Írta: Tarnaváry Szilvia
Május 10.-én ünnepeljük a madarak és fák napját. Még az 1900-as évek elején Amerikából indult ez a kezdeményezés, melyet a környezetvédő szervezetek és elkötelezett állampolgárok szorgalmaztak.
Céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet a természeti értékek megőrzésére, a környezettudatosságra és a fenntartható fejlődés népszerűsítésére. Hamar csatlakozott a mozgalomhoz Európa és a világ többi országa is.
Itthon először 1902-ben Chernel István ornitológus, a Magyar királyi madártani intézet vezetője szervezte meg ezt az ünnepet és azóta is fókuszban van ez a téma.
Különböző programokkal, vetélkedőkkel, pályázatokkal és versenyekkel hívják fel a figyelmet a téma fontosságára.
Főképpen a gyerekeket célozzák meg a szervezők, hiszen ők a felnövekvő nemzedék, akik már korán megtanulják, hogy vigyázzanak környezetükre. Hiszen ki ne szeretne oxigén dús levegőben élni amit a fák biztosítanak számunkra. Ki ne szeretne madárcsicsergésre ébredni reggel és hallgatni egész nap? Az erdő mindezt megadja még nekünk, de sajnos egyre fogyatkozik a területük és manapság a túrázók száma is sokkal kevesebb, mint régebben. Nemcsak fizikai szinten hat, feltölt oxigénnel, de még a lelket is megnyugtatja és örömmel tölti el.
Még soha nem volt ennyire fontos a faültetés, hiszen a klímaváltozás miatt egyre melegebbek a nyarak, egyre szennyezettebb a levegő és nem mellesleg a zöld látványa nyugtató. A környezetszennyezést nagy mértékben tudják kompenzálni. A fák rengeteg élőlénynek biztosítanak otthont is, többek között madaraknak, rovaroknak, mókusoknak és még sorolhatnám.
A madarak is fontos tagjai az ökoszisztémának, hiszen megeszik az elszaporodott rovarokat, lárvákat, nélkülük a szúnyogok is megennének bennünket. Csodálatos sokszínű kinézetük mellett, gyönyörűen tudnak lélekre hatóan énekelni.
Az 1996-ban Németországból indult mozgalomhoz csatlakozva Magyarországon is minden évben választanak egy fa és egy madárfajtát, ami azt az évet képviseli és megismerteti velünk az élővilág sokszínűségét . Az elmúlt években volt már az év fája a szelídgesztenye, a törékeny fűz, a mézgás éger, az ezüst hársfa, a tiszafa, az év madarának választották már a mezei verebet a kanalasgémet, a kék vércsét, a fecskéket, a széncinegét. 2012-ben az év fája a zselnicemeggy, az év madara az egerészölyv. 2019-ben középpontban a karcsú lábú gólyatöcs, 2021-ben pedig az apró cigánycsuk állt.
Csatlakozzunk mi is a környezetünk védelemhez, óvjuk, ápoljuk, hiszen saját élőhelyünk egészségéről van szó, ami a mi egészségünket is jelenti! Ültessünk fákat, tegyünk ki madáretetőt, madáritatót, rovarhotelt kertünkbe, hogy segítsük az állatoknak is átvészelni a forró napokat, vagy a hidegebb időszakot.
Ezzel a verssel kívánok mindenkinek boldog ünneplést!
Szeretettel: Sziszka
Benedek Elek: Szeresd a fát
Szeresd a fát, hisz ő is érez,
Gyengéden nyúlj a leveléhez.
Ágát ne törd, lombját ne tépjed
Hagyd annak ami, épnek, szépnek
Szeresd a fát !
Ő is anya, minden levele
Egy-egy gyermek, gonddal nevelve,
És gyermek minden ágacskája,
Szeretettel tekints föl reája,
Ne bántsd a fát !
Édes gyümölcsét várva várod
S te mégis letörnéd a virágot?
Szegény virág gyorsan elszárad
S te bánkódnál majd, késő bánat,
Ne bántsd a fát!
Megtépett fának nincs virága,
Mint a vak, úgy néz a világba,
Oly bús a fa, a tördelt, tépett,
Mint anyád, ha elvesztene téged.
Szeresd a fát!
Falombok közt, ‘, vészbe’,
Lám, meg se ring madárka fészke;
Fáradt ha vagy, leülsz alája,
S elszenderít madár danája –
Ne bántsd a fát!
Mind, akik fákat ültetének,
Sírjukra szálljon hálaének:
Ásóval is költők valánk,
Szép, lombos fáról álmodának –
Szeresd a fát!
