Írta: Murányi Tímea lélekmentor, író

GERINC – PORCKORONG ELMOZDULÁSA

A gerinc testem tartóoszlopa, a hozzá kapcsolódó elváltozás, a csigolya közti porckorong elmozdulása arról tanúskodik, hogy úgy érzem, nem támogatnak.

Tudatosítom magamban, hogy minden esetben, amikor válaszra vagy támogatásra vártam, akkor annak a megerősítését kaptam, amit már tudtam vagy éreztem. Elfogadom, hogy mostantól a saját belső hangomra hallgatok, amely mindig készen áll arra, hogy támogasson, vezessen engem. Megtanulom, hogy bíznom kell magamban, és fel kell fedeznem a bennem lévő erőt, és azt a boldogságot, hogy szabadon, félelmek nélkül egyedül is képes vagyok állva maradni. Támogatnak mindenben, amibe csak belekezdek.

GERINC

Összesen 33 db csigolyát különböztetünk meg, felülről indulva: 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 összeforrt keresztcsonti, 4 összeforrt és elcsökevényesedett farkcsonti csigolyát. A gerinc a test tartóoszlopaként a támogatást, a védelmet és az ellenállást szimbolizálja. Tart és megvéd engem minden élethelyzetben. Nélküle összeesem. A gerinc a spirituális energiámat is szimbolizálja. Az életem különböző eseményeihez kapcsolódó rugalmasságomat és ellenállásomat jelképezi. A gerinc deformációi (lordózis, szkoliózis) az egész energetikai rendszeremre hatással van.

  • Ha zárlat lép fel az energiaáramlásban, akkor fájdalmat érzek. Tehetetlenségérzés, egy túl nehéz teher cipelése, kielégítetlen érzelmi szükséglet – mind kiváltó okai annak, hogy úgy érezem ellenállásom ereje és tartásom megrogyott. Úgy érzem, hogy én vagyok a családom, munkahelyem tartóoszlopa.
  • Mi történne a többiekkel, ha én nem lennék? Minden összeomlana? A gerinc az énem minden más területével összeköttetésben áll a központi és perifériális idegrendszeren, valamint a vérkeringésen keresztül.

Minden gondolatunk, érzésünk, élethelyzetünk, válaszunk és benyomásunk ott hagyja nyomát gerincünkön, ugyanúgy, mint a test megfelelő, érintett részein.

Bármi is legyen a betegség kiváltó oka, megpróbálom felismerni és szembenézni vele. Felépítem új énemet, amilyenné válni szeretnék.

GERINC – ELVÁLTOZÁSAI (általában)

A gerinc elváltozásai legfőképpen azt szimbolizálják, hogy nem akarom teljes erőbedobással élni az életem. A gerinc jelképezi a tartást, amivel élem az életem. Ha nem hagyom, hogy az élet támogasson engem, és nem engedem el elavult gondolataimat, akkor a gerincem deformálódhat.

Elhatározom, hogy kézbe veszem saját életemet, és kiegyenesedve, bizalommal telve, elszántan élem az életem.

GERINC – LORDÓZIS

A lordózis a gerinc élettani előrehajlása, kóros görbülete a nyaki és az ágyéki szakaszon.

  • Nehezen állok meg a lábamon, szégyellem azt, aki vagyok, nem szeretem magamat. Úgy érzem, az apám (vagy a tekintélyt képviselő személy) elnyom engem, hozzá képest alulértékelem magamat, kevesebbnek érzem magamat nála.
  • Nem bízom magamban, és képtelen vagyok a gondolataim, véleményem kifejezésére.
  • Forrongok belül, a düh felemészt.

Meg kell tanulnom önmagamat szeretni. Elfogadom, hogy mostantól megpróbálom meglelni a helyemet világban, mindenkinek saját szerepe van az univerzumban. Megtanulom szabadon kifejezni a gondolataimat, véleményemet, és így jobban élvezem saját társaságomat is.

GERINC – SZKOLIÓZIS

A gerinc oldalirányú, kóros görbülete.

  • Úgy érzem, hatalmas terhet cipelek a vállamon. Mivel nincs lehetőségem arra, hogy bizonyos dolgokat megvalósítsak, tehetetlen és reményvesztett vagyok. A kötelességeim félelemmel töltenek cl. Az energia blokkolódik, ami végül szkoliózis lesz a fizikai megvalósulása.
  • A betegség gyakran serdülőkorban kezdődik: keresem a helyem a világban, nem vagyok már gyerek, de felnőtt sem, az élet és a feladataim túlnőnek engem. Hajlamos vagyok a testvéreimhez, unokatestvéreimhez hasonlítgatni magamat, és persze úgy érzem, ők jobbak nálam. Alulértékelem magam.
  • A szkoliózis jelenthet menekülést is egy ember vagy helyzet elől.

Megvizsgálom, hogy mi is történik az életemben, és mi az, ami megakadályoz abban, hogy jól érezzem magamat. Elfogadom, hogy a jelennek és a jelenben éljek, mindig a pillanatra koncentrálok. Tudatosítom magamban, hogy az élet iskoláját járom, és összhangban élek azzal, ami engem körülvesz. Visszanyerem az életörömömet, és rájövök, megvan a szükséges erőm és képességem ahhoz, hogy megfeleljek a kihívásoknak!

HÁT (általában)

A hát az élet támaszát és tartópillérét jelenti. A hát véd meg engem az olyan helyzetektől, amelyekben tehetetlennek érzem magam egy emberrel vagy egy szituációval szemben, ilyenkor szükség esetén „hátat tudok annak fordítani”.

  • Ha túl nagy teher nyomja a vállamat, ha úgy érzem, nem támogatnak megfelelően (érzelmileg, anyagilag), a hátam reagálni fog erre, és megjelenhet a hátfájás. Lehetek széles hátú, aki sokat elbír, vagy aki tiszteletből és elfogadásból alázatosan meghajol.
  • A hátfájás azt jelzi, úgy akarok elmenekülni valamitől, hogy a hátam mögé rejtem, a hátammal takarom el az olyan helyzeteket, amelyek összezavarnak vagy fájdalmat okoznak. Igazi struccpolitika.
  • Mélyen meg vagyok bántva, jelenleg képtelen vagyok az elfojtott érzelmeknek a kifejezésére. Nem vagyok hajlandó meglátni azt, ami nem az „én dolgom”!

Felszabadítom a fájdalmat okozó helyekről az energiát, amelyet visszatartottam. A rugalmas, erős hát mentális rugalmasságról és nagy szellemi nyitottságról árulkodik, ellentétben a merevséggel, amely gőgöt, hatalomvágyat és a kompromisszumra való képesség hiányát jelzi.

Ha kényelmesen ülök, biztonságban érzem magam, védve vagyok. Meg kell néznem, mi az, ami zavar. Így megszabadulok attól a súlytól, amit eddig cipeltem.

A hát deformációja azt árulja el, mit élek meg éppen, és hogyan állok hozzá a kezelendő élethelyzethez.

  • Ha a tekintély ellen lázadok, ha keresztül akarom vinni az akaratomat, akkor gőgösen kiegyenesítem a hátamat. Ha alávetettnek, gyengének érzem magam, vagy félek, akkor inkább „begörbítem” a hátamat. Minél nagyobbak a problémáim, annál inkább szenvedni fogok a hátfájdalmaktól.

Vannak olyanok, akik az élet nehézségeit az írásban élik ki. Megkeresem a nekem megfelelő, stressz oldó módszert, és megtanulom eredményesebben kifejezni magamat, szükség esetén a véleményemet érvényre juttatni. Kiegyenesítem a hátamat, mert tudom, rendelkezem a szükséges erővel ahhoz, hogy minden tervemet megvalósítsam.

HÁT – CSIGOLYATÖRÉS

Csigolyatörés általában belső lázadás, reakció a tekintéllyel kapcsolatos mentális rugalmatlanságra. Az életet igen szűk látókörűen szemlélem, s így bevonzok magamnak egy ilyen csonttörést.

A gondolataim túl merevek, nem vagyok hajlandó „behódolni” az új, friss gondolatoknak. Ez eltávolít a szeretettől, és fájdalmat okoz nekem. Gyakran nagyon gőgös, hajlíthatatlan vagyok, jobban tenném, ha több alázatot mutatnék. A hát adja a tartásomat, nem kellemes, ha az megsérül.

Elfogadom, hogy az élet szép, és állandó változásokat hoz, amit fontos tiszteletben tartani. Hagyom, hogy az élettel sodródjak.

CSONT – TÖRÉS

A csontok belső világunk törvényeinek és alapelveinek szerkezetét jelképezik, ezért a csonttörés nagy belső konfliktusokra utal. Ez a konfliktus többnyire a lázadással, a tekintéllyel (amelytől függetleníteni akarom magam) szembeni reakciókkal kapcsolatos.

  • A törés jelzi számomra, hogy így nem folytathatom tovább, változtatásra van szükségem.
  • A törés helye a konfliktus természetére utal. Ha a törés baleset következtében történt, akkor önvizsgálatot kell tartanom, nem élek-e meg valami miatt bűntudatot.
  • A csontok a tartást, a stabilitást jelképezik, és egy törés arra utalhat, hogy rugalmasabbnak kell lennem, el kell engednem a múltat. Így elkerülhetek sok felesleges stresszt, és fejlődésem egy újabb lépcsőfokára léphetek.
  • Nem túlzóak esetleg a magammal és másokkal szemben támasztott elvárások? Nem ragaszkodom mereven a tökéletességhez? Esetleg arról van szó, hogy inkább a fizikai, testi dolgokra koncentráltam, és az életem spirituális aspektusait elhanyagoltam?

Elfogadom, hogy szeretnem kell magamat is ahhoz, hogy képes legyek kifejezni azt, amit érzek. Ha visszatalálok belső szabadságomhoz, akkor mozdulataim szabadságát is visszaszerzem.

HÁTSÓ (fenék)

A hátsómon ülök, ezzel foglalok helyet – vagyis elfoglalom a helyem a világban. Amikor összeszorított hátsóval megyek, akkor fenyegetve érzem magam vagy félek az irányításom elvesztésétől, esetleg visszatartok valamit. Nem akarom, hogy észrevegyenek, mert akkor meg kellene változtatnom, el kellene fogadnom dolgokat, amelyekre még nem vagyok felkészülve. Összeszorított hátsóval állíthatom, hogy minden rendben, és mosolyoghatok tovább.

Ha erős csípőmozgásokkal kísért laza hátsóval járok (a fenekemet „riszálva”), akkor az arról árulkodik, hogy a saját magam, sőt mások helyét is elfoglalom. Szeretem a hatalmat, mivel másokat irányítva biztosítom magamnak a hatalmat. Ez kényelmes, mert nekem nem kell megváltoznom, inkább másokat kényszerítek változásra.

Tudatosítom, hogy ragaszkodom a múltamhoz, a gondolataimhoz, a régi sérüléseimhez, és az is lehet, hogy dühöt vagy ellenérzést érzek. Elfogadom, hogy elengedek bizonyos dolgokat, előre haladok, és kinyílok az élet által nyújtott új tapasztalatokra, eseményekre.

Folytatjuk…

Előző cikkért kattints ide!

Szeretettel,

Murányi Tímea

Forrás: Jacques Martel: Lelki eredetű betegségek lexikona