Írta: Sóvári Melinda asztrológus
Legtöbbször szokásaink rabjai vagyunk, és nem azért nem fejlődünk, mert nem akarunk. Dehogy!
Egyszerűen csak annyira berögzültek bizonyos tanult, rosszul tanult dolgok, hogy csakis valami külső dolog, vagy másik ember tud segíteni egyáltalán észrevenni a kondicionált berögződéseinket, és esetleg kibillenteni a megszokott gondolkodásból. Be vagyunk merevedve, mint egy izom, ha görcsben van.
Egyszerűen nem tudjuk kinyitni a kaput, körbe-körbe járunk milliószor. Kell valaki, vagy valami ami bámmmm!!! – fejbevág, ami csattan, ami arcul csap, megrángat. Simogatva nem tanulsz, nem fejlődsz, nem lépsz ki a komfortzónádból. Oda kell “csapni” és kilökni a mókuskerékből.
A tanítás néha nagyot csattan.
Azt mondta zseniális háziorvosunk édesanyámnak, – aki most egy műtét utáni nagyon kemény mozgásszervi rehabilitáción van – , hogy a gyógytornász akkor jó, ha szadista. 🙂
Nos… Igaza van. Édesanyám hallatlanul sokat javult pár hét alatt, de meggyötörték rendesen.
Valahogy így megy ez lelki síkon is. Reccsenni, roppanni kell. Húzni, vonni. Nincs mese. Meg kell puhulni, el kell lazulni a tanulás által, és engedni a külső nyomásnak, beavatkozásnak.
Én azt vallom, hogy ugyanígy a lelki tanító is akkor jó, ha “szadista”.🙂 Természetesen nem konkrét szadizmusra gondolok (Isten ments), hanem egy-egy jól irányzott “rántásra”, puffanásra. Reccsenjen, roppanjon.
“Hát beletrafáltál” – szokták mondani az ügyfeleim. Nyilván akkor és ott ez nem feltétlenül esik jól.
Ahogy a zen mesterek tették, és teszik mind a mai napig is tanítványaikkal. Néha egy bottal még rájuk is csapnak. Durr.. és ott a felismerés, bámmm… ott a megoldás.
Fizikai testünk egyszerűen leképződése tudati energiáinknak, manifesztuma szellemi önvalónknak. A kézzel fogható dolgokat sokkal inkább megértjük, elfogadjuk.
Csakhogy nem fizikai test vagyunk csupán, bár nagyon sokan olyan életet élnek, és úgy viselkednek. Az Élet azonban kivétel nélkül be fogja mindenkinek bizonyítani, hogy itt az ideje szintet lépni, kiemelkedni a fizikai síkú gondolkodásból.
Amikor egy segítő terapeutához, pszichológushoz, asztrológushoz, lelki segítőhöz fordulunk, fogjuk fel úgy, mint a gyógytornát, vagy gyógymasszázst. Fog néha fájni. Lehet, sírhatnékunk támad. Talán utálni fogjuk a terápiát és magát a terapeutát is. “Milyen szemét”… “mekkora bunkó”, nem megyek oda többet, mert bántott… – ezeket gondolhatjuk sokszor.
De nem így van. Ő értünk van, értünk teszi amit tesz, rugalmatlan lelkünket fel kell lazítania, meg kell dolgoznia, és ezt sokszor csak így lehet, ha fáj.
Így hát Kedves Olvasó, üdvözöllek mint egyik lelki gyógytornász a sok közül.
Ha megvolt a műtéted (lelki trauma, vagy sokk), akkor várlak szeretettel lelki gyógytornámon, vagy hívhatjuk lelki rehabilitációnak is. De mindenképpen kényelmes edző cipőben, ruhában, és legfőképp edzett lélekkel gyere. Mert lehet, hogy fájni fog.
Ahogy a masszőrök is mondják: óóó fáj? … az jóóó 🙂 De mikor távozol, mégis azt érzed, hogy újra élsz, hogy könnyebb, lazább, felszabadultabb, és erővel energiával telt vagy.
Hidd el, hogy a lelki segítők más más módszerekkel, de mind azon vannak, hogy boldogabb, egészségesebb és vidámabb legyen az életed. Nem kell félni egy egy reccsenéstől, ez ezzel jár. 🌿
Szeretet és áldás kísérjen utunkon
S M
Üzenet: csillagmessenger@gmail.com
Honlap: www.csillagmessenger.webnode.hu
Telefon: 06-20-420-8611
Szeretettel: Sóvári Melinda
