HÁT – HÁTFÁJÁS: A hát közepe (12 háti csigolya)

D1 (C1) = Az első háti csigolya akkor reagál erősen, ha a munkámban vagy a sportban túlhajtom magam, illetve minden olyan helyzetben, ahol fizikai és mentális energiáimat a végsőkig kiszipolyozom. Ez a csigolya az alkoholt és a drogot sem igazán kedveli, rendszeres használatuk következtében nagyon sérülékennyé válik. Önvédelmi módszereket találok ki azért, hogy védekezzek a környezetemmel szemben, hogy ne sérüljek, ami a szavaimban is megmutatkozik: például hidegséggel vagy sértésekkel próbálom a többieket távol tartani magamtól. Ez a magatartás jelentős súlynövekedéssel is járhat, ami természetes fizikai önvédelem (tudat alatt több helyet akarok magamnak, és kevesebbet másoknak). Félénk vagyok, amellyel nehezen birkózom meg. A félénkség még inkább felszínre kerül, ha attól félek, hogy elveszítem mások szeretetét.

Forrás: wikipédia

*Megjegyzés: A „D1” csigolya a nyaki gerinc első csigolyáját jelöli, a neve atlas (C1). A gerincoszlop legfelső csigolyája, mely a koponyát tartja. Ezzel szemben a D1 egy másik elnevezés, ami a patkóbél (duodenum) első szakaszát jelöli, a gyomrot az éhbéllel (jejunum) összekötő szakaszt. Tehát a kontextustól függ, hogy a „D1” csigolyáról vagy a patkóbélről beszélünk. 

D2 (C2) = A második háti csigolya gyorsan reagál, ha az érzelmi életemben valamilyen probléma merült fel. Ha felgyülemlenek az elfojtott érzéseim, akkor a D2-es hátfájással üzen nekem. Ha az az érzésem, hogy nem találom a megfelelő helyet az életben és a társadalomban, hogy az élet „igazságtalan” és az események áldozatának érzem magam, akkor a D2-es betegszik meg. Valószínűleg különösen a családomat érintő dolgok hatnak rám, és minden konfliktushelyzetet igen intenzíven élek meg. Az is lehet, hogy régi bosszúságok gyülemlettek fel bennem vagy állandóan régi dolgokat, régi emlékeket idézek fel magamban, a múltba menekülök a valóság elől, ahelyett, hogy bizakodva a jövő felé tekintenék, és a jelent élném meg intenzívebben. Félhetek egy új helyzettől, amely az ismeretlentől való félelmet erősíti bennem. Vajon ez a helyzet túl nagy felelősséggel jár majd? Támogatnak majd, vagy egyedül kell boldogulnom? Az engem körülvevő emberek hogyan fognak reagálni?

D3 (C3) = A harmadik háti csigolya a tüdővel és a mellkassal áll kapcsolatban. (Kattints ide a cikkért.) Amit az érzékszerveimen keresztül tapasztalok, és ami nem teljesen megfelelő számomra, arra a D3-as szintén reagálhat.

D4 (C4) = A negyedik háti csigolya az örömökhöz, a vágyakhoz, a beteljesületlen kísértésekhez kapcsolható. Valószínűleg túl nagyok az elvárásaim, talán néha irreálisak is, és mivel az igényeim nincsenek kielégítve, ingerlékeny leszek. Haragszom az életre, a környezetemre. A lelkem mélyén olyan nagy érzelmi űrt érzek, hogy hajlamos vagyok a depresszióra, s az egyetlen mód, amit ismerek ennek az állapotnak az ellensúlyozására, hogy természetes vagy mesterséges módon felpörgetett állapotba hozom magamat.

D5 (C5) = Az ötödik háti csigolya akkor betegszik meg, ha elveszítettem az irányítást a dolgok felett. Ilyenkor úgy érzem, kicsúszik a lábam alól a talaj. Még pánikba is eshetek. Általában az érzelmi életemről van szó: a társammal, egy családtagommal, egy közeli baráttal kapcsolatban. Ez a bizonyos irányítás néha a másoknak segíteni akarás látszata mögé van bújtatva, de valójában az erősebb pozíciójában tetszelgek. Ha a dolgok nem a vágyaim szerint alakulnak, akkor frusztrált leszek, kritikussá, türelmetlenné válhatok, és az ötödik háti csigolyám erre hevesen fog reagálni. Azt akarom elhitetni, hogy velem nem lehet ujjat húzni, és sokat bírok. Azonban magamban tudom, hogy túl sok terhet veszek magamra, ami bizonytalanná, szorongóvá, lázongóvá tesz a környezetemmel szemben. Nagy ambícióim vannak, ami miatt néha eltávolodom a realitástól. Ilyenkor mesterkélt kapcsolatokat alakítok ki az emberekkel, és csalódást csalódásra halmozok, mivel az igaz és egyszerű szeretet nincs jelen.

D6 (C6) = A hatodik háti csigolya akkor fáj, ha túl szigorúan ítélkezem magam felett. Lehet, hogy nagyon szigorúságban neveltek, minden szabályt pontról pontra be kellett tartanom. Ha ilyen tekintélyelvű, kevéssé engedékeny környezetben nőttem fel, akkor előfordul, hogy lelkiismeret-furdalásom lesz, ha néha jót akarok magamnak, vagy időt akarok hagyni magamnak bizonyos dolgokra. Minden megmozdulásomat, minden szavamat, minden gondolatomat elemzem azért, hogy biztos lehessek abban, hogy helyesen cselekszem-e.

D7 (C7) = A hetedik háti csigolya eszeveszett munkamániás. Ha az életemben valamit túlzásba viszek, nem hallgatok a testemre, amikor annak pihenésre és lazításra lenne szüksége, akkor a D7-es segítségért kiállt. Az is lehet, hogy így próbálok valakit vagy valamit elfelejteni. El akarom felejteni az anyagi vagy érzelmi gondjaimat. Ha egy pillanatra megállok, akkor az elkeseredettség és az elégedetlenség újra felszínre törhet, amelyet nem szeretnék. Sok dühöt és agressziót halmozok fel magamban, mindez forrong bennem, mivel úgy érzem, hogy az élet „semmi jót nem hoz nekem”. Csökönyössé, makaccsá válok, sőt bizonyos gondolatoktól nem bírok szabadulni, amelyek szinte már gyötörnek.

D8 (C8) és D9 (C9) = A rekeszizom vonalában található nyolcadik és kilencedik háti csigolya egymással szorosan összefügg, ezért egyszerre tárgyaljuk őket. Akkor vannak veszélyben, ha bizonytalanná válok, mert félek, elveszítem egy élethelyzet vagy egy ember felett az irányításomat. Biztosabb vagyok magamban, ha tökéletesen irányítom az életem minden területét, ha minden helyzetnek ura vagyok. Elrejtőzöm az elefántcsonttornyomba, hogy ne kelljen kérdéseket feltennem magamnak, és semmin se kelljen változtatnom az életemben. Minden érzésemet belül élem meg. Ha az egyensúly felborulni látszik, az „ijedt” nyolcadik és kilencedik háti csigolyáim erőteljesen reagálnak, s a félelemtől összeesnek. Ilyenkor reménytelenséget érzek, és rossz az alaphangulatom. Nehezen látom meg a fényt az alagút végén. Megvetem az életemet, és szakadék fele irányítom magamat.

D10 (C10) = A tizedik háti csigolya problémája mély bizonytalanságról árulkodik, amivel szemben úgy érzem, védtelen vagyok, nincs elég erőm hozzá. Igen kis önbizalommal rendelkezem, úgy érzem, hogy egy kis „szíverősítőre” van szükségem, hogy bátrabb legyek, és hogy elfelejthessem gondjaimat, bajaimat. Gyakran az általánosnál nagyobb mennyiségű alkohol vagy drog fogyasztása adja meg nekem a szükséges „lökést”. De, amikor kijózanodom, a bajok még mindig ott vannak, a kedvem komor lesz, mert a dolgoknak csak a negatív oldalát látom, és elutasítom az életet, szánakozva a saját sorsomon. Semmiségeken bosszantom fel magam, dühös leszek, de nem tudom kimutatni, jelentéktelen dolgoktól kiborulok.

D11 (C11) = A tizenegyedik háti csigolya deformitása az idegrendszer működési zavaraira utal. Az életem minden terén jelen levő túlzott érzékenységemmel torzítom a valóságot (hogy ne szenvedjek annyira), ám ennek következtében a D11-es csigolya deformálódik. Az én szájízem szerint változtatom meg a dolgokat, hogy olyanok legyenek, amilyennek azt én szeretném. Tudatosan elszigetelem magam a környezetemtől, de ez csak egy bizonyos ideig tud működni, mert előbb vagy utóbb szembe kell néznem a valósággal. Ekkor egyfajta belső feszültség lesz majd úrrá rajtam, amivel nehezemre esik majd megbirkózni. Ez olyannyira elviselhetetlenné válhat, hogy öngyilkosságra is gondolok néha, mivel úgy érzem, nem értenek meg. Félek a jövőtől, mivel tehetetlennek érzem magam, képtelennek arra, hogy változtassak az életem dolgain. Áldozatnak hiszem magam, akinek megsértették az érzéseit. Inkább a negatív dolgokon rágódom, és nem teszek túl nagy erőfeszítéseket arra, hogy kirángassam magam ebből a helyzetből.

D12 (C12) = A tizenkettedik háti csigolya akkor betegszik meg, ha „burokban” élek. Hajlamos vagyok arra, hogy kritizáljak, elítéljek dolgokat, és gyorsan eljutok a konklúziókig, nem azért, mert valaminek valóban utánajártam, hanem azért, mert a megfigyeléseim olyan téves benyomásokhoz vezetnek el engem, amelyeket „saját szájízem szerint” magyarázok. Belülről felemésztő dühöt érzek. Az elmém igen aktív. Érzékeny, ingerlékeny vagyok. Légvárakat építek. Különböző forgatókönyveket játszok le az agyamban. Mivel nehezen engedek a környezetemnek, emiatt igencsak nagy bizonytalanságérzés kerít hatalmába. Beteges gondolatokat táplálhatok, mivel nem vagyok képes az általam látottakból vagy általam érzékelt dolgokból levonni a következtetéseket, és irigyelek másokat.

Folytatjuk…

Szeretettel,

Murányi Tímea

Elérhetőségeimért kattints rám 🙂

Forrás: Jacques Martel: Lelki eredetű betegségek lexikona