Írta: Kováts Krisztina


A boltban nem tudjuk eldönteni, hogy melyik fajta péksüteményt, kávét, esetleg mosógépet vagy bármit vegyünk meg. Társunk, barátunk, szerettünk tudja. Utána aztán lehet őt szidni, ha jönnek a problémák, hogy rosszat választott, „persze, hogy ő cseszte el!”.
Ezer ilyen példa adódik az életben, legyen bár házépítés közben, nyaralás alatt, gyerekekkel kapcsolatosan, a munkában, stb.


Mi nem tudjuk mit szeretnénk, nem mondunk semmit, kimondva vagy kimondatlanul a másikra bízzuk a döntést. Utána jönnek a kifogások, viták, talán a vég nélküli vádaskodások is, amik elindítanak egy lavinát, lehet még a múlt dolgait is felemlegetni.


Minden döntés lemondással jár, s ösztönösen mindannyian mindent szeretnénk.
Szeretnénk elmenni ide is, oda is, ezt az élményt is, azt az élményt is megélni.
A valóság azonban nem engedi ezt. Mindent nem lehet, rákényszerít a választásra, bár amit lehet megteszünk, hogy kibújjunk alóla.


Könnyebb egyre rábólintani, amit társunk kiválaszt, mint valamiről lemondani.
Ugyanez a helyzet a vásárlásainknál is, hisz szeretnénk mi a tökmagosat és a sajtosat is, az egyik csoda kávét, de a másik csoda kávét is. Na meg a gyors és olcsó mosógépet – de a gyors az drága, az olcsó meg lassú, feladva a kérdést, melyiket is válasszuk.


Utólag – az általunk kinézett falszín/csempe persze, hogy jobb és szebb lett volna, nem ide, hanem oda kellett volna menni nyaralni, a gyerekeket nem ebbe az iskolába/ táborba kellett volna küldeni, hanem másikba. De nem mondtuk! Hallgattunk, mi sem tudtuk.
Ha mi nem merünk dönteni, mely együtt jár a felelősségvállalással, akkor más dönt életünkben.


Más gondolata teremtődik meg.


Azé, aki a sok lehetőség közül hajlandó a többit elengedni, azért az egy kedvéért.
Aki nem fél attól, hogy később rájön, hogy lehetett volna jobb utat választani, vagy aki tudja, hogy nincs jó és rossz út, csak út létezik.


Mert valójában mindegy, hogy mit választunk! Minden útnak van napos és árnyékos része, hisz a Föld kétpólusú.


A programunkon/ nyaralásunkkor, iskolaválasztásunkkor épp annyi lesz a feladat, a nehézség, amennyire szükségünk van nekünk vagy gyermekünknek a fejlődésre. Se több, se kevesebb!


Nem lehet csak napos az idő, hisz a Világegyetem egyensúlyra való törekvése ezt nem engedi, kiégne minden. A napos időt váltani kell az esős napoknak, hisz ez az Élet feltétele.
Meglehet, egy – egy nyaralásunkon, vizsgánkon vagy bárhol, a legjobbat kapjuk, talán többet is, mint ami „járna”. Azonban biztosak lehetünk benne, hogy ezt ellensúlyozza majd egy másik alkalom, ami épp ennek az ellenkezője. Követi egy borongósabb nyaralás, egy nem sikerült vizsga, talán tudásunk ellenére, egy jó vásárlás után egy rossz vétel.


Ez a világ rendje.


És ez vonatkozik az egymás után következő napokra, évekre, évtizedekre, életekre is.
Nincs jó meg rossz, így nem tudunk jól meg rosszul dönteni!
Döntés van, mely hozza a tapasztalást.
Megtapasztalhatjuk, hogy milyen a tökmagos és milyen a sajtos péksütemény, ez a mosógép, az a mosógép, hogy legközelebb a hozzánk közel állóbbat vegyük meg tudásunk ismeretében.


Döntés van az „igen” és a „nem” között.
Aki választani tud, aki dönt és elképzelését kimondja, az igenre szavaz.
Aki elfogadja más döntését, a nemet választja. Ám az is döntés, hisz Igent mond a másik bátorságára, elképzelésére, szókimondására.


Utólag ne reklamáljunk senkinél, mi teremtjük életünket döntéseinkkel, nem döntéseinkkel!
Dönthetünk úgy is, hogy nem akarunk „bólogatók” lenni, ám az felelősségvállalással, netán kritikával jár!


Ez is út, az is út, bármelyiken megyünk, jól megyünk.
Pláne, ha tudatosságunkkal átlátjuk, s értelmet kap az „igen” és a „nem” is.



Kováts Krisztina asztrológus

Levélben: tavirozsa5@gmail.com


Telefonon: 0620/9-160-640


Skype-on: asztrocsillag

Krisztina további cikkei a magazinban itt olvashatók…