Angyalmesék

A jeges, hegyi szerpentinen sebesen haladt felfelé az autó. Éjszaka volt. A lakott területtől távol az utat csak a fényszórók világították meg. Hirtelen az erdőből egy férfi ugrott ki, egyenest az autó elé, két kezét kitárva. A sofőr rémülten fékezett. A csikorgás éles késként hasította át az éjszakát. A szélvédő üvegen keresztül egy másodpercre összetalálkozott a pillantásuk. És abban a percben a hegyről egy hatalmas szikla zuhant le. Pontosan oda, ahol az autó haladt volna, ha a különös alak nem ugrik eléje. A vezető egész testét veríték lepte el. Reszketve törölgette gyöngyöző homlokát.

– Úristen, majdnem elütöttem….! És majdnem meghaltam….- dörmögte magában, majd amikor kicsit magához tért, kiszállt, hogy megköszönje az életmentést és megnézze, jól van-e az erdőből kiugró férfi.
Ám az nem volt sehol.
A sofőr egyre idegesebben pillantgatott körbe, kiabált, majd ide-oda futkosott a kihalt, sötét erdő szélén, mígnem rádöbbent, hogy egyetlen jármű sincs a közelben, és ebben az évszakban gyalogosan aligha juthatott fel bárki is a fagyos szerpentin útra.
Azelőtt kőkemény materialista volt.

Ám attól a naptól kezdve nagyon is jól tudja, hogy léteznek angyalok.
… Hogy létezik egy másik világ, egy velünk párhuzamosan futó, magasabb dimenzió, ahonnan őriznek minket, vigyáznak ránk, – és nagyon ritkán ugyan, de néha akár emberi alakot is öltve megóvnak minket a tragédiától vagy valami más esetben beleavatkozzanak sorsunkba.
Olykor megesik, hogy egy pillanatra elvékonyodik a szellemi és a fizikai világot elválasztó fonal….

Nem tudom már, melyik angyalokról szóló könyvben olvastam ezt a mondatot azokról az esetekről, amikor az angyalok egy pillanatra megjelennek testi valójukban. Theresa Cheung, spirituális író, – (akinek az angyalokkal való találkozásáról ebben a fejezetben még lesz szó), – véleménye szerint ezek az angyali látomások nem mások, mint földi létünk futó találkozásai a mennyországgal.

Alighanem sok Olvasóm hallott már emilyen, a mennyországgal való futó találkozásról, – amikor elvékonyodik az a bizonyos választófonal, és emberekkel valami olyasmi történik, amire nincs racionális magyarázat.
Az egyik Magyarországon ismert spirituális mester nagyon szegény körülmények közt nőtt fel a hatvanas években, egy borsodi kis faluban. A nagyapjával dolgozott a földön, amikor megpillantott egy óriási, rózsaszín gyönyörű autót, amelyben két tündöklő ember utazott. A szája is tátva maradt, hisz elképzelni sem tudta volna, hogy létezhet ekkora autó. (Még soha nem járt moziban, és nem hogy tv-jük nem volt, de még csak villany sem a házban, ahol lakott.) Amikor a kocsi megállt a sorompónál, a benne ülő férfi és a nő rámosolyogtak. A kisfiú hozzájuk lépett, a volánnál ülő férfi pedig megsimogatta.

– „Mindig vigyázni fogunk rád.” – mondta valami egészen furcsa gyöngédséggel a hangjában.
A gyerek lélekszakadva szaladt vissza a nagyapjához, hogy elmesélje neki a látottakat. Az idős ember azonban rácsodálkozott:
– De hát fiam! Nem is volt leeresztve a sorompó…..
(A hatalmas rózsaszín autó két utasa mégis megtartotta az ígéretét a kisfiúnak, aki azóta sikeres üzletemberként a világot bejárta és jelenleg angyalkommunikációt tanít.)

Horváth Andrea karmaasztrológus

A történetek itt láthatod és hallhatod :