A szinkronicitás egy olyan helyzetet jelent, amikor egy pillanatra megállni kényszerülsz és csak döbbenten azt mondod magadban: ez egyszerűen nem lehetett véletlen.

Amikor bizonyos események, bizonyos jelek olyan módon, olyan sorrendben következnek be és hatnak rád, melyről ordít a felismerés: ezt irányította, irányítja valami. Valami, amit most a szemünkkel nem láthatunk, s amit még nem ismerhetünk eléggé.


Ugye azt több helyütt írtam már, hogy a leszületés előtt a lelkünk a szellemi segítőinkkel közösen elkészíti a leendő testi élete tervét. Annak főbb eseményeit és körülményeit, szereplőit, s annak következményeképpen, amit most a lelki, karmikus előzményei alapján most megélnie, megtapasztalnia szükséges.


A feledés miatt azonban – érthető módon – mindenki más felé indulna el, mint amerre neki mennie kellene, így a szellemi segítőink folyamatosan figyelemmel kísérik az életünket és segítenek benne mindent úgy alakítani, ahogy az a tervünk számára a legoptimálisabb.

Tiszteletben tartva természetesen a szabad akaratunkat is, melyben a testi élet alatt mindenkinek – egyéni karmájától függően – egyéni mozgástere van.


Amikor szinkronicitást élünk meg, akkor valójában arról kapunk bizonyosságot, hogy a szellemi segítőink (egy felsőbb szellemi erő) milyen komoly mértékben is képes alakítani az életünket és hogy mennyire nem a véletlen műve semmi sem.


Egész egyszerűen azért, mert aki nem veszi őket észre, nem tudatos e tekintetben, hiába is kapná erőteljesebben, nem volna (még) értelme.

Aki viszont elindult már e sorsszerűség elfogadása felé, az újabb és újabb, s egyre intenzívebb módon történő élményeket kaphat, hogy a hitéért cserébe egyre mélyebb bizonyosságot, s végül tudást kapjon.

Medek Tamás spirituális író

Email címem: thoomas26@gmail.com

Weboldalam

FaceBook oldalam