írta: Palaga Tímea mandalfestő
Az Életfa, mint szimbólum
Az összes szimbólum közül talán a legkedvesebb számomra az Életfa. Nem véletlen, hogy a legtöbb mandalám központi témája is az Életfa köré csoportosul. Mandalafestőként igazán hálás vagyok, hogy a legtöbb megrendelésem is az Életfához kapcsolódik, hiszen ebből kifolyólag én is fejlődök és még nagyobb önismeretre teszek szert. Minden egyes mandalafestéssel egyet előre lépek azon a bizonyos önismereti úton. Tapasztalataimról a cikkem végén olvashattok.
Az Életfa a kultúrában és a vallásokban:
Az Életfa egy ősi szimbólum, amely számos kultúrában és vallásban is jelen van.
A kereszténységben a halhatatlanság és az örök élet jelképének tekintik, míg a kabbalisztikus tanításokban az isteni megértéshez vezető utat testesíti meg. Az Életfa már az ősi egyiptomi kultúrában is fontos szerepet játszott, ahol a megújulást és az újjászületést szimbolizálta. Az ősi kelta hagyományokban az Életfa az erőt és a védelem erejét testesítette meg, amely kapcsolatot teremtett az emberek és az istenek között. A buddhista tanításokban az élet és a megvilágosodás elérésének szimbóluma, amely arra ösztönzi az embereket, hogy törekedjenek a belső harmóniára és a bölcsességre.
Az Életfa szimbolikus jelentése:
Ahogyan a szimbólum is utal rá az életünk is egy örök körforgásról és megújulásról szól, az örök élet szimbóluma.
Az Életfát gyakran az élet forrásának és a visszatérés helyének tekintik.
Gyökerei mélyen a földbe kapaszkodnak, amelyek szimbolikusan utalnak a múltra, az őseinkre, felmenőinkre, családunkra és az ő általuk megélt tapasztalásokra, melyekből a bölcsességet és a tudást merítjük. Az Életfa szilárd törzse az erőt szimbolizálja, egyfajta összekötő kapocs a múltunk és a jövőnk között. Egy tengelyt és egy élő hidat képez a múlt és a jövő között.
Újrakezdés című életfa mandalafestmény
A spirituális, mitológiai és filozófiai hagyományokban az Életfa szimbólum hidat képez a földi és az égi birodalom között. A földi birodalom a gyökereket, a múltat, a földet, a hagyományokat, a családi kultúráinkat, a megtapasztalásokat, a tudást, az őseinket, a felmenőinket, a családunkat jelentik. Az égi birodalom, a faágakat, a lombot, a koronát, a jövőt, az utódainkat, az univerzumot, az eget, a magasabb tudást és megtapasztalást, a fejlődést, a jövőt, az utódainkat, a teremtésünk eredményét, vágyainkat, álmainkat szimbolizálja. Az Életfa ágai az ég felé nyúlnak, míg gyökerei mélyen a földbe kapaszkodnak, szimbolizálva a magasabb tudás elérését és a földi stabilitást.
A jövő a múltból táplálkozik és abból fejlődik tovább ezzel együtt egy egységet alkotva. Az Életfa egyúttal az emberi lélek növekedésének és fejlődésének metaforájává vált, emlékeztetve minket arra, hogy minden élet része egy nagyobb egésznek.
Az újjászületés szimbóluma
Ahogy az évszakok beköszönnek, őszből a télbe fordulnak, sok fa levele gyönyörű őszi színekben pompázik, majd élettelenül a földre lehullik. Tavasszal azonban a fák lassan újból élednek, zsenge világoszöld színű rügyek jelennek meg az ágakon majd a fa életre kap, erős, zöld leveleket növeszt, szinte sugárzik, megjelennek a fehér és rózsaszín virágok, végül pedig az életerős, piros termések. A fák életciklusához hasonlóan életünk is megtapasztalhatja a sötétség és a fény, a halál és az újjászületés évszakait. Az Életfa szimbólum ezért az újjászületést, a pozitív energiát és az új kezdeteket, a megújulást és a körforgást jelenti.
A fák általában a pihenés, a nyugalom és a harmónia érzetét keltik bennünk, így nem meglepő, hogy az Életfa a béke és a pihenés szimbóluma is.
Az Életfa és az önismeret?
Az Életfa a Te életedet is jelentheti, egyfajta időszimbólum, megmutatja, hogy jelenleg hol tartasz a fejlődésedben?
Azt állítják, ahogy az ember személyisége változik, úgy változik az életfáról készült rajza, festménye, mandalája. Ezt a változást nekem is volt szerencsém megtapasztalni. Amikor olyan lelkiállapotban voltam és éppen a múlton dolgoztam, az életfáim gyökerei szerte-ágaztak és nagyon sűrűek voltak, szinte szétaprózták az egész festményt. Mélyen visszakapcsolódtam az ősökhöz, a gyökerekhez és az általuk nyújtott tapasztalatokhoz. Miután ezen a lelkiállapoton túllendültem, beépítettem a mindennapi életembe az ősi múltat, a megtapasztalást, az ősi tudást, az életfám is változott, a gyökerei robosztusabbak, erősebbek lettek, már nem aprózták szét a festményt, de erősen tartották a fa törzsét és a koronáját is. Ahogy változtam és haladtam előre az önismereti utamon, az Életfáim leveleket is növesztettek, leginkább arany leveleket festettem. Későbbi írásaimban a színek hatásaira és jelentéseire is ki fogok térni. 🙂
Az önismereti utamon haladva azt tapasztaltam, hogy a termések is felkerültek az Életfáimra. Levelek és termések nélkül már nem éreztem magaménak egyetlen Életfa festményt sem.
A harmónia fája
Most már kíváncsian várom, hogy vajon mit tartogat még számomra a jövő? Vajon mi kerül még az Életfáimra? Mit kell még megtapasztalnom?
Az Életfa az örök élet szimbóluma, az ember is öregszik, átvészeli a természet erőit, saját és egyedi módon fejlődik és kivirágzik, majd idővel elmúlik, de hagy maga után örökséget, maradandót és tovább él a szerettei szívében, vagy akár a festményeiben……
Szerelemfa
Az Otthonodban megjelenő Életfa szimbólummal ellátott tárgyak, szobrok, festmények már nem csak egy esztétikus dekorációt jelentenek, hanem egy erős tudatosságot és igenlést az életre, a ciklikusságra, a megújulásra, a fejlődésre és a növekedésre, a harmónia, a nyugalom és a béke megteremtésére.
A borítóképen és a cikkben szereplő mandalák a szerző saját alkotásai.
Szeretettel: Palaga Tímea
🩷Egyedi, kézzel készült, lélekre hangolt mandalákat készítek egyéni elképzelés alapján is
~festmények
~faliképek
~lakásdekoráció
🩷Mandala élményfestő workshopok
palaga.timea@gmail.com