ÍRTA: MEDEK TAMÁS SPIRITUÁLIS ÍRÓ
Mint szó volt már róla, a közös tudatmezőből csak a kivételes tehetségek képesek szinte bármilyen információt lehívni.
Ilyenek a médiumok például. Itt fontos leszögezni azonban, hogy az élet ezen területein, nehezen megfoghatóságuk révén, nagyon könnyű valótlant állítani, akár szándékosan is. Ezért van az, hogy a látók, médiumok, jósok, spirituális vezetők, stb., nagy része valójában pénzkereseti lehetőséget lát e tanok mímelésében, többről általában nincs szó.
De a lényeg, hogy minden területen vannak igazi, valós tehetségű emberek, csupán felismerésük nem egyszerű feladat. Tehát, ha igazi ”szakembert” szeretnénk találni, legyünk nagyon körültekintőek és óvatosak.
További probléma, hogy általában igyekeznek lejáratni az ezzel akár komolyabban foglalkozókat is, illetve őrültnek beállítani a paranormálisnak vélt képességeket gyakorló személyeket.
Mivel minden okkal történik, itt se legyenek illúzióink. Bár közhelynek tűnhet, de így van: a mindenkori hatalomnak a legkevésbé sem érdeke, hogy az emberek úgymond felvilágosultak/megvilágosodottak legyenek.
Ezért az élet ezen területei is szándékosan kerülnek lejáratásra.
Az élet számos területén megfigyelhető az ehhez kapcsolódó jelenség. A média erőszakhullámától kezdve a gyermekeink iskolai túlhajszolásáig bezárólag.
A borzasztóan felgyorsult és természettől már-már teljesen elszakított életmódunk mind-mind szándékos, tervezett folyamat eredménye
Egyik célja minden bizonnyal az, hogy magunkban elmélyedni, megtalálni az igazi Énünket, tehát felébredni, megvilágosodni még véletlenül se legyen se esélyünk, se kedvünk.
A végcél mindenképpen olyan tudatú emberek ”létrehozása”, akik bár lehetnek okosak, tanultak, de mindenképpen maximális szinten lehessen őket irányítani. Irányítani viszont csak félelemben tartással lehetséges.
Félni viszont csak az fog, aki nem ismeri az igazságot.
A cél tehát, hogy ne ismerjék meg és ne is akarják megismerni az igazságot.
Az ősember is félt a villámlástól, mert nem tudta, mi az. Ha mindennek megértjük a működését, mindennek mögé vagyunk képesek látni, eltűnik a félelmünk, eltűnik az irányíthatóságunk. Ez egy kivételesen idilli világképet eredményezne, ám a világ mindenkori vezetőinek ez nyilvánvalóan rémálom lenne.
Vezetők azonban mindig is lesznek, és bizonyosan mindig is a félelemben tartás lesz az egyetlen eszközük.
Védekezni nem úgy tudunk, hogy lázadunk ellene vagy éppen bosszankodunk rajta, vagy a változtatás különféle mézesmadzagjaiban hiszünk (pl. politikai választás). Egyetlen módja, ha magunk változunk meg. Ha elűzzük a félelmeinket azzal, hogy megismerjük azt, amitől valójában félünk. Örök törvény: ha mi magunk megváltozunk, a világ velünk változik.
Érdemes megjegyezni, hogy a félelemben tartással való irányítás nem csupán a politikai életben figyelhető meg, hanem az egyházban, a vallásokban is. Mint a történelem során mindig is, és valószínű ez így lesz eztán is.
Nézzük például a keresztény egyházat.
Valószínű, Jézus (ma úgy mondanánk) egy médium volt, egy kivételes spirituális képességekkel rendelkező személy.
Így lehetett képes mindazon ”csodák” véghezvitelére, melyek hozzá köthetők. Nyilván a korabeli emberek, a mi, mai ismereteink hijján, mindezt nem értvén, körbeszőtték legendákkal, s ez szolgált alapjául a keresztény vallásoknak.
Ez persze mind szép, de ma már többet és másként tudunk. Be kell lássuk, hogy egyes vallások alapjaiban véve a félelemben tartásra épülnek. A jelenlegi tudásunk tükrében be kell lássuk, hogy nem Istentől kell féljünk, hanem saját magunktól.
Isten bennünk van, a tudatunkban, így alkotunk mi egységet vele.
Ugye azért nagyon nem mindegy, hogy mitől félünk, magunktól vagy valami tőlünk függetlentől. Magunktól pedig nem kell félnünk, ha megtanuljuk mi miért történik.
Tehát szép dolog a vallás, természetesen sok embernek segít nap mint nap, de a félelemben tartás eszközeitől tartsuk távol magunkat.
Továbbá vegyük figyelembe, hogy az életben szándékosan bombáznak bennünket számos (félelemkeltő és sok esetben lényegtelen) ingerrel, tehát nem véletlen az az őrült tempó, melyet diktálnak nekünk, az iskolákban, a munkahelyen, a médiában, bárhol.
Az agy túlterhelése, a tudat lesüllyesztése a cél.
Ne álljunk be a sorba. Természetesen úgy tűnhet, a világ ilyenféle működésén nem tudunk változtatni – amiben viszont tudunk, hogy mindennek mögé nézünk, amivel szembeállítanak bennünket.
Ne fogadjunk el mindent, feltétel nélkül. A józan eszünkhöz ragaszkodjunk és ne ahhoz, amihez szeretnék, hogy ragaszkodjunk – azaz éljünk a lehető legtudatosabban.
0 hozzászólás