EGÉSZSÉGÜNK A KINCSÜNK

Nemzetközi Egészségnap – Április 7

1949 óta április 7. – e a WHO (Egészségügyi Világszervezet) által Nemzetközi egészségnappá lett nyilvánítva. Minden évben más –más témát helyeznek fókuszba, mely az egészségünköz vagy az egészségügyhöz szorosan kapcsolódik, ilyen pl. a depresszió, az anyaság, az egészségügyi dolgozók, főként a szülésznők és ápolók munkássága, esélyegyenlőség, hogy mindenki egyformán juthasson egészségügyi ellátáshoz vagy éppen a bolygónk egészsége, ami nagyban befolyásolja a mi egészségünket is!

Én most nem szeretném boncolgatni az egészségügyi ellátást, vagy a világszintű egészségügyi helyzetet, sem a KSH adatait ezzel kapcsolatban, ugyanakkor mindenki tudja, érzi, tapasztalja, hogy hiába magasabb az átlag életkor, mint korábban, az élet minőségünk és az egészségünk hagy némi kivetni valót maga után.

Arról sem szeretnék írni, hogy mit együnk, mik az egészséges tápanyagok a szervezetünknek, mert rengeteg ilyen cikk van, szerintem mindenki tisztában van vele, mit kellene ennie, mennyit és mit kellene innia.

A célom ezzel a cikkel, hogy megvilágítsam ezt a témát és megpróbáljam összefoglalni én hogyan látom a problémát és a megoldást rá, természetesen nem világszinten, hanem itthon nálunk, a mi kultúránkban.

• A mai ember egészsége egyrészt fizikai szinten a silány minőségű élelmiszerek, a mozgáshiány, a sok stressz de említhetem a környezetszennyezést is ami külső tényezőként hat ránk, másrészt a lelki egyensúly megbomlása miatt gyengül meg.

• Másik fontos tényező az elégedetlenség, nagyon kevesen tudják megbecsülni azt, amijük éppen van. Mindig többre vágyunk, szebbre, jobbra, modernebbre, közben nem vesszük észre, hogy a tárgyaink rabjai vagyunk. Hajtjuk magunkat a több pénzért, túlórákat vállalunk be, csak hogy megvehessük a legújabb technikai kütyüket, felhalmozunk dolgokat, amik van hogy a kukában végzik és közben észre se vesszük, hogy mindezért az egészségünkkel fizetünk. Amikor gond van az egészségünkkel, minden pénzt megadnánk, hogy meggyógyuljunk.

• Eltávolodunk egymástól, mert nincs időnk a kapcsolataink ápolására. Keveset beszélgetünk és figyelünk egymásra, pedig ha szavakkal megosztjuk egymással az örömeinket vagy akár a problémáinkat megkönnyebbülünk. Jobb kint mint bent – szokták mondani, és tényleg így van. Az közel sem hoz olyan megkönnyebbülést, ha telefonon vagy üzenetekben beszélgetünk egymással, mert egyrészt nem látjuk a másik ember reakcióját, másrészt az energiák nem tudnak működni köztünk.

• Annak ellenére, hogy vannak akik sportolnak, egészségesen táplálkoznak és kényesen figyelnek az egészségükre, mégis megbetegszenek. Nemcsak a testünket kell ápolni, becsülni, hanem a lelkünket, szellemünket is. Fontos a kulturális élet, a tudásunk szélesítése, a szórakozás, hobbi, de fontos a nyugalom, pihenés, jó minőségű alvás is, mert ezek által tudunk feltöltődni.

• Nincs meg az adok – kapok egyensúlya sem, mert manapság legtöbben csak kapni szeretnének, pedig sok örömöt tud okozni, ha adunk is. Próbáljuk csak ki, nem kell hozzá gazdagság, elég ha rámosolygunk valakire, jókedvre derítjük, biztos, hogy valamikor amikor a legnagyobb szükségünk lesz rá, minket is felvidít valaki. Az Univerzumban rend van és amit adunk azt kapjuk vissza. Sajnos azonban az apró örömöket, gesztusokat nem mindig vesszük észre, inkább a nagyobb dolgokra koncentrálunk. Pedig van egy jó közmondásunk erre : Ki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli! Van egy fontos aranyszabály azonban, csak abból adjunk, amiből nekünk többletünk van!! Vért se adhat az, aki vérszegény.

• Élvezzük a pillanatot! Manapság legtöbb ember vagy a múltban él, vagy állandóan a jövőn gondolkodik. Pedig amikor tenni tudunk a dolgokért az csakis a most pillanata! Észrevettük ma milyen szépen bontogatják friss leveleiket a fák, bokrok, hogy éled a természet vagy a nap sugarai milyen szépen megvilágítanak dolgokat akár rávilágítanak dolgokra?

• Legvégül pedig a tudatosság és felelősségérzet hiányát említeném. Manapság mindent szeretnének az emberek legfőképpen azonnal. Ne kelljen várni semmire, olcsó legyen de kiváló minőségű, könnyen és gyorsan elérhető legyen bármi amire „szükségünk” van. Az orvos gyógyítson meg minket úgy, hogy nekünk ne kelljen csinálnunk semmit, ne kelljen változtatni semmin, elég legyen ha bekapjuk a gyógyszert. A tudatosság arról szól, hogy tudjuk, minden belőlünk indul ki, mi teremtjük meg (még a betegségeinket is! ), tehát mi tudjuk orvosolni is. A szakember feladata az lenne, hogy rávilágítson a hibára ami odáig vezetett és amit tennünk kell érte, hogy meggyógyuljunk. A betegségek figyelemfelkeltő felkiáltó jelek a szervezettől, azt a célt szolgálják, hogy figyeljünk oda magunkra és szüntessük meg azt ami idáig vezetett, változtassunk, dolgozzunk meg érte, hogy jobb legyen.

 A megoldás ott van minden pontban, amit felsoroltam. Értelemszerűen figyeljünk oda nemcsak testi, de lelki és szellemi egészségünkre is egyaránt!
 Legyünk elégedettek azzal amink van. Attól még vágyhatunk többre, szebbre, jobbra mert fontosak a célok, de ne elégedetlenkedjünk, hogy nekünk csak ennyi jutott!
 Ápoljuk a személyes kapcsolatainkat, mert nagyon fontos a kontaktus!
 Töltődjünk, pihenjünk, szórakozzunk, járjunk színházba, moziba, koncertekre, tanuljunk!
 Adakozzunk! Segítsünk másokat és mi is fogunk kapni segítséget amikor kell. Abból adjunk, amiből nekünk több van, ez lehet tudás, jókedv, pénz, munka stb.
 Figyeljünk a most pillanatára, vegyük észre az apróbb örömöket, lássuk a csodát a mindennapokban is!

 Legyünk tudatosak, ne mutogassunk másra vagy a külső körülményekre ha valami nem úgy sikerül, ahogy szeretnénk. Ki mint vet úgy arat! Tegyünk egészségünkért és vállaljuk a felelősséget tetteinkért!

Ne csak április 7.-én, hanem az év minden napján figyeljünk oda magunkra, környezetünkre, egymásra!

Ezt a mandalát a tudatos egészségmegőrzés jegyében festettem. A lótusz egy nagyon erős, ellenálló és elpusztíthatatlan csodálatos növény, legyünk mi is ilyenek!