A táncterápia mint önismereti módszer 3. rész

Írta: Dr. Zám Mária tanár, táncterapeuta

Önismeret és tánc – A táncterápia mint önismereti módszer 2. rész folytatása

Az önismeret egy hallgató definíciója szerint:
Önismeret „magamról való gondolkodás, saját hibáimmal és erényeimmel a lehető legpontosabban tisztában lenni, cselekedeteimet ennek megfelelően alakítani, az eseményeket ezek alapján értékelni;

Reális énkép, tudatosan látni önmagamat, értelmezni érzéseimet, gondolataimat, viselkedésemet; ismerni képességeimet és korlátaimat;
Pozitív képem van önmagamról, amellett, hogy tisztában vagyok negatív vonásaimmal is; Az önmagunkhoz fűződő érzelmi és intellektuális viszony verbalizálása, pontosítása; Rálátás saját működésemre; tudni, hogy fogok reagálni bizonyos helyzetekben dolgokra, tudni, mire vagyok képes; Ismerni a teljesítőképességem határait, tudni, mit akarok elérni, mik az elvárásaim az iskolával, az emberekkel, az élettel kapcsolatban;

Képes vagyok reflektálni magamra és elfogadni magam; jól meg tudom ítélni, minek érdemes kitenni magam;

Előre tudom jelezni, hogyan fogok viselkedni különböző helyzetekben; van önbecsülésem és önkritikám”.

Önismereti tapasztalatok a táncterápiában
Az elmúlt évek egyetemi kurzusai alapján bátran kijelenthetem, hogy a hallgatók nagy részénél hiányzik a saját test ismerete.
Az önismerettel kapcsolatosan nagy a tartózkodás minden megnyilatkozástól /verbális, testi/. A hallgatók nagyon súlyosnak érzik azokat a témákat, amiket a tánc felhoz bennük.
Jellemző a mozgásukra a bizonytalan mozgási struktúra, mozgásmodell.

Hiányzik az együttműködésre való természetes készség. Valóban a táncterápiás óra az, amiben ezt igazán meg tudják tapasztalni. Az érzések, a gondolatok megosztása, a közös feladatok öröme vezeti rá őket arra, hogy a félelmeiket csökkentsék és szabadabban tudjanak társulni másokkal.

Leendő pedagógusként hiányzik a mozgásban megjelenő kommunikációs jeleknek az ismerete.

A tánc rávezeti őket arra, hogy ami megjelenik lelki szinten, az a testmozgásban, az érzelmekben is jelentkezik.

A testi kifejezési készség és képesség korlátozott. A kurzusok végeztével sokaknak változik a járása, a test kezelése javul. A hallgatók esetében néhány területen jelentős változás figyelhető meg a táncterápia hatására:

• A test tudatosabb használata
• A testkép átalakulása
• Harmonikusabb, saját mozgáskarakter
• Személyiségismeret növekedése
• Testi érintések felé nagyobb nyitottság
• A test, a gondolat és érzelmek közötti kapcsolat felismerése, megteremtése
• Kreativitásra való törekvés az élet számos területén

Általánosságban a táncterápia lehetséges eredményei a klasszikus önismereti kurzus során:

• Test-tudat fejlesztése
• Traumatikus információk feltárása és megmozdítása a terápia felé
• Gyógyulás, változás
• Alkotókészség, kreativitás fejlesztése
• Önismeret növelése
• Kommunikációs skillek fejlesztése
• Személyiségfejlesztés

A tánc és mozdulatművészet terápia néhány irányzata

Mi a Biodanza, és melyek a hatásai?

A Biodanza szó szerinti jelentése “az élet tánca”. A Biodanza rendszere a gyógyítást, az egészséget, a teljességet és a személyiségfejlesztést segíti. Zenével, ritmusokkal, érzelmekkel dolgozik.
Alapítója Rolando toro chilei pszichológus.
Rolando Toro elképzelései magukba foglalták a fizikai aktivitást és az érzelmek stimulációját tánc és emberi érintkezések által.
R. Toro arra a következtetésre jutott, hogy a személyiség tudatossága és a befelé forduló állapot teljes mértékben kiegészítik egymást. A befelé forduló állapotban az egyén az univerzum teljességében való feloldódás és testi határok érzékelésének elvesztése felé irányul.
Az élménytengely másik oldalán a személyiség tudatossága azt az érzést adja az egyénnek, hogy ő a világ érzékelésének középpontja.

A biodanza eredményei: a gyakorlatok a “Vivenciát” – az életteliség és a minden pillanat szavak nélküli intenzív élvezetének megélését erősítik. A szeretet valóságosabbá válik. Alkotó képességeink erősödnek, több energiánk teremtődik munkára, tanulásra, szabadidőre, mert csökken a stressz. Elégedettebbek leszünk magunkkal, és javul életünk minősége.

Garielle Roth táncos és pszichológus dolgozta ki az „5 ritmus” néven ismert mozgás illetve táncterápiás módszert.

„A tánc utazás a forráshoz. Ahogy ráhangolódunk a ritmusokra és feloldódunk a mozdulatban és a pillanatban, ez mély hatással lesz arra, hogyan mozgunk a testünkben, hogyan érezzük magunkat a saját bőrünkben, és hogyan viszonyulunk önmagunkhoz és másokhoz. A mozgás, mint spirituális gyakorlat a jelen-léthez vezető gyógyító ösvény – a táncost elveszíteni és a tánccá válni.”/Gabriella Roth/

Gabrielle Roth vallomása:

„A táncteremben, amikor idegenekkel találkozol a zene ütemében, lehetőséged van levetni az álarcodat és megpihenni a kapcsolat ritmusában. Az izzadásban elolvadnak a védekezéseid. A ritmusok összezúzzák benned az ítélkezést, a kontrollt, az önvédelmet, a nyomasztást és a szégyent. A pillanat tovasuhanó energiájában csak a tánc marad.
Amikor feloldódsz a táncban, elveszted az éned észlelését. Nem aggódsz amiatt, hogy hogy nézel ki, hogy kecses vagy lompos, kövér vagy sovány vagy-e, hogy mosolyogsz, vagy grimaszolsz – mindezek a felületes ego-aggodalmak eltűnnek.
Hiszen ezek mind csak illúziók. Ha addig táncolsz, hogy semmi más nem marad, csak a tánc, az olyan, mintha egy ajtót kitárnál; egyetlen finom mozdulattal szerelmes leszel az univerzum hatalmas lüktetésébe.”

Hazai táncterápiás iskolák, műhelyek és mesterek

Az integrált kifejezés és táncterápia apítója Wilfried Gürtler /Németország/.
Az „integrált terápia” terminus azt jelzi, hogy az integrált táncterápia a tánc hangsúlya mellett más terápiás technikákat és elméleteket is használ, mint például: kifejező-, mozgás-, kreatív-, hang- és egyéb művészetterápiákat.

Pszichodinamikus táncterápia hazai iskolája a Janus Pannonius Tudományegyetemen indult Merényi Márta pszichológus vezetésével, a művészetterápiás képzés keretén belül.

„A módszer elsősorban a pszichoanalízisre alapozza a táncterápia során felmerülő ismeretek feldolgozási lehetőségeit, sokkal inkább befelé dolgozik. A Magyarországon kifejlesztett mozgás- és táncterápia (a továbbiakban MTT) pszichoanalitikus szemléletű, feltáró és korrektív pszichoterápiás módszer. A korrekció testi és verbális átdolgozás útján történik.

„Az MTT elméleti hátterét a pszichoanalitikus tárgykapcsolati, az új szelfpszichológiai és kötődéselméletek, az idegtudományok és az élettan vonatkozó ismeretei képezik. Másik bázisát a modern táncirányzatok, testtudati rendszerek, a 20. századi kísérleti színházi alkotó műhelyek tapasztalatai és elméletei alkotják. E tudások az MTT kontextusában, koherens látásmódban és gyakorlati munkamódban találkoznak.” /Merényi Márta A táncterápia kialakulása, fejlődése c. cikke az interneten érhető el: www.tancterapia.hu/

Goda Gábor koreográfus, táncos – Artus Stúdió

A klasszikus táncból fejlesztette ki módszerét, amely felbontja elemeire a mozgást, a táncot.
A mozgásformák segítségével, sajátos világba enged betekintést, önmagunkkal való találkozásra ad lehetőséget.
A tréningek az egyént állítják középpontba, a tánc tapasztalati tanuláson vezeti keresztül, az én, a másik és a közösség egymáshoz kapcsolására fókuszál.

A táncterápia felhasználási területei

A táncterápia pszichoszociális, pedagógiai, egészségügyi területen használható leginkább. A rehabilitációban, fejlesztésben résztvevő szakembereknek ajánlható. A táncterápia tehát a mozgásnevelés, a szociális munka, a gyógy- és különleges pedagógia, az általános gyógyászat, a pszichológia, a pszichoterápia, a gyermek- és felnőttképzés, a sport stb. területein tud hatni.

Önvallomásként álljon itt egy üzenet a csendből:

A táncoló lélek vallomása
Jól esne ugrani, pörögni, dobbantani, kiáltani – de félek magamtól, másoktól.
Éreztél már Te is hasonlót? Sokszor csak ülök és révedek magam elé. Pedig a lábam mozdulna, a csípőm incselkedne, de maradok. Valaki érdekel, szimpatikus vagy ellenszenves, vélekedek, ítélkezek, valamit érzek a testemben, de nem figyelek, csak megyek tovább.
A testemben van egy lélek. Jóban vagyunk egymással – a védelmet, otthont adó testet ismerem, figyelek rá. A lelkem mozdul bennem, a testem reagál.

Irodalom:
Bókay Antal, Erős Ferenc: Pszichoanalízis és irodalomtudomány Filum 1998
Brody EB: Kulturális, szimbolikus és értékelemek a deviáns magatartás társadalmi etiológiájában. In: Pethő Bertalan (szerk.) Pszichiátria és emberkép. Gondolat
Csorba Simon: Hogyan Animula 1999
Edouard Limbos: Kulturális és szabadidős csoportok animálása NPI 1985
Gürtler W: Integrált tánc- és kifejezésterápia In: Pszichoterápia VIII. évf. 1999. március 133-135. o.
Irene Jakab and István Hárdi: Psychopathology of Expression and Art Therapy in the world Animula 1996
Kokas Klára: Képességfejlesztés zenei neveléssel Zeneműkiadó 1972
Sági Mária: Esztétikum és személyiség Akadémia 1981
Székácsné Vida Mária: A művészeti nevelés hatásrendszere Akadémia 1980
Túróczi Mária: A színek világa és a személyiség Győr 86
Lélekgyógyászatról jelképekben Balassi Kiadó 2000

Jelenlét 37. szám – művészetterápia Médium-Art Stúdió 2003. március
Vermes Katalin: Időt adó improvizáció, Az előadás a Magyar Mozgás- és Táncterápiás egyesület I. Konferenciáján hangzott el 2003. június elsején.
Stang Tünde: Kapcsolati munka a mozgás- és táncterápiában /www.tancterapia.hu/