A XXI. század embere túlinformált. A social-média „alattvalói”, az internetről alkalmazkodik az „elvárásokhoz”, a most divatoshoz, a reformétkezéshez, a rapidspiritualitáshoz, az online-önfejlesztéshez, ilyen-olyan “tanokhoz”, melyet mélyen nem ismer, pláne nem hisz.

Félemberek, félmondatok, félmegoldások manapság sok esetben kimerítik az igényszintet. Féligazságok, félremagyarázott helyzetjelentések, a “fejlődés” nevében hozott, akár önsorsrontó döntések “marketingtársadalma” lettünk.

Ahol valljuk be az „önfejlesztés” arra is használható, hogy olyan igazságokat gyártsunk, melyben „könnyebb lesz” élni, átkeretezhető lesz a valóságunk, ahol mi már „fejlettek és szenzitívek vagyunk,” empátiát is tanultunk, pláne kommunikációt, lehetőleg asszertívet, amit valójában csak addig tudunk használni, amig el nem visznek az indulataink, érzelmeink, de nagyon jó és hangzatos….és „kenetteljes”…mert a ma ezt kívánja, a mában ez a trendi….a ma társadalmi „önátverő-showja” is tud ez lenni…a mélyén pedig marad az elfojtás, a sértettség, a passzív-agresszió, és mérhetetlen mennyiségű harag….haragvó nemzetek, haragvó társadalmak összessége vagyunk mi emberek…és a haragnak minden esetben utat kell egyszer törnie… vagy magunk ellen, vagy egymás ellen szoktuk fordítani…de minden esetben találunk neki utat….külső vagy belső háborúk “útján”.

A Merkúr éve az idei év, és „indulóenergiában” a Merkúr a Halak jegyében volt, ráerősít ez az energiaminőség arra, hogy a „gyógyulás, megértés, átérzés” szavakba csomagolva hogyan hazudunk magunknak mi emberek „gyógyulást és szebb jövőt”…az élet legtöbb területén egyéni és társadalmi szinten is.

A valóság átkeretezése a mai társadalmi jelszó, az esztétikum-asszertivitás-szenzitivitás szavak mögé csomagolva, mert magunk képére formáljuk a jelentésüket…ahogy nekünk jó, megfelelő, ahogy elhisszük. Hány és hány esetben definiáljuk, magyarázzuk át és meg élethelyzeteinket a szavak erejével, csak hogy a valót elfedhessük, a fájdalmat megúszhassuk, a felelősséget elkerülhessük…így alakul át sok esetben különböző mérgező élethelyzeteinkben és kapcsolatainkban a szavak jelentése egy konzerváló időminőséggé…hány esetben magyarázgatja magának valaki egy toxikus helyzetben, hogy abban a kontrollálás valójában törődés, a féltékenység, irányítás, birtoklás definiciója az a “mély szeretet”, az érzelmi függőség „karmikus kapcsolatként” elfogadhatóvá változtatja és legalizálja a szenvedést, bántást, és kínt.

Ezzel magyarázva keressük önmagunkat, fejlődünk, járjuk utunkat…..de ha leveszed a szavakat..kérdezem én hogy ÉRZED magad? Érzed a szorongást, a fullasztó érzést, a” nincsezrendben” így fájdalmát…mit is mond a lelked? Meghallod-e? Suttog-e a Merkúrod?

A „túlokosodott” társadalom, a technikai „mindenttudás” megadja a túlmagyarázás és szakértés illúzióját….de mi emberek általában nem élünk, hanem visszaélünk a lehetőségeinkkel. A mesterséges intelligencia helyettünk gondolkodik, szavakat ad a szánkba, az internet információdömpingje megoldást kínál a meglátásainkra, agyunk túlinformáltsága pedig a felületességünket erősíti, és a XXI.század divatkommunikációja megadta, hogy becsomagolhassuk magunkat a „spiritualitás tudójává”, a” belső gyermek gyógyítójává”.. kötődési sémák, traumák, triggerpontok megmagyarázóemberei lettünk…hiszen minél több szakszó mögé bújsz annál „megkérdőjelezhetetlenebb” lehetsz….

…de kérdezem újra…hogy ÉRZED magad…felszabadultnak? mit mond a lelked? nem kéri, hogy mond ki az igazat?

..a félelmem miatt maradok egy mérgező helyzetben, mert félek egyedül lenni, mert nem bízom magamban, félek felelősséget vállalni, rettegek, hogy “elbukom”, hogy “kevés vagyok”, nem tartom elég értékesnek, szerethetőnek magam, hogy a hiedelemrendszerem irányít, a múltam tekintélyszemélyei a jelenemben is “visszatartanak”, mert félek önÁLLÓ( =saját lábamon megállni képes, önmagamat meg-és eltartó) lenni, mert még KÉPem sincs a jövőről, de szebben hangzik a fájdalmam és szenvedésem spirituálisnak, karmikusnak, “lelki gyógyulást elősegítő” élethelyzetnek nevezni, mert ez a mai dizájn, ez a projektfeladat…

Lassan a XXI.század egy „spirituális vetélkedő” és ha nem tartunk ott mint mások, akkor belül a szorongás, szégyen, megfelelési kényszer dolgozik, tesz szomorúvá és elégedetlenné…és megjelennek a szavak…”nem vagyok elég jó”…”nem vagyok képes”…”kevés vagyok” az önfejlesztés “olimpikonjaként” vesztésre állok…felismered?

…a belső monológok ugyan azok… Az alapállapot pedig marad az évszázados helyzet….nem szabadságot akarunk, hanem „megtartani a bilincset” melyekkel függésben maradhatunk, és mivel kiműveltek lettünk, hát saját történetünket szavakkal különlegessé tehetjük. megmagyarázzuk, túlmagyarázzuk, elmagyarázzuk, alátámasztjuk….hiszen a „mélyen érzők társadalma” lettünk, ezer kötődési séma és trauma ismerője, motiválómondatok posztolója….csak az érzelmi megnyilvánulásaink nem ezt tükrözik.

Elég szétnézni a mai politikai-gazdasági-hatalmi helyzeteket mozgató területeken. Ennyi harag, ennyi fanatizmus régen volt nyilvánvaló. Az indulatvezéreltség, a valaki irányítása alá való tartozás, a kollektív felelősség átadása, vagy annak kényszere, hogy valaki védelmet adjon a plútói szélsőség egész tárházát vonultatja fel.

Ember ember ellen fordul, barátok, családtagok „örökharag”-állapotba kerülnek, mert teret sem engednek a máshogy gondolhatóságnak, vagy a hőn áhított szabad véleménynyilvánításnak.

A nyugati kultúra ennek aranybányája, a történet- és történelemgyártás melegágya, mindent megmagyarázó, finomító helyzetek. A történelem ismétli önmagát….pedig nem. Mi emberek viselkedünk ugyan úgy.

A középkorban a piactereken gyűlt össze a “csőcselék” akasztást, máglyahalált nézni, haraggal, gyűlölettel elvakultan ordítozni…ma ennek más a környezete…de ugyan olyan a hangulata…mindig voltak a hatalmon lévő rezsim mellett és ellen agitálók, csak az információáramlás volt blokkolt, mert régen nem terjedt olyan gyorsan a „szó és az üzenet”, a távolságok legküzdésének fizikai korlátai voltak.( mondjuk jobb fizikai állapotban is voltak őseink, hiszen jobban rá voltak kényszerítve a testük használatára a mindennapokban) A technikai fejlődés segítette az információáramlás gyorsaságát, így a tömegek manipulálására teret kaphattak a politikai-hatalmi érdekszféra képviselői.

Nem kell történelmileg messzire visszamenni, hogy a másodiki világháborúban hogyan „segítette” a tömegkommunikáció (sajtó, rádió stb. ) a goebbelsi propaganda terjedését, vagy később a kommunista diktatúrákban hogyan manipulálták a sajtó szabadságát stb… a ma társadalmában pedig megállíthatatlan a digitális manipuláció az „élet egész területén”….. kérdezem újra..hogy ÉRZED magad?

Érdemes lenne átgondolni, hogy mit mondunk magunknak valójában? Mivel “etetjük” magunkat?

Mert vannak olyan helyzetek, amikor muszáj megélni a fájdalmat, és muszáj lenne észrevenni ennek szükségszerűségét. Van amikor a mondat végén pont van, nem kérdőjel, nem gondolatjel, nem „mileszha”, nem „majdjobblesz” és „majdszeretnifog”…vannak élethelyzetek, amikor az illúziót nem éltethetjük tovább. Mert mindennek ára van, de mi emberek nem szeretjük megfizetni az” árat”…hiszen minden döntésünkkel valami másról lemondunk, és ez bizony van, mikor fájó.

Az árat pedig elkerülni szeretnénk olyan sokan, nem megfizetni. Ezért halogatunk.

Az asszertivitás, szenzitivitás kommunikációja önmanipulatívvá tud válni… ezért szereti a divattársadalom…és a Halak Merkúr is rámutat…mert” altató, csitító, megnyugtató”…

Természetesen mindegyik kiváló, ha megfelelően és valósághűen alkalmazzuk, elsősorban mértékletesen és tisztán…de legbelül az a szorító-fullasztó érzés szokta jelezni, ha már megalkuvás miatt használjuk, a „békesség kedvéért”..A tetteinknek minden esetben van következménye…egyéni és társadalmi szinten is…

A gyermekeinket mi neveljük, a mintát mi adjuk, mi tanítjuk őket az életre….jelenleg afelé haladunk, hogy létrejön egy új generáció, mely érzékeny, de nem bátor, nem kitartó, a helyzetek legtöbbjében kilép, „majd jön másik” lehetőség elve mentén mozog, de kötődni képtelen… tudatos, de megrekedt, kifejezőnek mondható, mert mindent megtud magyarázni, vagy megnézi a chatGPT-n, esetleg meg is kérdezi a virtuális véleményt, de nem őszinte, mert nem tanulta meg az önmagához való hűséget, és mert nem is látta maga körül a hiteles mintát erre.

Reflektál magára, de felelősséget nem vállal….így definiálódhat át a spritualitás fogalma is.. lehet a spiritualitás mögé is „bebújni” nyugati” divatprojektek” mai értelmezése alapján, így tudjuk „magasztossá tenni” a toxikus élethelyzeteinket és konzerválni „karmikus kapcsolódás”, „ikerlángszerelem” és egyéb marketingszavak használatával…és a szavak ereje mögé bújva tesszük tönkre oly sokan az életünket…mert az önbecsapás mélyebb a valóságnál. Pedig van amikor egyszerű a képlet.

A tisztánlátás szaturnuszi energiája szétveri a neptuni illúziókat. Ők ketten pedig együttállnak jelenleg a Kos jegyében, hogy a tettekre kényszerítő Marsodat beaktiválják.

Van mikor tényleg a történet végére pontot kell tenni. Vagy legalább is érdemes.
Nem vagyok teológus, sem egyháztörténész, sem Biblia-kutató, de Jézus azt mondta „szeresd felebarátodat, mint tenmagad”(azaz saját magad szereted) Nem alá és fölérendelt helyzetet mondott, nem önfeláldozást egy szenvedést adó helyzetben….hanem azt, ahogy TE MAGADAT.

Te hogy szereted önmagad? Mit adsz meg? Mit engedsz meg magadnak? Hát másnak önmagaddal szemben? Óvod magad? Tiszteled? Ápolod a lelked, a tested? Azt adod magadnak amit szeretnél, hogy másoktól megkapj? …és ami fontos, kérdezd meg kérlek magadtól….hogy ÉRZED magad?

Amennyiben elakadtál egy nehezebb életszakaszban, nem látod a kiutat, vagy párkapcsolatod nehezebb szakaszban van/vagy épp nincs és hiányzik de nem tudod merre indulj, vagy szeretnéd megtudni hogy érint a plútói tranzit, akkor szívesen segítek egy online vagy személyes konzultáció keretében.

AstroMagia-Sz. Mónika asztrológus

FaceBook oldalam