Tánc az egészséges életért

Írta: Dr. Zám Mária tanár, táncterapeuta

Elméleti megfontolások

A táncterápia egészségre gyakorolt hatását már számos tanulmány bizonyította.
Az egészséges emberek részére a táncterápia elsősorban stresszkezelés, személyiségfejlesztés, önismereti célzatú, a betegséggel küzdők részére rehabilitációs, reszocializációs, kiegészítő terápiás célzatú.

A súlyos betegséggel küzdők, ill. krónikus betegek számos pszichológiai, fizikai nehézséggel szembesülnek betegségük gyógyítása során.

Másrészt a betegség elfogadásából, s azzal való együttélésből adódóan új életforma kialakítására kell felkészülniük. Maga a betegség, de ez a változás is, magas fokú szorongással, félelmekkel és stresszel jár, melynek oldásához nehezen kapnak segítséget.

Hogyan hat a mozgás és táncterápia?

A mozgás és tánc terápia elsősorban az izmokra, a kötőszövetre, belső szervekre hat a test mozgatása során. Megváltozik az izomtónus, a vér áramlása, a szívverés, különböző hormonok szabadulnak fel a testben a mozgás hatására.

A mozgás és táncterápia környezete – a csoport – pedig egy bensőséges, bizalmon alapuló közösséget teremt, amely támogató, támaszadó szerepet játszik a gyógyulásra vágyó emberek körében.

A daganatos betegeknek nehéz kifejezniük valódi érzelmeiket

– pl. félelem, harag –, nehezen szembesülnek, ill. küzdenek meg a depresszió következményeivel a mindennapokban.

A mozgás során tapasztalhatják a testi folyamatokon keresztül a nehezen kifejezhető érzelmeket, ki is fejezhetik azokat itt a csoportban. Helyreáll a kapcsolat a test és az elme között /body mind centering/.

A daganatos betegség kezelése hónapokat, éveket vehet igénybe,

közben változik az önértékelés, sőt maga a személyiség is jelentősen átalakulhat. Ezeknek a folyamatoknak a felismerése is nagyon nehéz azokban az esetekben, amikor valaki nem elég tudatosan éli az életét. Ugyanakkor az önértékelés válsága újabb nehézségeket hoz a beteg életébe.

A test megtapasztalása a mozgás során, a betegséggel való másfajta szembesülés, – mint sejtemlékezet –, hozzásegít egy új önértékelés felépítéséhez.

Mit tud adni a mozgás és táncterápia?

A mozgás helyreállítja az egyén egészséges viszonyát testéhez.
A stressz és a depresszió feszessé teszi vagy túlságosan is ernyedtté az izomtónust – ez az, ami megváltozik a mozgás során, s pozitívan hat vissza az egész testre, a testet újból „élővé” változtatja.

A test és az elme közötti közvetlen kapcsolat a betegségből adódóan sok esetben akadályozottá válik

• nem veszünk tudomást a testi jelekről,
• nem tudjuk beazonosítani a fájdalom igazi okát
• nem akarunk tudni arról, mit üzen a testünk.

Vagy éppen fordítva, szomatikus panaszaink vannak, melyeknek lelki okait nem akarjuk igazán tudomásul venni.

A mozgás szabadsága és az önkifejezés, az érzelmek áramlása felszabadító erővel bír, s oldja a stresszt, szorongást.

A mozgásterápia legfontosabb hatása az önértékelés válságának felismerése és egy új belső biztonság megteremtése, amelyben a betegséggel való küzdelem is bekerül a repertoárba, mint egy sajátos erőforrás.

A mozgás szabadsága, a megélt élmények segítik a betegeket abban, hogy önmagukat ne a betegséggel azonosítsák, hanem vissza tudjanak térni egészséges önmagukhoz, a belső lélekhez.

Módszerek

A mozgás és táncterápia széleskörű repertoárral rendelkezik a test és az elme együttes működésének javítására.
Vannak gyakorlatok, melyek a test megnyitását célozzák – progresszív relaxáció, bioenergetika, core energetics gyakorlatok. Ezek felszabadítják a mozgást és az életerő szabad áramlását akadályozó blokkokat.

A gyakorlatok nagyon egyszerűek, mindenki számára végezhetőek.

A mozgás ritmusa és sebessége szintén hatással van a testi funkciók működésére.
A lassú és finom mozgás, – amely archaikus mozgásnak is nevezhető, az anyaméhben és csecsemőkorban megélt mozgásokat soroljuk ide –, gyógyító erejű krónikus vagy daganatos betegek esetében.

A lassú mozgás elsősorban a paraszimpatikus relaxációt segíti, amely oldja az izom görcsösségét, a belső nyugalom állapotában az immunrendszer aktivizálódik, a folyadékok áramlása a testben kiegyensúlyozottá válik, beindítva számos pozitív változást, pl. vérnyomás rendeződését, hormonváltozásokat.

A csoportbizalom kialakulásával érzelmi támaszt is nyújtanak egymásnak a résztvevők.

A gyógyító érintésre is lehetőség nyílik a gyakorlatok segítségével, amely különösen daganatos betegek esetében fontos lehet, hiszen a betegség kezelése során sérül az emberi érintéssel kapcsolatos bizalom.

A csoportban a szabad önkifejezés, az elfogadás, a türelem, a sors azonosság, a bizalom, szolidaritás megtapasztalása segíti a résztvevőket saját önértékelésük stabilizálásában, az életenergia erősítésében.

Mozgás és táncterápiás tréning folyamata

• Bemelegítés – relaxáció, testi érzetek beazonosítása
• Bioenergetikai gyakorlatok a testi blokkok oldására
• Szabad, önkifejező mozgás zenére – testérzetek, érzelmek szabad önkifejező mozgásban
• Mozgás és imagináció – vezetett meditáció
• Integráció
• Az egyik kiemelt módszer, az autentikus mozgás

Az autentikus módszer gyakorlása és saját öngyógyításom bizonyítja az AM módszerének hitelességét.
Az autentikus tánc a belső hang megszólalásától kezdődik, s ott ér véget, ahol a test „kitáncolta” magából a belső ritmust.
A számomra leghitelesebb film erről a módszerről itt tekinthető meg:

Egy tanulmányomból idézem most fel, mi is az autentikus mozgás és tánc:

Az autentikus mozgásról összegzésként talán azt lehet megfogalmazni, hogy ez a TÁNC KREATÍV FOLYAMATA. Az a rész, amiben újra alkotjuk önmagunkat, a belső világunk lenyomata a mozgásban, a mozdulatokban, a beszédben, a hangban, a csendben, a semmiben, az üresség szabadságának megtalálása.
Az autentikus mozgás a táncterápia sajátos módszerével ad lehetőséget az egyén kreativitásának a megélésére.
A mozgás, a mozdulatlanság ellentéte a tánc, amely kivezető utat kínál a test, a belső és a külső tér, a ritmus, a másik ember, az érzések, érzetek újbóli felfedezéséhez.

A tánc elvezet önmagamhoz

Új nézőpontot és kapcsolatot alakíthatunk ki régi élményekkel. A táncban való önkifejezés segítségével felismerhetjük és felülvizsgálhatjuk az automatizmusainkat, mintáinkat, a már nem tudatos mozdulatokat, tartásokat.

A tánc tér élmény is
A táncban a tér az egyik legfontosabb paradigma, amely helyet ad az emberi élet létezésének, amelyben a mozdulat megszülethet. A tér, nem csak kiterjedésében létező valami, hanem kontinuitása, végtelensége van. A tér időben is létező élmény, amely a tánc folyamat során tapasztalássá sűríthető össze. A tér, amely körülvesz csak az egyik dimenzió, a másik a belső tér felfedezése, a belső mozgások megismerése.

Az autentikus mozgás és tánc
Az autentikus mozgás egy sajátos forma, ahol saját magadat vezeted, irányítod. Általában csukott szemmel végzed a folyamatot, a figyelem azáltal biztosított, hogy jelen vagy a térben és van egy tanú, aki vigyázza épségedet és figyel Téged. A mozgók spontánul fejezik ki magukat gesztusokkal, mozdulatokkal, hangokkal vagy éppen a csenddel. Belső impulzusokat követünk a mozgás alatt, amely ott és helyben születik meg.

Mozoghatsz – táncolhatsz azzal, amit érzel, a belső érzetet mozgásba konvertálod, mintegy megosztva a belső térben zajló dolgokat a külső térrel, ezáltal átalakítva azt. Láthatóvá teszed a láthatatlant mások számára, érezhetővé teszed a belső érzetet a mozgás által.
A tanú figyel rád és ugyanakkor belülre, mivel találkozik a saját belső világában azzal, amit felmutatsz számára, ebben a helyzetben. Ezek valamiféle válaszok, melyek a mozgó világára válaszként születnek meg.

Ezek nem ítéletek, hanem érzelmek, érzések, hangulatok, sajátos történetek, ez egy ön-tudatosság!

Az autentikus mozgás fejleszti és támogatja a kontemplatív elmélyülést, a percepciót javítja, a belső fókuszt erősíti, fejleszti az önkifejezést, előítéletekkel és az ítélkezéssel szemben.
Sajátos viszony van a mozgó és a tanú között. Mozogni és jelen lenni, mozogni miközben mások látnak, ez egy nagyon erőteljes élmény, melyben a térnek fontos szerepe van.

A tér itt „szent”, feljogosít engem arra, hogy szabadon fejezhessem ki magamat, anélkül hogy a külvilágnak meg kell feleljek. Történhetnek „szép” dolgok és olyanok is, melyeket csak ebben a szabadságban tudok kifejezni /üvöltés, grimaszolás, hangok kiadása, mozdulatok/.
Az autentikus mozgást lehet egyedül gyakorlott tanárral/tanúval vagy csoportban végezni.
A gyakorlott autentikus táncosok alkothatnak önkéntes csoportokat, ahol gyakorolnak.
Eredetileg az autentikus mozgás a Jung-i koncepcióra épül, elsősorban az aktív imaginációra és a modern tánc improvizációra.

Az első pionírok – Mary Whitehouse, Joan Chodorow, és Janet Adler – fejlesztették ki a módszert, különböző utakat használva:
• meditatív, spirituális úton, amely gyakorlatilag a test és az agy kapcsolatát fejleszti a tudatosság által,
• pszichoterápiás irányban, amely a self érzet erősítését tartja fontosnak, a jól-létet helyezi a középpontba, azokat a módszereket használva, amely a tudattalanból hoz fel mozzanatokat és azt tudatosítva éri el a személyiség fejlesztését,
• művészeti irányban, ez a támogatás, amely a kreativitást és a kreatív folyamatokat erősíti, kinyit az új ideák felé és feloldja a testi, mentális blokkokat,
• közösségi integrációt, fejlesztést jelent a hosszú folyamatok használata, amely közösségi témákat is megoldhat,
• az autentikus mozgás tapasztalatai szerint gyakran játékos és szórakoztató az együttlét,
• a mozgók és tanúk gyakran megtapasztalják, milyen mély érzések vannak bennük, s megtanulnak bízni a testükben, az intuíciójukban, az őszinte megnyilvánulást tanulják.

Az autentikus mozgás önmagában is egy rendszer, de használható, mint oktatási gyakorlat.
A AM tanárok mindegyike sajátos stílust fejleszt ki. Pl. mozgás meditáció, kontemplatív tánc, kreatív mozgás, vagy a szomato terápia is alkalmazza, mint egy módszerét a test terápiának.
Az autentikus mozgás módszere elterjedt szerte a világon, számos variációja létezik, melyek mindegyike sajátos utat jár be ennek a mozgásformának a fejlesztésében.