Verbális szadizmus

Írta: Steiner Gergely

Aki nem tud uralkodni önmagán, az soha nem fejlődik. Az „erő legyen veled” üzenete találó abban, hogy hol keressünk plusz motivációt, de kérdés, mikor és hogyan alkalmazzuk. Gyakran ostoba szavak röpködnek az ajtó mindkét oldaláról, és csak azok léphetnek be vagy ki, akik erre vannak predesztinálva.

Van, akinek hivatalból kell uralkodnia magán: számára talán nem is a fejlődés a cél, hanem a türelem gyakorlása. Mások egyszerűen nem fogják fel, miért fontos az önkontroll. Ennek következtében bárkit felőrölnek a környezetükben, és gyakran még azt is elvárják, hogy távolítsuk el azokat, akik nem hódolnak be.

Asztrológiai tükrök

• Kos: Haragtartása és szatirikus megjegyzései szinte életveszélyessé teszik a közelségét.
• Bika: Már apró haszonért is képes megtámadni másokat, akik nem tudnak védekezni.
• Ikrek: Pletykáival kiűzi a környezetéből azokat, akik nem bírják a pletykafelhőt.
• Rák: Végtelen belső intrikákat sző családja ellen, még azoknak is gyomorforgató, akik tisztelik őket.
• Oroszlán: Felkapaszkodás nélkül alpári és zsarnoki módon osztja az észt, mert valójában semmire sem képes.
• Szűz: Örök elégedetlenkedőként sosem ismeri el, hogy tévedhet, kritikái mérgezők.
• Mérleg: Kompromisszumképtelen, mesterkélt, felszínesen fecseg, bőrére megy a társléleknek.
• Skorpió: Mosolyogva boncolja élve az áldozatát, annyira átéli, hogy benned is félelmet kelt.
• Nyilas: Felelőtlen ígéretei és szalmaláng jelleme sírgödröt ás a precíz emberek lába elé.
• Bak: Rideg részvétlensége és vak engedelmessége a verbális szadizmus egyik csúcsa.
• Vízöntő: Reformernek képzeli magát, valójában mini zsebterrorista, gúnyolódása határtalan.
• Halak: Hazugságok tengerében úszik reggeltől estig, önmagát és másokat sem kíméli.

Mindenki tiltakozhat: „De hát ez nem én vagyok!” Pedig aki nem képes önmagát kordában tartani, az valóban nem fog fejlődni. Naponta találkozom „rendes” emberekkel, akik pillanatok alatt elveszítik az önkontrollt, és kiadják mérgüket anélkül, hogy bármit is korlátoznának magukban.

Amikor valaki akarva-akaratlanul kiereszti dühét a „szeretet” oltárán, valójában verbális öngyilkos és tömeggyilkos egyszerre. Összetévesztjük a tiszteletet és a szeretetet a kényszerítő erőszakkal, és apránként eltávolítjuk a szerethető ént önmagunkból és másokból.

Az asztrológia – bár itt-ott csak látszólagosan játékos keret – tömeges tükröt tart elénk. Segíthet felismerni saját verbális szadizmusunkat, és ha akarjuk, kigyógyíthatjuk magunkból. Mikor, ha nem most? Ezt a gondolatot már 1992-ben megfogalmaztam, de ma is érvényes.