Írta: Pitti Ágnes Anita
A lelki béke napjainkban már-már misztikus fogalommá vált, amiről úgy gondolhatjuk, hogy csak megvilágosodott Mesterek kiváltsága lehet. Pedig nem. A hétköznapi ember számára sem elérhetetlen állapot, bár kétségtelen, hogy tennünk kell érte. Hogyan?
Ebben a cikkben igyekszem a legfontosabb szempontokon végigmenni. Először fizikai oldalról közelítem meg a témát, utána áttérek a szellemi szempontokra is.
Mai világunk egyik nagy problémája az, hogy az idegrendszerünk folyamatosan túlterhelt állapotban van. Amikor pihentetni tudnánk, akkor sem élünk a lehetőséggel. Az utcai, munkahelyi zajok után otthon sok esetben már csendben lehetnénk, de nem vagyunk, mert bekapcsoljuk a tévét, a rádiót, ha másért nem, hát azért, hogy szóljon a háttérben valami. De miért is? Miért nem tudunk csendben lenni?
Tanuljuk meg kikapcsolni magunk körül a gépeket, és egy idő után tapasztalni fogjuk, hogy már önmagában ez a változtatás mennyire jó hatással lesz az idegrendszerünkre.
A mai ember sajnos egyre jobban eltávolodik a természetes élettől is. Az idegrendszer kiegyensúlyozott állapotának elérésében nagyon fontos szerepet játszik a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, de sokaknál már az a természetes, ha csak éjfél után hajtják álomra a fejüket. Keveset mozgunk, keveset tartózkodunk a természetben, a friss levegőn, nem ér bennünket elegendő napfény. Pedig ezek természetes módjai annak, hogy életerőt vegyünk magunkhoz. Ha kint vagyunk a természetben, akkor ott – jó esetben – csak a természet hangjait halljuk: madárcsicsergést, vízcsobogást, a szélben zizegő faleveleket, ezek megnyugtatóan hatnak az idegrendszerre.
A következő fizikai szempont az, hogy mértékletesek tudjunk maradni a testi vágyak, szükségletek (evés, ivás, alvás, mozgás, szexuális élet) kielégítése terén, és legyen rendszeresség a mindennapjainkban.
Korunk embere a lelkében lévő hiányokat fizikai úton – anyagi javakkal és testi vágyai kielégítésével – akarja pótolni, de a lelki hiányokat csak lelki úton lehet orvosolni.
És itt át is térhetünk a lelki-szellemi szempontokra. A lelki béke nagy pillérei: a sorsunkkal való megbékélés, a befelé figyelés, az önfegyelem és a Hit.
A sorsunkkal való megbékélés azt jelenti, hogy örülünk mindannak, amit eddig sikerült megteremtenünk az életünkben, megelégszünk azzal, amink éppen van, és nem akarunk mindig többet és többet. Mindemellett el tudjuk fogadni azt is, ha valami nem adatott meg a számunkra.
A sorsunkkal való megbékélés Istenben és a reinkarnációban való Hit nélkül nehezebb, bár nem lehetetlen. Mert ha hiszünk Istenben, a Teremtőben, az Univerzális Tudatban (nevezzük akárhogy), és abban, hogy Lelkünk a halálunk után is tovább él, akkor könnyebben el tudjuk fogadni a jelenlegi életkörülményeinket és azt is, ha a szeretteinknek el kell távoznia mellőlünk.
A hála is nagyon sokat tud segíteni. Legyünk hálásak minden egyes napért, amit itt tölthetünk a Földön! Ha van fedél a fejünk felett, ha van mit ennünk, el tudjuk látni magunkat és nincsenek elviselhetetlen fájdalmaink, akkor szerencsés embereknek mondhatjuk magunkat. Hogy ez túlzott szerénységre vallana? Lehet. De a lelki béke eléréséhez az én meglátásom szerint némi szerénységre és alázatra is szükség van.
Az Istennel való kapcsolat ápolása szintén nagyon sokat számít. Ha csak annyit teszünk, hogy minden este köszönetet mondunk az aznapért, már az is kellemes érzésekkel fog eltölteni bennünket.
A befelé figyelés azt jelenti, hogy figyelmünket a külvilágról befelé, önmagunk felé fordítjuk. Ennek három hatékony módja: a jóga, a relaxáció és a meditáció. Rendszeres gyakorlásuk nagy segítséget tud nyújtani a kiegyensúlyozott lelkiállapot elérésében.
Az önfegyelem jelentőségére a következő cikkemben szeretnék majd kitérni, ezért ezt itt most nem részletezném.
Fontos: a lelki béke elérése nem azt jelenti, hogy folyamatosan egy “zen” állapotban vagyunk – mert ez tényleg csak nagyon keveseknek adatik meg itt a Földön -, hanem azt, hogy a külső hatások már kevésbé tudnak kibillenteni bennünket, már nem élünk át akkora érzelmi viharokat, mint korábban, de ha ez mégis megtörténik, akkor hamarabb vissza tudunk találni a középpontunkhoz.
Tisztában vagyok vele, hogy a fentiek megvalósításában óriási szerepet játszanak a jelenlegi életkörülményeink (kisgyerek, nagygyerek, háztartás stb.). Ha nincsenek gyermekeink, vagy ha már felnőttek, akkor könnyebb a dolgunk, de azért ilyenkor is szükségünk van kellő akaraterőre és kitartásra, hogy az említett szempontokat – ha csak apránként is –, de belevigyük a hétköznapjainkba. A lelki béke elérése és megtartása mindenképpen szemléletváltást és kitartást kíván tőlünk, de megéri. Ehhez kívánok eredményes munkát minden kedves Olvasónak!
Forrás: Szabó Judit: A lelki béke (YouTube)
Pitti Ágnes Anita
asztrológus
www.csillagasztrologia.hu
info@csillagasztrologia.hu
