Írta: Murányi Tímea asztrológus
HÁT – HÁTFÁJÁS: A hát közepe (12 háti csigolya)
A hát közepe a szív és az ágyéki csigolyák között elhelyezkedő terület, amely az érzelmi bűntudat székhelye.
D1 = Az első háti csigolya akkor reagál erősen, ha a munkámban vagy a sportban túlhajtom magam, illetve minden olyan helyzetben, ahol fizikai és mentális energiáimat a végsőkig kiszipolyozom. Ez a csigolya az alkoholt és a drogot sem igazán kedveli, rendszeres használatuk következtében nagyon sérülékennyé válik. Önvédelmi módszereket találok ki azért, hogy védekezzek a környezetemmel szemben, hogy ne sérüljek, ami a szavaimban is megmutatkozik: például hidegséggel vagy sértésekkel próbálom a többieket távol tartani magamtól. Ez a magatartás jelentős súlynövekedéssel is járhat, ami természetes fizikai önvédelem (tudat alatt több helyet akarok magamnak, és kevesebbet másoknak). Félénk vagyok, amellyel nehezen birkózom meg. A félénkség még inkább felszínre kerül, ha attól félek, hogy elveszítem mások szeretetét.
Szemfülesnek kell lennem, és nem szabad összetörve, állandóan csak a sötét gondolataimat ismételgetnem magamnak, nem szabad mindig ugyanazokra a negatív gondolatokra és frusztrációkra koncentrálni.
Ha a D1-es csigolyám rossz állapotban van, akkor a könyököm és az ujjaim vége közötti területen bárhol jelentkezhet probléma, és légzési nehézségekkel is számolhatok (köhögés, asztma).
D2 = A második háti csigolya gyorsan reagál, ha az érzelmi életemben valamilyen probléma merült fel. Ha felgyülemlenek az elfojtott érzéseim, akkor a D2-es hátfájással üzen nekem. Ha az az érzésem, hogy nem találom a megfelelő helyet az életben és a társadalomban, hogy az élet „igazságtalan” és az események áldozatának érzem magam, akkor a D2-es betegszik meg. Valószínűleg különösen a családomat érintő dolgok hatnak rám, és minden konfliktushelyzetet igen intenzíven élek meg. Az is lehet, hogy régi bosszúságok gyülemlettek fel bennem vagy állandóan régi dolgokat, régi emlékeket idézek fel magamban, a múltba menekülök a valóság elől, ahelyett, hogy bizakodva a jövő felé tekintenék, és a jelent élném meg intenzívebben. Félhetek egy új helyzettől, amely az ismeretlentől való félelmet erősíti bennem. Vajon ez a helyzet túl nagy felelősséggel jár majd? Támogatnak majd, vagy egyedül kell boldogulnom? Az engem körülvevő emberek hogyan fognak reagálni?
Ha kételkedem magamban és a képességeimben, úgy is reagálhatok, hogy parancsolgató leszek, így az az érzésem, mintha irányítanám az életet, miközben tudatában vagyok annak, hogy reszketek a félelemtől, ami akár szorongásig fajul. Lehet, hogy egy ember vagy egy esemény irritál, és erre hangulatváltozásokkal reagálok. Ha a második háti csigolyám rossz állapotban van, akkor a tüdő és a szív megbetegszik, ami fájdalmakkal jár.
Megtanulok kérni, és bízni abban, hogy képes vagyok új kihívásokkal megbirkózni. Elengedem a múltamat és a jövő felé fordulok, tudatában annak, hogy a környezetemmel harmóniában képes vagyok megtalálni és elfoglalni a helyemet a világban.
D3 = A harmadik háti csigolya a tüdővel és a mellkassal áll kapcsolatban. (Kattints ide a cikkért.) Amit az érzékszerveimen keresztül tapasztalok, és ami nem teljesen megfelelő számomra, arra a D3-as szintén reagálhat.
Nagyon érzékeny vagyok a környezetemre, ezért felépítettem magamnak egy rendet, amelyben pontosan tudom, hogy mi a rossz, és mi a jó, mi az elfogadható, és mi nem. Túlságosan mereven gondolkodom. Hajlamos vagyok elítélni minden olyan embert vagy helyzetet, amely nem fér bele az általam „elfogadhatónak” címkézett kategóriába. Erősen reagálok minden olyan dologra, amelyet igazságtalanságnak könyvelek el. Még erőszakossá is válhatok, amikor nem értek egyet azzal, amit látok vagy hallok.
Előfordul, hogy a valóságot torzítom, mert félek az igazsággal, a valósággal szembenézni, illetve azért, mert az engem körülvevő valóság elkeserít. Az életkedvem csökken, már nem érzem magam biztonságban. Szomorúság kerít hatalmába, nincs többé kedvem küzdeni. A depresszió fokozatosan úrrá lesz rajtam, és el akarom szigetelni magam attól a világtól, amely csak fájdalmat, frusztrációt, szorongást jelent számomra.
Meg kell tanulnom az életet más szemszögből nézni. El kell fogadnom, hogy nem élhetek tökéletes világban, azonban minden helyzet tökéletes, mivel mindegyik lehetővé teszi számomra, hogy tanuljak belőle, hogy levonjam a tanulságot.
D4 = A negyedik háti csigolya az örömökhöz, a vágyakhoz, a beteljesületlen kísértésekhez kapcsolható. Valószínűleg túl nagyok az elvárásaim, talán néha irreálisak is, és mivel az igényeim nincsenek kielégítve, ingerlékeny leszek. Haragszom az életre, a környezetemre. A lelkem mélyén olyan nagy érzelmi űrt érzek, hogy hajlamos vagyok a depresszióra, s az egyetlen mód, amit ismerek ennek az állapotnak az ellensúlyozására, hogy természetes vagy mesterséges módon felpörgetett állapotba hozom magamat.
Extrém sportokat űzök (ejtőernyő, hegymászás) vagy drogozom, így egy mindenkitől védett, képzeletbeli világba menekülök. De nem menekülhetek, nem futhatok el az elfojtott érzelmeim elől. Látszólag szabadnak tűnhetek, de valójában a dühöm, a fájdalmaim, a frusztrációim foglya vagyok. Hajlamos vagyok visszautasítani az embereket, mert félek attól, hogy szeretetük megfojt. Szembeszegülök, távolságtartó maradok, az emberek és köztem húzódó szakadékot a rossz hangulatommal, depresszív lényemmel csak tovább növelem.
Fontos, hogy felismerjem és elfogadjam az érzelmeimet azért, hogy interiorizáljam azokat, és ez lehetővé teszi majd számomra, hogy teljes életet éljek. Amikor a D4-es csigolyámmal probléma van, akkor az epehólyagom szintén megbetegedhet.
D5 = Az ötödik háti csigolya akkor betegszik meg, ha elveszítettem az irányítást a dolgok felett. Ilyenkor úgy érzem, kicsúszik a lábam alól a talaj. Még pánikba is eshetek. Általában az érzelmi életemről van szó: a társammal, egy családtagommal, egy közeli baráttal kapcsolatban. Ez a bizonyos irányítás néha a másoknak segíteni akarás látszata mögé van bújtatva, de valójában az erősebb pozíciójában tetszelgek. Ha a dolgok nem a vágyaim szerint alakulnak, akkor frusztrált leszek, kritikussá, türelmetlenné válhatok, és az ötödik háti csigolyám erre hevesen fog reagálni. Azt akarom elhitetni, hogy velem nem lehet ujjat húzni, és sokat bírok. Azonban magamban tudom, hogy túl sok terhet veszek magamra, ami bizonytalanná, szorongóvá, lázongóvá tesz a környezetemmel szemben. Nagy ambícióim vannak, ami miatt néha eltávolodom a realitástól. Ilyenkor mesterkélt kapcsolatokat alakítok ki az emberekkel, és csalódást csalódásra halmozok, mivel az igaz és egyszerű szeretet nincs jelen.
Fontos, hogy hallgassak a saját belső hangomra, hogy újra kapcsolatba kerüljek a valódi értékeimmel azért, hogy a nyugalom visszatérjen az életembe, tisztán lássam az eseményeket, kiteljesedhessek, és képes legyek a valódi szeretet megélésére. A D5-ös csigolya rossz állapota néha a májat és a vérkeringést érintő betegségekkel párosul.
D6 = A hatodik háti csigolya akkor fáj, ha túl szigorúan ítélkezem magam felett. Lehet, hogy nagyon szigorúságban neveltek, minden szabályt pontról pontra be kellett tartanom. Ha ilyen tekintélyelvű, kevéssé engedékeny környezetben nőttem fel, akkor előfordul, hogy lelkiismeret-furdalásom lesz, ha néha jót akarok magamnak, vagy időt akarok hagyni magamnak bizonyos dolgokra. Minden megmozdulásomat, minden szavamat, minden gondolatomat elemzem azért, hogy biztos lehessek abban, hogy helyesen cselekszem-e.
A bűntudat felemészt belülről. Szorongok, és azzal büntetem magam, hogy elszigetelődöm a világtól. Nehéz magamat olyannak elfogadnom, amilyen vagyok. Áldozatnak érzem magamat, tehetetlennek az események lefolyásával szemben. Ezeket szigorúan elítélem, nem akarom elfogadni, hogy azért vannak, hogy a fejlődésemet szolgálják, hanem inkább büntetésnek, igazságtalanságnak tekintem őket. Ilyenkor frusztrált leszek, és nem értem meg a többieket, ellenérzéseim vannak velük kapcsolatosan, irigy, féltékeny vagyok rájuk. Ezért egy rossz állapotú D6-os csigolya gyakran gyomorpanaszokkal is társulhat.
Jobban tenném, ha lazább és engedékenyebb lennék magammal, és megtanulnám meglátni minden történésben a jót, hogy minden tapasztalat alkalmával nő az önismeretem.
D7 = A hetedik háti csigolya eszeveszett munkamániás. Ha az életemben valamit túlzásba viszek, nem hallgatok a testemre, amikor annak pihenésre és lazításra lenne szüksége, akkor a D7-es segítségért kiállt. Az is lehet, hogy így próbálok valakit vagy valamit elfelejteni. El akarom felejteni az anyagi vagy érzelmi gondjaimat. Ha egy pillanatra megállok, akkor az elkeseredettség és az elégedetlenség újra felszínre törhet, amelyet nem szeretnék. Sok dühöt és agressziót halmozok fel magamban, mindez forrong bennem, mivel úgy érzem, hogy az élet „semmi jót nem hoz nekem”. Csökönyössé, makaccsá válok, sőt bizonyos gondolatoktól nem bírok szabadulni, amelyek szinte már gyötörnek.
Meg kell tanulnom értékelni azt, amim van, és aki vagyok, és meglátni mindazt a bőséget, ami az életemben jelen van. Időt hagyni magamnak dolgokra. Jogom van megélni az érzelmeimet! Engedélyezem magamnak a fájdalmat, a csalódásokat, a félelmeket, mert így fogadhatom el ezeket, és így változtathatom őket ellenkező előjelűre. Belső „nagytakarítást” végezek, és így a D7-es csigolyám normálisan fog működni.
A rossz állapotban lévő hetedik háti csigolyával gyakran együtt járó hasnyálmirigy és nyombélproblémák szintén elmúlhatnak így.
D8 és D9 = A rekeszizom vonalában található nyolcadik és kilencedik háti csigolya egymással szorosan összefügg, ezért egyszerre tárgyaljuk őket. Akkor vannak veszélyben, ha bizonytalanná válok, mert félek, elveszítem egy élethelyzet vagy egy ember felett az irányításomat. Biztosabb vagyok magamban, ha tökéletesen irányítom az életem minden területét, ha minden helyzetnek ura vagyok. Elrejtőzöm az elefántcsonttornyomba, hogy ne kelljen kérdéseket feltennem magamnak, és semmin se kelljen változtatnom az életemben. Minden érzésemet belül élem meg. Ha az egyensúly felborulni látszik, az „ijedt” nyolcadik és kilencedik háti csigolyáim erőteljesen reagálnak, s a félelemtől összeesnek. Ilyenkor reménytelenséget érzek, és rossz az alaphangulatom. Nehezen látom meg a fényt az alagút végén. Megvetem az életemet, és szakadék fele irányítom magamat.
Ezt elkerülhetem, ha bízom az életben, és elengedem a kezemből a görcsös irányítást. Hiszen akkor leszek igazán ura az életemnek, ha néha elengedek dolgokat.
A károsodott D8-as gyakran rekeszizom– és lépproblémákkal jár együtt, míg a D9 problémája allergiával, mellékvese-elégtelenséggel vagy csalánkiütéssel járhat együtt.
D10 = A tizedik háti csigolya problémája mély bizonytalanságról árulkodik, amivel szemben úgy érzem, védtelen vagyok, nincs elég erőm hozzá. Igen kis önbizalommal rendelkezem, úgy érzem, hogy egy kis „szíverősítőre” van szükségem, hogy bátrabb legyek, és hogy elfelejthessem gondjaimat, bajaimat. Gyakran az általánosnál nagyobb mennyiségű alkohol vagy drog fogyasztása adja meg nekem a szükséges „lökést”. De, amikor kijózanodom, a bajok még mindig ott vannak, a kedvem komor lesz, mert a dolgoknak csak a negatív oldalát látom, és elutasítom az életet, szánakozva a saját sorsomon. Semmiségeken bosszantom fel magam, dühös leszek, de nem tudom kimutatni, jelentéktelen dolgoktól kiborulok.
Egy rossz állapotban lévő tizedik háti csigolya gyakran veseproblémákkal párosul, mivel a vese a félelem székhelye.
Megtanulok bízni magamban, és megtanulom meglátni a szépet magam körül, és magamban is. Megvan a bátorságom ahhoz, hogy segítséget kérjek.
D11 = A tizenegyedik háti csigolya deformitása az idegrendszer működési zavaraira utal. Az életem minden terén jelen levő túlzott érzékenységemmel torzítom a valóságot (hogy ne szenvedjek annyira), ám ennek következtében a D11-es csigolya deformálódik. Az én szájízem szerint változtatom meg a dolgokat, hogy olyanok legyenek, amilyennek azt én szeretném. Tudatosan elszigetelem magam a környezetemtől, de ez csak egy bizonyos ideig tud működni, mert előbb vagy utóbb szembe kell néznem a valósággal. Ekkor egyfajta belső feszültség lesz majd úrrá rajtam, amivel nehezemre esik majd megbirkózni. Ez olyannyira elviselhetetlenné válhat, hogy öngyilkosságra is gondolok néha, mivel úgy érzem, nem értenek meg. Félek a jövőtől, mivel tehetetlennek érzem magam, képtelennek arra, hogy változtassak az életem dolgain. Áldozatnak hiszem magam, akinek megsértették az érzéseit. Inkább a negatív dolgokon rágódom, és nem teszek túl nagy erőfeszítéseket arra, hogy kirángassam magam ebből a helyzetből.
Meg kell tanulnom mozogni, előrehaladni, ahelyett, hogy szinte „kómás állapotban”, passzivitásba süllyedve, egy helyben toporognék.
A D11-es csigolya bajai gyakran vese- és bőrproblémákkal járnak együtt (ekcéma, akné).
Mostantól elhiszem, hogy megváltoztathatok dolgokat az életemben, azonban késznek kell lennem arra, hogy ennek érdekében erőfeszítéseket is tegyek, vagy hogy segítséget kérjek.
D12 = A tizenkettedik háti csigolya akkor betegszik meg, ha „burokban” élek. Hajlamos vagyok arra, hogy kritizáljak, elítéljek dolgokat, és gyorsan eljutok a konklúziókig, nem azért, mert valaminek valóban utánajártam, hanem azért, mert a megfigyeléseim olyan téves benyomásokhoz vezetnek el engem, amelyeket „saját szájízem szerint” magyarázok. Belülről felemésztő dühöt érzek. Az elmém igen aktív. Érzékeny, ingerlékeny vagyok. Légvárakat építek. Különböző forgatókönyveket játszok le az agyamban. Mivel nehezen engedek a környezetemnek, emiatt igencsak nagy bizonytalanságérzés kerít hatalmába. Beteges gondolatokat táplálhatok, mivel nem vagyok képes az általam látottakból vagy általam érzékelt dolgokból levonni a következtetéseket, és irigyelek másokat.
A D12-es csigolya gyakran bélproblémákkal, ízületi fájdalmakkal, rendellenes nyirokkeringéssel és időnként a petevezetéket érintő problémákkal is járhat.
Megtanulok kommunikálni, az érintett személyekkel megbeszélem a dolgokat, annak érdekében, hogy a bennem lakozó kétségtől és bizonytalanságérzéstől megszabadulhassak. Így tisztábban látom az életemet, és nyugalom tölt majd el. A hát közepének problémái világos jelei annak, hogy nehézkesen állok az élethez, és a létem különböző helyzeteihez. A belső érettség elérésének érdekében a hátamnak ez a területe próbára teszi az isteni tulajdonságaimat, a bizalmat, a szeretetet, a lemondást (szabad akarat, főleg érzelmi téren).
A hátproblémák, beleértve a púpos, görbe hátat, több dolgot jelenthetnek. Bűntudatot olyan helyzettel kapcsolatosan, amelyben nem kellene magamat bűnösnek érezni. Esetleg az életemet nehéz tehernek élem meg, és ehhez kis önbizalom, keserűség társul. Úgy érezhetem, hogy mindig a nyomomban vannak. Ha hátfájdalmaim vannak, akkor az tehetetlenség érzését jelenti egy olyan nehezen kezelhető aktuális helyzettel kapcsolatosan, amelyben segítségre lenne szükségem. De úgy érzem, érzelmi téren sem támogatnak eléggé. Hajlamos vagyok az érzéseim elfojtására, és jellemzően sokat gondolok a múltamra, benne élek, ragaszkodom hozzá. Instabilnak, idegesnek érzem magam.
Az elérendő cél az lenne, hogy aktívabban juttassam kifejezésre az isteni energiát. Világosnak kell magammal és másokkal is, nem a régmúlt érzésein kell rágódnom, hanem nyugalommal és derűvel az itt és mostra kell koncentrálnom. Segítségre és bátorításra van szükségem, fel kell vennem a kapcsolatot a belső énemmel, aki éjjel-nappal óv engem, s figyel rám. A testem fontos üzeneteket közvetít. Segítséget kérni nem szégyen. Ellenkezőleg, ez intelligenciáról árulkodik, hiszen a segítség lehetővé teszi számomra a haladást. Megtanulok a meditáció segítségével kommunikálni a belső énemmel.
Folytatjuk…
Szeretettel,
Murányi Tímea
Forrás: Jacques Martel: Lelki eredetű betegségek lexikona
Csillaglány Ragyogj! Önismereti útmutató könyv előjegyezhető!
Váltsd valóra az álmaidat Csillaglány segítségével!
