Húsvét után a 7. vasárnapon és hétfőn ünnepeljük Pünkösdöt. A pünkösd a görög eredetű pentekoszté szóból ered, melynek jelentése 50., vagyis húsvét utáni 50. napon ünnepelték az őskeresztények a Szentlélek eljövetelét, amit az egyház már Kr.u. 305-ben elrendelt.
2000 évvel ezelőtt Pünkösd napján Mária és az apostolok éppen együtt voltak, amikor is hatalmas égzengés hallatszott és szélvihar kerekedett, lángnyelvek jelentek meg, amelyek a jelen lévők fölé szálltak és eltelítették őket a Szentlélekkel. Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon a szentlélek leszállt a tanítványokra.
Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
Pünkösd szimbóluma a piros szín ami a vértanúságot szimbolizálja és az olajfa ágat tartó galamb, ami a Szentlélek szimbóluma. Hozzá szorosan kötődő virág a pünkösdi rózsa.
Pünkösdhöz tartozó népszokásokban Magyarországon elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál.
• Európa nagy részén hagyomány a Pünkösdikirály-választás, akit legények közül ügyességi játékok segítségével választanak ki. Pünkösdi királynét is választanak a falubeli lányok közül, akivel házhoz-házra járnak, rózsát, virágot szórnak az udvarra, köszöntőt mondanak, táncolnak, énekelnek, termékenységvarázslat keretében, amiért cserébe almát, diót, tojást vagy pár fillért kapnak. Sokszor a lakodalmakon pünkösdöléskor a menyasszony és vőlegény vonul házról- házra kíséreteikkel. Kislányok követik őket kosaraikkal, hogy adományt gyűjtsenek.
• Mátkálás, komatál küldése: egynemű, ritkán külön nemű fiatalok barátságának megpecsételése. Személyesen illett vinni az ajándékozotthoz és ha ő elfogadta, ugyanabban a tálban kalácsot, gyümölcsöt, süteményt küldött vissza hímzett kendővel letakarva.
• Zöldág járás, zöldág hordás : szokás volt zöld ágakat tenni az ablakokba, ajtók fölé, szobák falára, kútgémre, malmokra termékenységvarázslatok emlékére és védelemre a boszorkányok ellen.
• A csíksomlyói búcsú a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni.
Manapság országszerte számos különböző programokkal, családi rendezvényekkel ünnepeljük Pünkösdöt. A népszokások, hagyományok múló félben vannak, inkább a munkaszüneti napot értékeljük ebben az ünnepben is.
Ezzel a pünkösdi verssel a hagyományokra emlékezve kívánok minden kedves olvasónak programokkal és pihenéssel, ünnepléssel teli hosszú hétvégét!
Szeretettel : Sziszka
Mi van ma, mi van
ma piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz,
a második napja.
Királyné pálcája.
szálljon a házára,
ha nem a házára,
az úr asztalára
Lányok ülnek a toronyba,
arany koszorúba.
Arra mennek a legények.
sárga sarkantyúba,
levenném a süvegemet,
annak örülnétek.
Királyné pálcája,
szálljon a házára,
ha nem a házára,
az úr asztalára.
(Papp L. gy. 1958)
