A tojásnak ősidők óta tekintélyes a szimbolikája,
pedig sok ezer évvel ez előtt fogalma sem volt a tudás hordozóinak és továbbadóinak arról, hogy egy óriási (pete)sejtről van szó. Viszont ebből ered az a képzet (bár jobb kifejezés rá az ismeret, mert nem keveset, de azért mégiscsak tudtak), hogy minden eszme, ötlet és alkotás, s nem utolsó sorban: az élet tojásként (peteként, csíraként) kezdődik.
A mítoszokban szereplő kozmikus tojás, vagy világtojás a teremtés kezdete, az őspotencia, a minden létező csíráját magában foglaló differenciálatlan teljesség.
Óind elképzelés szerint: a két fél tojáshéj ezüst és arany. Ezüst a föld, arany az ég. Héja: a hegyek. A belső hártya: felhők és köd. Erezetéből lettek a folyók, a csíranedvből a tengerek. Sárgája pedig a Nap. A teremtés során a világtojás szétrepedésével jelent meg az ég/menny és a föld, amelyek tojás formában továbbra is összeilleszthetők.
A sintoizmusban a tojás a maga forgástesteként kialakuló ősvalóság.
A Kalevalában a kozmikus tojás: alsó része a föld, felső az ég, sárgája a Nap, fehérje a Hold.
A görög antikvitásban a holdistennők álltak kapcsolatban a tojással,
valamint a hattyú alakját magára öltő Zeusz és Léda nászából származó Dioszkuroszok és Helené. Az orphikus tanokban szereplő tojás a teremtés előtti állapot, s a teremtés folyamata a tojás feltörése, a fallikus isten, Erósz Phanész születése.
A misztériumvallásokban a tojás a fény–sötétség, az élet–halál eredeti egységét fejezte ki, e felfogás szerint ugyanis a világban ható ellentétes erők egyaránt az őstojásból származnak.
Még kiterjedtebb léptékben az ember a világ keletkezését és pusztulását is ismétlődő folyamatként képzelte el.
A húsvéti tojás hímzése évezredes hagyományokat követ, s vonalhálója az égglóbuszét mintázza: „egyenlítő” osztja féltekékre, főkörök negyedelik, s ezek metszéspontjait (a naptári fordulópontoknak és az égi sarkoknak megfelelő helyeket) hangsúlyozzák a díszek.
Az alkímiában a hermetikusan zárt, lepecsételt tartály (lombik) megfelelője, amely minden létezőt magában foglal csíra formában. A héja, a hártyája, a sárgája és a fehérje a négy elemet jelöli.
A tojás elsődlegesen női szimbólum,
de korántsem kizárólagosan: a feltöretlen őstojás gyakran androgün – nem nélküli, semleges egység. Sőt: bizonyos mitológiákban az első teremtő, demiurgosz is tojásból születik.
De hivatkozhatunk a tojással szaporodó kígyóra, ami – a nőiséghez kötődés mellett – kifejezetten fallikus szimbólum is. Mindenesetre a tojás anyaság-, vagy Földanyajelkép, mely ovális kultikus tárgyakban ölt testet.
A kisázsiai Kübelé (latin Cybele) istennőt mindenekelőtt egy tojás alakú kőben imádták. A görög világ közepén, Delphoiban (gör. delphüsz, „anyaméh”) állt egy fél tojás alakú omphalosz („köldök”). A buddhista sztúpa félgömb alakú része az anda (tojás) nevet viseli, s a szibériai sámándobok egy csoportja úgyszintén tojás alakú.
A kettősségekhez kötődést jelképezi az is, hogy világszerte több ősi mítoszban a női ősprincípium kígyó vagy madár alakú istenségtől teherbe esik, majd – maga is állat alakban – megtojja az őstojást. Innen származik a régi népek, törzsek eredetmondája is, ahol totemállatként, állat-ősként szerepel valamilyen madár (lásd: turul).
E teremtésmítoszok fontos mozzanata a tojás kettéválása jelképez áttételesen minden kettősséget: férfit és nőt, könnyűt és nehezet, meleget és hideget, szárazat és nedveset stb (ld. kínai jang és jin).
A kettősség szélsőséges megjelenése a tiszta lélek madárszimbóluma és a gonosz kígyószimbóluma – mindkettő tojásból kel ki. Ide sorolható az a kettősség is, amely szerint a tojás mint szimbólum zömmel progresszív, termékeny, pozitív tartalmakat hordoz, ugyanakkor azonban rosszindulatú mágikus hatalom csírája is lehet: a lidérc tojásból való kiköltésekor, vagy a halálos pillantású baziliszkusz képében, amit tyúktojásból (másutt: kakas tojásából) költ ki egy varangyos béka.
Újabb megközelítésben a (kettős természetű) halál és újjászületés,
feltámadás, megújulás szimbóluma is. Mi több: a buddhizmusban az anyaghoz kötött lét kifejezője, s héjának áttörése az inkarnáció láncolatának megszakítását, a megvilágosodást eredményezi. A számos hiedelemvilágban fellelhető lélek-madár kiszabadulása a tojásból ugyancsak a földi-anyagi léttől való leválás kifejeződése. Tojást, mint a feltámadást segítő tárgyat helyeztek a holtak mellé a sírokba halál és a magzati állapot jelképeként.
A megújuló- újjászülető természetre, az ehhez szorosan kapcsolódó termékenységi kultuszra utal a tavaszhoz, tavaszünnepekhez kötődő tojás szimbolikája. (A vadmadarak az év során ekkor költenek először.)
A keresztény mitológia természetesen átvette az ősi ünnepet – a húsvét formájában, ahol a leghangsúlyosabb a halál és újjászületés aspektusa. A Madonna-képeken ábrázolt tojás viszont a szűzi születésre utal. (A strucctojást és a hüllők zömének tojásait a Nap sugarai keltik ki, s ezt a Szentlélek általi szűzi megtermékenyítéssel hozták összefüggésbe.)
Emellett egy sereg pogány szokás is tapad a húsvéthoz: hímes vagy piros tojás készítése és ajándékozása, a vele való játék – tojásvadászat, tojásütés, tojásdobálás és gurítás. Eredeti céljuk termékenységvarázslás volt, mint több más tojásos szokásnak (csecsemő első fürdővizébe tojást ütni, lakodalomban az új asszonyt tojásra léptetni, vagy széke alá tojást gurítani, hogy szapora legyen; a vetés sikerét tojás „elvetésével”; az állatszaporulatot tojás alomba dugásával biztosítani).
A nagy szimbólumépítő- alkalmazó festő, Bosch számos képén is megjelenik a tojás-szimbólum. A Szent Antal megkísértése-oltár középső táblaképén feltehetőleg a kísértő nőiségre utal. A Gyönyörök kertje c. szárnyasoltár táblaképén a háttérben ábrázolt, tóból kilépő, újjászületett emberek az eredeti ősállapotot jelző tojásba térnek vissza, de csak ennek a triptichonnak minden szárnyán több, különböző funkciójú tojás-szimbólum is fellelhető.
Szimbólumtár – Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából, Pál József – Újvári, Edit, Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Közművelődési Tanszék.
Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György: Jelképtár
A Mérleg stílusa leginkább két szóval jellemezhető: kifinomultság és sikk.Nálam az öltözködésben Katalin hercegné a No.1 és gondoltam megnézem, hogy mennyire hangsúlyos nála a Mérleg analógia.Amikor meglátom egy-egy ruhakölteményben, legtöbbször csak annyi jön, hogy...
Amikor nagyjából másfél évvel ezelőtt a holdcsomópont tengely jegyet váltott, írtam róla és akkor azt gondoltam, hogy nem nagyon lehet nehezebb dolog a szőrszálhasogató, rendszerező, előrelátó, minden eshetőséget számba vevő Szűz nézőpontból átváltani arra, hogy...
Amikor egy bebábozódott hernyót látunk, még nem gondolunk arra, hogy belőle nemsokára egy gyönyörű lepke lesz. Éppen az átalakulás fázisában van, ami nem éppen egy kellemes látvány. Most küzd azért az életért, amiért megszületett, amivé válnia kell. A szárnyait saját...
A kártya Ingrid Zinnel és Peter Orban munkásságának az eredménye, melyet Thea Weller művésznő alkotásaival keltettek életre.A hosszú évek tapasztalatai alapján, mint asztrológus-pszichológus és terapeuta az emberi psziché működését megismerve...
Az asztrológiához olyan átfogó kérdések vezettek el, amelyekre más módon nem kaptam választ. A makacsul és saját befolyásomon kívül ciklikusan megjelenő azonos típusú események, jelenségek; konokul visszatérő hasonló problémák; az a gyanú, hogy életünk valamilyen szövevényes rendszer mentén rendeződik pont úgy, ahogyan zajlik. Magától értetődően következnek a további kérdések: mit tud tenni az egyén a tőle független erőkkel szemben vagy azokkal együttműködve, hol vannak a határok. A pedagógia, pszichológia, szociológia nem ad választ az ilyen kérdésekre, csak skatulyákba próbálja rendezni az emberi jelenségeket, s néhány kategóriában hogyan is lehetne jellemezni azt, hogy mindenki egy-egy külön Univerzum.
Ma már nemigen teszek fel kérdéseket, hiszen minden válasz után 10-15 új kérdés keletkezik. A felismerésekből összeálló mozaik azonban mindig kiegészül néhány darabbal és gazdagítja ismereteimet, alakítja világképemet. Végső soron mindig is azt vallottam, hogy a kiindulópontnál és a célnál sokkal fontosabb az úton járni, s ehhez továbbra is a legkitűnőbb kísérő számomra az asztrológia, melyet szeretett tanáromtól, dr. Nagy Róberttől tanultam. Az 1990-ig funkcionáló Körösi Csoma Sándor Intézet Asztrológia tagozatán végeztem.
Az asztrológiai vezetett el a reinkarnációs utazáshoz, utaztatáshoz is, amit 1994-től gyakoroltam, néha most is gyakorolok. Kiegészítésként betekintést nyertem még más tanácsadó- jóseszközök használatába: cigány- és tarot kártya, rúna, numerológia, Ji csing. Energetikai jellegű tanfolyamokat végeztem. (Reiki, Arolo, Szellemgyógyászat, angyaltanfolyam.) Elég jól ismerem az ugyancsak energiákkal dolgozó Feng Shuit is. Lelkes híve vagyok a kineziológiának. Az említett eszközöket saját életemben, vagy másoknak történő ajánlásként használom, tanácsadás szinten – a rúnákat kivéve – nem kontárkodom bele.
Visszakanyarodva tevékenységeimhez: az egyéni tanácsadáson kívül több, mint 30 éve tanítok, kidolgoztam egy intenzív tanfolyamot, amit csoportosan és egyénileg, levelező rendszerben is lehet végezni.
Miután az egyik legfontosabb dolognak tartom a karma rendező elvének megnyilvánulásait, az ezt jelölő Holdcsomó köré építve 2000 óta, egy-egy társsal együtt speciális karmatréningeket vezetek, kisebb-nagyobb szünetekkel.
Minderről a www.karmaasztrologia.info honalpon részletes információkat lehet találni.
Honlap: www.karmaasztrologia.info
Facebook: Gál Judit (Karma Asztrológia)
Telefon: +36308966069
Kerekasztal beszélgetés: asztrológusok mondják el a saját , személyes tapasztalataikat a Mérleg csillagjegyről: Horváth Andrea karmaasztrológushonlap: https://www.andreahorvath.hu/telefon: 06 20 32 52 352 és ugyanitt tudod… További információ: Mérleg és analógiái
Ebből a rövid felsorolásból megtudhatod, miből meríted az életerődet A Nap a képletünkben azt mutatja, mi az, amitől igazán „életre kelünk”, mi adja az önazonosságunkat,… További információ: Melyik házban áll a Napod?
0 hozzászólás