alsó része pedig a Hold analógiáit hordozza. Érzelmeket kelt bennünk a fákkal való kapcsolat. E miatt is annyira fájó, ha ki kell vágni egy idős, vagy beteg fát.

Ha pedig egészséges fát pusztítunk el…önmagunkat pusztítjuk el…

A fákban valóban benne van őseink hangja, melyek ha susognak a szélben, hallhatjuk őket. Hiszen vannak fák, amik több száz éve élnek a földön.

Önfeláldozóan adják nekünk javaikat (Neptunusz), és szimbolizálják a megtisztulást (Uránusz), a levegő tisztításával.

Minden energia bennük van, amit a földi létünkben használhatunk, de majd egy napon vissza kell adjuk az Anyaföldnek. Régen a kidőlt fák meleget adtak otthonainkban, házainkhoz, bútorainkhoz adták életüket. Hatalmas Égi ajándékok Ők, ezért megbecsülést, tiszteletet és gondoskodást érdemelnek.

Vigyázzunk a fákra, olyan csodálatos élőlények!

Szeretet és áldás kísérjen utunkon

S M