Mi történik akkor, amikor egy embernek gyógyíthatatlan betegsége van és a betegség már utolsó stádiumában van, hogyan egyeztetik ezt a lélekkel? Kivel egyeztet a lélek ekkor és van valamilyen beleszólása a fizikai élet megszűnésében?
Leszületésünk előtt, szellemi segítőinkkel közösen, elkészítjük a leendő testi életünk tervét. A terv annak megfelelően áll össze, hogy az életeken átívelő karmikus előzményeink következtében most mely visszahatásoknak érkezett el a legmegfelelőbb ideje. A tervünk tartalmazza tehát a most megélni szükséges élethelyzeteinket, illetve – az előbbieknek alárendelve, azokhoz igazodóan – az ide érkezésünk, s az innen való távozásunk időpontját is. A testi távozás ideje, sőt annak módja is tehát elrendelt.
Mivel amíg itt vagyunk, nem lehet rálátásunk a tervünkre (a földi elménk védelme és a most kellő megélése miatt), ezért odaátról segítik számunkra felsőbb szellemi erők, hogy döntően az utunkon maradjunk. Ezt belső sugallatokkal és a külső körülményeink alakításával teszik.
A terv természetesen időközben bizonyos mértékben változhat (egyéni helyzettől függően), annak megfelelően, ahogy a mindenkori élethelyzeteinket megéljük.
Bizonyos esetekben tehát a lélek (a mostani személyisége tudta nélkül) egyeztet a szellemi segítőivel, hogy miként is alakuljon tovább a testi élete. A lélek alatt itt tehát a felsőbb Énünket, a lelkünk azon részét kell érteni, aki a testi életünk alatt is a szellemvilágban marad. S természetesen az egyeztetés döntő része a szellemi segítőké, a lélek mindenkori tetteit figyelembe véve.
A testi távozás esetén akkor történik egyeztetés, ha az adott lélek több úgynevezett kilépési ponttal is tervezte a testi életét. Ilyenkor is mindazt mérlegelve születik döntés, hogy a léleknek egy magasabb perspektívából nézve és a lélekfejlődése szempontjából (illetve annak megfelelően, ahogy eddig a sorsútját járta) mi lenne az ideálisabb.
Összefoglalva tehát, egy testi halál kizárólag akkor következik be, amikor annak ideje eljött, amikor az adott léleknek véget ér az arra a testi életére vállalni szükséges sorsútja és vissza kell térnie a szellemvilágba. Amikor az ideje eljött, a sors annak megfelelően alakul. Ilyenkor nincs szükség érdemi egyeztetésre. Azonban ha több kilépési pont közül jön el egyik, akkor a lélek (a felsőbb Énünk) a szellemi segítőivel egyeztetve dönti el, hogy azon a kilépési ponton vagy egy következőn távozzon.
A döntés érdemben a szellemi segítőknél van (természetesen szigorúan a lélek – egy magasabb perspektívából látható – érdekeit nézve), ugyanakkor a léleknek is lehet bizonyos mértékű beleszólása.
Medek Tamás
0 hozzászólás