Írta: Járvás Mónika

„Mindannyian mások vagyunk, bár egyben-másban hasonlítunk” – szól Bródy János ismert dalszövege.


Valóban mind emberek vagyunk, gondolatokkal, érzésekkel, tapasztalásokkal, azonban azok mélysége és minősége igencsak eltérő, és ez teljesen rendben is van így.

A szuperérzékeny emberek sokkal intenzívebben tudnak tapasztalni dolgokat (illatok, ízek, hangok, szagok bőr- és egyéb érzetek, látottak) ami nem betegség, hanem egyfajta különleges képesség. Van akinek egyfajta érzékenysége van és van akinek több, és azok mértéke is mind-mind különböző erősségű lehet.

Az emberek kb. 15-20 %-a születik szuperérzékenységgel,

ami azt jelenti, hogy az idegrendszerük kifinomultabb és sokkal mélyrehatóbban dolgozza fel az információkat. Az ilyen extra szenzitív személyek a meg nem értettség okán sokszor kapnak olyan megjegyzéseket, mint hogy „Ne legyél már annyira érzékeny!”, vagy minősítéseket, pl. hogy „Te milyen mimóza vagy!”, pedig ők csak intenzívebben tapasztalnak, ami számukra esetleg már nagyon túlmegy a komfortzónájukon.


A jelenlegi társadalmi berendezkedés sajnos nem toleráns az ilyen különleges emberekkel, pedig mindenkire szükség van a nagy egész Világegyetem részeként. A régebbi korokban egyébként a szuperérzékenyek nagyra becsült és tiszteletreméltó tagjai voltak a társadalomnak, olyan szerepekben mint királyi tanácsadók, főpapok, gyógyítók, tanítók, jósok, látnokok.


A szuperérzékenységnek, mint mindennek, megvannak a pozitív és negatív oldalai is;


Pozitívumok: kiemelkedő empátia, magasfokú lelkiismeretesség, minden apró részlet észrevétele, óvatosság és körültekintő cselekvés, kiváló analitikus képesség, erős intuíció és megérzések, előrelátás, nagy potenciál a fejlődésre


Negatívumok: zaklatottság, feszültség, túlzott aggodalom, felfokozott izgatottság átélése a túl sok és/vagy intenzív ingerek hatására, kényelmetlenség érzése társaságban


Gyakori ingerlő tényezők lehetnek például a gyors beszéd, a hangos hangok, az erős szagok, a nagy fény, a klímaberendezés hidegebb levegője, stb.


A szuperérzékenyek ingerküszöbe tehát sokkal alacsonyabb az átlagos emberekéhez viszonyítva, nem tudnak jól reagálni bizonyos helyzetekre vagy dolgokra és ez ki is meríti őket. Emiatt számukra több pihenés és nyugalmi állapotban levés szükséges ahhoz, hogy egy egyensúlyi állapotba tudjanak kerülni, amiben komfortosan érzik magukat.


A fejlődési lehetőség abban van számukra, hogy trenírozással javíthatók a válaszreakcióik.

Például amikor valami számukra nagyon irritáló dolog kibillenti őket, akkor alkalmazhatnak különféle azonnal használható mentális technikákat az optimális állapotba való visszakerülésre.

A legegyszerűbb ilyen technikák a légzőgyakorlatok, amelyeket észrevétlenül lehet alkalmazni bárhol, bármikor. Ezek képesek 1-2 perc alatt kellő mértékben lenyugtatni a túlingerelt idegrendszert. Ugyanígy segítség lehet 1 nagy pohár víz elfogyasztása is, mert az is nyugtatólag tud hatni.


A többi, nem szuperérzékeny ember számára pedig az a kitűnő személyiségfejlődési lehetőség adódik, hogy gyakorolhatják a türelem, a megértés, az elfogadás és az ítélkezésmentesség erényeit, ha egy másik embertársuk éppen nem felel meg az aktuálisan elvárt szociális viselkedésmintáknak, de ezzel egyébként nem árt senkinek sem.



Forrás: ELAINE N. ARON Szuperérzékenyek gyakorlati kézikönyve

szerző: Járvás Mónika