Volt már olyan eset, amikor megpróbáltál segíteni valakin, akit szeretsz, de végül megbántottad őt?
Frusztráltnak érezheti magát az ember, amikor azon töpreng, miért van az, hogy megpróbál segíteni, de úgy tűnik, nem fogadják el a segítségét. Tehetetlennek is érzi magát. Hiszi, ha hallgatnának rá, egy csapásra megoldódna a probléma. Megvannak a megoldásai, tudja, mit kell tenni, hogy a másik meggyógyuljon, boldog legyen. Ilyenkor senki nem veszi észre, hogy azzal nem igazán segít, amikor segíteni próbál.
A segítés polaritása fáj. Ha bekapcsolod az egyik polaritást, azzal egy időben automatikusan bekapcsolod a másikat is. Amikor valakinek fáj, úgy érezzük a fájdalmát, mintha a miénk lenne, ezért szeretnénk megszüntetni az általunk érzett fájdalmat azzal, hogy segítünk neki. A felszínen úgy tűnik, hogy igyekszünk jó és gondoskodó emberek lenni. Ha mélyebbre tekintünk, és igazán őszinték vagyunk önmagunkhoz, akkor azt látjuk, hogy a segítségnyújtás iránti vágyunk által akarjuk elmulasztani a fájdalmat. Segítünk, hogy ne fájjon.
Amikor valakinek fájdalma van, és megpróbálsz segíteni, bántónak érzi a segítségedet, mert joga van a fájdalmához, és megterheled őt azzal a bűntudattal, hogy fájdalma fáj neked is. Lehet, hogy elfogadja a segítségedet, hogy ne bántsd többet.
Szerinted mit érez valójában? Támogatásra vágyik, vagy arra, hogy meghallgassák? Vagy fél, hogy elítélik, pálcát törnek felette? Lehet, hogy meghallja a „hagyj békén” üzenetet is mások segítőkészségének álcája alatt.

Ha mások megpróbálnak „meggyógyítani” téged, te érzed a szíved mélyén a kényelmetlenséget a velük való együttlét miatt?
Valószínűleg érzékelni fogod az ítéletet, azt, hogy valamit nem fogadnak el és nem szeretnek benned, és ez arra késztet, hogy mélyebbre húzódj a fájdalmadba, és végleg elszigetelődj sebeid használva úttorlaszként.
Lehet, hogy nem csak a saját fájdalmadat érezed, hanem empatikus képességeddel sok más szenvedést is, közben tudod: A szenvedés a sorsnak fizetett inkarnációs jogdíj. Az emberi testben való tartózkodás lehetőségének megfizetése.
Nem szégyen, ha megpróbálsz segíteni. Ne érezd rosszul magad amiatt, hogy valakinek segíteni szeretnél! Tanuld meg, hogyan segíthetsz a tudatosság testhelyzetéből, és kerüld el, hogy jó szándékod a tudatlanság álruhájában pózoljon!
Sokszor megtapasztalhatod azt is, hogy amikor megpróbálsz segíteni, úgy tűnik, nem tudsz, és a végén jobban megsérülsz, kudarcnak érzed próbálkozásaid. Fáj neked. Amikor segíteni próbálsz, kötődsz a sikereidhez és kudarcaidhoz is. Szóval hogyan tudsz igazán segíteni anélkül, hogy megbántanál valakit (vagy saját magad)? Néha azzal is segíthetsz, ha nem próbálsz segíteni.
Ha igazán őszinte vagy magaddal, akkor láthatod, hogy segítőszándékod felsőbb helyről érkezik. Elesettebb helyzetben látsz valakit, és úgy érzed, tenned kell valamit, hogy segíts.
Felfogásunk teremti és állandósítja a valóságot. Ha másokat kisebbnek, gyengébbnek vagy erőtlenebbnek látunk, az csak megerősíti a velük maradásunkat. Ha valóban segíteni akarsz nekik, erősebbnek és nagyobbnak kell tekintened őket a helyzetüknél. Ezért nincs szükségük a segítségedre. Te csak azért vagy ott, hogy emlékeztesd őket a bennük rejlő erőre.

Milyen azzal együtt lenni, aki valóban teljesnek lát téged, fájdalmaid, hibáid és minden mást, és nem akar megjavítani?
Nem riad vissza a fájdalmad miatt, elfogad olyannak, amilyen vagy. Nincs mélyebb késztetés a részéről, hogy „segítsen neked”, mert tehetséges lénynek, hatalmas léleknek tekint. Nem akar megváltoztatni a saját érdekedben, nem lát kisebbnek a sorsodnál vagy az élettapasztalataidnál. Tiszteletben tartja a döntéseid, és elfogad olyannak, amilyen vagy.
Lehet, hogy ez a megközelítés (a segítő kéz elengedése) a tehetetlen ember attitűdjének tűnhet, de ha szeretnek és elfogadnak bennünket, akkor tudunk végleg megszabadulni fájdalmunktól, meggyógyulni, és mindazzá válni, akinek születtünk.
Amikor feltétel nélkül szeretsz és teljesen elfogadsz másokat olyannak, amilyenek, anélkül, hogy meg kellene változtatnod őket, vagy segíteni kellene nekik a problémáik kijavításában, akkor úgy érzik, a „maradj mellettem” üzenetét látják felvillanni és elfogadják szereteted. Ahelyett, hogy összezsugorodnának a szemed előtt, istenszabásúvá növekednek, és felemelkednek szeretet-áramodon keresztül.
Ez a fajta függetlenségüket megtartó (és szabad akaratukat tiszteletben tartó) hozzáállás az, ahogyan segíthetsz másoknak anélkül, hogy megbántanád a bennük élő istent.
Amikor megpróbálsz felelősséget vállalni mások gyógyulásáért, öntudatlanul részt veszel hatalmuk megfosztásában, és közben nem érzed jól magad a saját fájdalmadban vagy a sikertelenség miatt mardosó tehetetlenség érzésében.
Azzal, hogy velük együtt maradsz, és egységben, épségben maradsz velük, emlékezteted őket teljességükre.
Az embereknek nem javításra, hanem szabadságra van szükségük. Ne próbáld megoldani a problémáikat, inkább érezz együtt velük és támogasd őket!
A tudatnak a szív irányába tett két elmozdulása van. Szeretet és félelem. A szeretet megengedi azt, ami van, a félelem pedig ellenáll annak, ami lehetne.
Lásd meg a teljességet másokban! Tekintsd őket tökéletesnek, életüket rendezett rendnek!
Ne húzódj vissza egód csigaházába, hanem maradj mindig jelen -szeretettel és elfogadással- az életükben!
Nincs semmi baj a világukkal (ahogy a tiéddel sem). A teljesség kifejezésével másokat is ugyanerre késztethetsz.
Egésznek lenni: ez az egyetlen módja annak, hogy valóban segítsünk másokon, és ezt a lehető legteljesebb mértékben tegyük!
Késmárki László:A gyógyulás kulcsa A pszichoszomatika nagy könyve 4.kiadás Ankh Kiadó 2025.
Késmárki László:Ragyogás Az univerzum 8 csodája Ankh Kiadó 2024.


















0 hozzászólás