A szerelem csupán illuzió?

Az a helyzet, hogy a legtöbb párkapcsolati problémáért és a szexuális kapcsolatokban felmerülő gondokért is a dopamin lehet a felelős… A dopaminszinted meghatározza a kapcsolatokhoz való hozzáállásodat.

A dopamin egy hormon, ami akkor szabadul fel az agyadban, ha új, izgalmas dolgokban van részed, ha új ingerek érnek …

Tudtad, hogy ha a dopamin vezérel téged, akkor annak köszönhető, hogy többségében optimistán vágsz bele az új kapcsolatokba, az ismerkedésbe ? Ha a dopamin hajt, akkor szereted az izgalmas helyzeteket és a folyamatos új tapasztalatok szerzése az, ami ösztönösen visz bele romantikus vagy szeretői kapcsolatokba…

Hatással van arra, hogyan tudsz kötődni másokhoz, és sok esetben meggátolja az intim kapcsolatok kialakítását az életed során.

Ha túl hosszú időn keresztül és sok pornót nézel pl, vagy sok erotikus tartalmat követsz a közösségi médián keresztül, akár instagram, onlyfans, bármilyen platformon keresztül…. az agyad hozzászokik a magas ingerszinthez…

Saját magad legnagyobb ellensége tudsz lenni ezáltal, mert természetes úton már nem tudod elérni azt a dopaminszintet. A hétköznapok megélései már nem tudnak akkora élményt, ingert adni neked, az emberekkel való kapcsolataidban nincs meg a valódi kapcsolódás érzése , mert a magas dopaminszinthez képest nem adnak akkora kielégülés érzést az agyadnak….

Ebből adódik, hogy folyamatos újabbnál újabb ingerekre van szükséged , hogy eljuss arra az élvezeti szintre, amihez az agyad már hozzászokott.

Na bumm, mivel ez nem igazán kivitelezhető folyamatos jelleggel, ezért egyre jobban távolodsz el a valódi kapcsolatoktól és egyre felszínesebbé válik az életed. Szinte mondhatnám azt is, hogy lehetetlen magas dopaminszinttel normális, intim, ragaszkodó, egészséges és őszinte kapcsolatokat fenntartani.

De miért, mi ezzel a baj valójában?

Mert ebben az esetben a szerelem maga csupán csak egy illúzió…, mert olyankor, amikor megismersz valakit, aki után vágyakozni kezdesz, vagy amikor szerelembe esel egy új személlyel, nem a másik embert látod, hanem a saját vágyaidat veszed észre benne.

Vagyis azok megélési lehetőségét érzed meg… Ebben az állapotban túlidealizálod a másik személyt.

Amikor szerelmes leszel, hatalmas mennyiségű dopamin és szerotonin szabadul fel az agyadban és ez eufóriát okoz neked.

Gondolj csak bele, elég ha csak ránézel a szerelmedre és szétrobbansz a vágytól, elég csak egy tegnapi emléket feleleveníteni és máris mosolyogsz, nyugodtabb leszel.

Az a baj, hogy ez az érzés voltaképpen elég hamar elmúlik….ilyenkor kezded el felismerni, hogy valójában milyen a másik, akit párodnak választottál…

Itt jön a két lehetőség : szakítás vagy tudatos cselekvéssorozat a kapcsolat megtartásának érdekében.

A dopamin veszélyes hormon, ő adja a hűtlenséget a kapcsolatodba azzal, hogy az agy jutalmaz , ha valamit elérsz, megszerzel…

Dopaminfüggőként nem fogsz tudni ellenállni a csábításnak és félrelépést eredményez a kapcsolaton belül az is, ha valaki elhúzza előtted a mézes madzagot, hiszen az agyad azonnal abba a módba kapcsol : meg kell szerezned!

Dolgozz a dopaminfüggőségeden! Minden apró lépés nagyon messzire tud vinni attól az állapottól, amiben éppen most vagy, ha a fentebb leírtak igazak rád…Hogyan? Tűzz ki magadnak egy célt minden napra, amit kipipálhatsz esténként és mellőzd a közösségi média használatát vagy a pornó nézését…