A Rák havával elérkezünk a Hős útjának egyik mérföldkövéhez. Kiről is beszélek, amikor azt mondom Hős? Rólad, rólam, mindenkiről, kedves olvasó.
A Kos havától a Rák haváig eltelt negyed éves időszak alatt a Nap elérte pályájának zenitjét, amely pozíció a térképen tulajdonképpen ezért kapta a Ráktérítő nevet.
A Napnak a Rák zodiákusjegyébe lépésének idején ünnepeljük a nyári napfordulót, a leghosszabb nappalt, vagyis az évnek a leg fénnyel telibb időpillanatát, amit, ha emberi léptékre vetítek le akkor nagyjából a 18-21 éves kor.
Mindkét szám a nagykorúság idejét jelzi. Az angolszász gyökerekkel rendelkező országokban ma is a 21 éves kor a felnőttségi korhatár és tudtommal hazánkban is így volt ez, egészen a II. vh-ig, amikor azért vitték le 18-ra, mert kellett a katona a frontra.
A horoszkópábra körén is egy élesváltás adja magát, hiszen az IC tengely, a négyes ház kezdete is egy új kvadránst kezd a körön.
Az AC-DC tengely a horizontális terjeszkedési lehetőségeinket mutatja, az IC-MC tengely pedig a vertikálisat. Az IC-re mondjuk: ahonnan indultam; és az MC-re pedg: ahová el szeretnék jutni; de szoktuk nevezni úgy is, hogy a „hajó orra”.
Tekints most vissza a szüleidre és a nagyszüleidre! Ha visszamegyünk 50-100 évet az időben, akkor a 21-től 28 éves korig terjedő időszakban – amit én most analógiába állítok a Rák jegyének megélésével – az emberek nagy része (sőt van, aki korábban) házasságot kötött és már családot is alapított. Most, ha körülnézünk, azt látjuk, hogy az ilyen korú fiatalok nagy része még útkeresésben van.
Már én magam is „kitoltam” ezt az időszakot: 26 éves koromig tanultam, 28 évesen kötöttem házasságot és 34 évesen szültem. Nálam a Rák jegyében „csak” a Szaturnusz áll, jelezvén, hogy a családalapítás nálam kitolódhat az időben (Szaturnusz, mint az idő ura; persze ez csak az egyik analógiás megfeleltetés a sok lehetőség közül).
Az IC, azaz a négyes ház a horoszkópábrán a Rák analógiákat testesíti meg. Tulajdonképpen ez az a „családi folyó”, aminek a vízével mi is sodortatjuk magunkat egészen addig, amíg az számunkra kényelmes és/vagy biztonságos.
A ház csúcsán álló jegy megtölti ezt a területet a sajátos energetikájával és ez számunkra nagyon meghatározó. Ez az a minőség, amit magunkkal hoztunk és ez az, amit tovább is viszünk az életünk folyamán a család-otthon-haza témakörén belül.
Ez a jól kivájt folyómeder, melyet az ősök vájtak és töltötték meg, biztonságban visz, sodor téged és engem is, hiszen ez már egy régen bejáratott minta vagy séma. Érezheted, amíg benne vagy, addig rendben vagy, addig biztos, hogy a folyó része vagy.
Azonban nincsen másik meder, nincsen választási lehetőség, ha te esetleg mást szeretnél.
Vannak sorsok, amelyekbe születéskor beleíródik, hogy nem fog örökké ennek a folyónak a vízével sodródni, hanem így vagy úgy, önként vagy a sors által kényszeríttetve el kell hagynia a biztonságosnak vélt közeget és tetszik vagy nem, egyedüli, partra vetett halként kell megküzdenie az élet viszontagságaival.
Nagyon sok minden jelölheti ezt egy horoszkópban, de ennek az írásnak nem ez a témája, nem fogok most felsorolásokba bocsátkozni. Az a kedves olvasó, aki idáig eljutott az olvasásban, mostanra már bekategorizálhatta magát. Rájött arra, hogy az élete folyamán a folyó része maradt-e vagy partra vetett halként kell élnie.
Amit az ősök életükkel, tapasztalatikkal vagy tudásukkal beleplántáltak a családi „folyóba” az nem tud mást tenni, mint, hogy folyik tovább. Generációról generációra tovább adódik, amíg nem születik valaki, aki valamilyen oknál fogva arra hivatott, hogy kidugja a fejét sodrásból és vizsgálódni kezdjen, ha úgy érzi, hogy ott valami a számára nem optimális.
Teheti ezt önként is, de mint korábban írtam, van, hogy jön egy nálánál nagyobb kényszerítő erő (Például a Plútó) és kirántja a folyóból, kidobja őt a partra.
Ha egyszerű példákban gondolkodom, akkor lehet ő egy dinasztia sarja, aki nem akar beállni az elődei nyomába és például nem akarja tovább vinni a családi vállalkozást vagy céget. Sok ilyenről lehet manapság hallani.
Pozitív példának tudom felhozni Magyar Pétert, aki egy jogász dinasztia 3. generációja és miniszterelnökké válásával nem kivált a „családi folyóból”, hanem egy még magasabb szintre emelte fel azt a minőséget, tudást és tapasztalatot, ami a családi folyóban – vagy nevezzük tudattalannak – összegyűlt.
A megtartó közeg hiánya
A partra vetett hal problémája, hogy hiányzik az ismerős közeg, a tudás, a tapasztalat, a megküzdési technikák, amik nélkül az életben maradási esélyei szinte egyenlőek a nullával. Hal létére meg kell tanulnia járni, hiszen nem az a végső feladata, hogy szenvedjen, hanem hogy új mozgásformát tanuljon.
Ez viszont már a Bak „hatásköre”: alkalmazkodás, felelősség, túlélési stratégia kialakítása, saját struktúra építése.
A Rákban benne van a családi múlt, az örökség, az érzelmi lenyomat, a vérvonal, az otthon biztonsága és fogsága is. A Bakban pedig benne van a felnőtté válás fájdalmas, de elkerülhetetlen folyamata: amikor már nem mondhatom azt mindenre, hogy „így hoztam otthonról” vagy „mi ezt így szoktuk”.
Ezért a Rák–Bak tengely egyik legfontosabb tanítása számomra az, hogy az ember nem tagadhatja meg a folyót, amelyből jött, de nem is maradhat örökké annak sodrásában.
Van, akinek a családi folyó valóban megtartó. Viszi, táplálja, segíti, és a benne lévő tudásból természetes módon építkezhet tovább. Ő talán nem is érzi kényszernek a medret, mert a meder összhangban van a saját útjával.
- De van, akinek ugyanaz a meder szűk.
- Van, akinek mérgezett a víz.
- Van, akit a családi folyó nem előre viszi, hanem körbe-körbe forgatja ugyanabban az örvényben.
- És van, akit egyszerűen kilök belőle a sors, mert az ő útja nem folytatható ugyanabban a formában.
Ilyenkor jön a nagy kérdés:
Ha már nem visz tovább a családi folyó, akkor mi tart meg? Mi ad nekem biztonságot?
Innentől nem beszélhetünk már a csak a Rák minőségekről, hiszen vele szemben van az ellenpólus, a Bak jegye, ami ebben az esetben a megoldást fogja kínálni (MC-X-es ház kezdete).
Ez a két jegy ugyanazon tengely két végén található, és mint ilyen, egymást kiegészítő ellentétpárok.
A Bak nem pátyolgat, lényegi kérdései:
„Mi lesz a következő lépésed?”
„Milyen kereteket tudsz létrehozni?”
„Milyen felelősséget vagy hajlandó vállalni a saját életedért?”
„Mi az, ami rajtad múlik?”
Ez elsőre ridegnek tűnhet, különösen annak, aki épp most került ki a „vízből”, és még levegőt is alig kap. De hosszú távon éppen ez a Bak kegyelme: nem engedi, hogy örökké áldozatként, tátogva feküdjünk a parton.
A Bak elve megtanítja a partra vetett halat arra, hogy ha már nem úszhat ugyanabban a folyóban, akkor új túlélési formát kell kialakítania. Lehet, hogy lassan. Lehet, hogy fájdalmasan. Lehet, hogy ügyetlenül. Először talán csak vergődve, aztán támaszkodva, majd kapaszkodva, de végül rátalál a saját erejére.
Ez a felnőtté válás egyik legnehezebb része. Valójában megélhetjük ezt kicsiben is, amikor kamaszként elkerülünk egy kollégiumba, vagy egyetemistaként külföldre megyünk tanulni. És igen, megélhetjük ezt sokkal fájdalmasabban is, amikor valamiért kitaszít a család vagy éppen túl korán veszítjük el a támaszt és biztonságot nyújtó szülőket.
Aki valamilyen oknál fogva kilép a családi „folyómederből”, annak először nagyon nehéz és magányos lehet az útja. Mert nem biztos, hogy van követhető minta. Nem biztos, hogy van családi jóváhagyás. Nem biztos, hogy érkezik taps, megértés vagy támogatás. Sokszor éppen azok néznek rá értetlenül, akik még mindig a régi folyóban úsznak.
És talán ez a Rák havának egyik mélyebb tanítása is: amikor elérjük a fény tetőpontját, amikor a gyermeki, családi, eredethez kötött, zárt világunkból kilépünk, akkor már elénk vetítődik a jövő, ami bár félelmetes, de mégis arra hív, hogy egyedül fedezzük fel vagy hódítsuk meg.
Ekkor már nemcsak valakiknek a gyermekei vagyunk, nemcsak egy családi történet vagy vérvonal folytatása, hanem saját sorsunk felelős alakítója, akár egy új folyómeder kialakítója is.
Sebestyén Ágnes asztrológus
AstroSupport Önismereti Műhely
Facebook: facebook.com/astrosupport.eu
E-mail: astro@astrosupport.hu
Telefon: +36 20 377 50 69
0 hozzászólás