Írta: Murányi Tímea parapszichológus, asztrológus

Dohányzás

Kapcsolódó cikk: májbetegségek, alkoholizmus

FÜGGŐSÉG

A függőség mindig mély belső ürességről árulkodik. Nem szeretem magamat, vagy úgy érzem, valamelyik szülőm (esetleg mindkettő) elutasít. A függőséggel (alkohol, drog, táplálék, cigaretta, sport, szex) akarom betölteni ezt az űrt, reménytelenséget és szomorúságot. Az életemnek nincs értelme. Lázadok, és nehéz az egómat megvédenem. Nem vagyok képes olyannak szeretni magamat, amilyen vagyok, és ez a világgal szemben tanúsított düh és bosszúság formájában nyilvánul meg.

  • A függőség tárgya tehát egy olyan pótlék, amelynek segítségével ideiglenesen egy probléma nélküli világban élhetek. Az alkohol letompítja az általam megélt eseményeket, a drogok (kokain, heroin, LSD, PCP, marihuána) új érzékelésekhez juttatnak el engem. Általában azok nyúlnak drogokhoz, akik tudatuk eddig ismeretlen részeit szeretnék felfedezni.
  • Minden függőség testi reakciókat vált ki. Irányíthatatlan félelmek, szorongások (neurózisok) is megjelenhetnek, ha a függőség erős. Kialakulhat azonban függőség a nehezen uralható impulzusoktól is, ilyen pl. a szexualitástól való függőség.

A legfontosabb lépés: a helyzet felismerése.

Igen sok szeretetre és bátorságra van szükség, ahhoz, hogy szembeszálljak a függőségemmel, és felszámoljam az életemet akadályozó rabságot. A feltétlen szeretet a gyógyulásom kezdetét jelenti. Felteszek kérdéseket másoknak, megvizsgálom a dolgokat, érdeklődöm – tehát megteszem az első lépéseket. A kötelességeim nem rémítenek meg többé, és újra kapcsolatba kerülök isteni lényemmel.

CIGARETTA

A cigaretta a tüdőhöz kapcsolódik, amely az élet, a szabadság és az önállóság, az univerzum és az én közötti kommunikáció szimbóluma. A cigaretta egyfajta védekezési forma, amely mély szorongásokat és félelmeket kendőz el. Úgy gondolom, az engem körülölelő füstfelhő megvéd engem attól, hogy az igazsággal szembesülnöm kelljen.

A cigaretta néha tudat alatt olyan gyerekkori kielégítetlen igényeimet próbálja pótolni, mint például az első szoptatások melegsége, az anyai szeretet. Szinte észre sem veszem, amikor rágyújtok, szokás, gépies mozdulat, mánia, amely időközben nagyon fontossá vált a számomra.

Arra van szükségem, hogy az idegességemet levezessem, idegi ingerlékenységemet kiegyensúlyozzam. Anyám nyújtotta megnyugvásra, biztonságra vágyom. Dohányzom, mert menekülni próbálok egy számomra kellemetlen helyzet, a családom, az életem elől. A cigaretta által kibocsátott füst még ködösebbé teszi az elhatározásaimat. A nikotin gyorsítja a szívritmusomat, ajzószerként hat rám.

  • Melyek azok a döntések, amelyeket nem vagyok képes meghozni?
  • Mi miatt „fakó” és unalmas az életem?

Fel kell ismernem valódi szükségleteimet. Elfogadom, hogy többet és lazábban kéne kommunikálnom. Ha abba akarom hagyni a dohányzást, jó lenne, ha megtalálnám azt az érzelmi okot, amelyhez függőségem kapcsolódik, ez nagymértékben megkönnyítené a leszokás folyamatát. Így tisztábban látnám, hogy mit is akarok valójában az életben, és az igényeimet a valódi énemmel egységben elégíthetném ki.

DROG, KÁBÍTÓSZER

A kábítószer az egyik legrosszabb menekülési mód. A növények kivonatából vagy szintetikus anyagokból előállított, úgynevezett könnyű drogokhoz (marihuána, hasis) vagy a kemény drogokhoz (PCP, kokain, heroin) gyakran a következő okokból nyúlnak:

reményvesztettség, szégyenérzés, szélsőséges menekülés az ismeretlen és a felelősség elől.

  • Ha a drog az én menedékem, saját magamtól védem magamat.
  • Elutasítom az életet, nem vállalom fel a kötelességeimet, így belső gyengeségem könnyen a drogokhoz vezethet engem.
  • Félek szembenézni a valósággal, és félek erőfeszítéseket tenni.
  • Az akaratom „elalszik”, és egyre ritkábban hozok valódi döntéseket. Csak vegetálok…

Számos kábítószer nagyon erős függőséget okoz. Bűnözés, hiányzó szülők, befele fordulás, neurózis, érzelmi vagy szexuális kényszer – ezek valamelyikét próbálom elnyomni úgy, hogy becsapom az elmémet. Az a tény, hogy el kellett szakadnom egy számomra kedves személytől (szülő, testvér, barát), vagy egy olyan helytől, amely sok boldogság forrását jelentette, üresség érzetét kelti bennem, és a kábítószerhez menekülök.

Az ajzószerek lehetővé teszik számomra, hogy „lebeghessek”, és megélhessek egy olyan boldogságélményt, amelyre úgy hiszem, a valós életben nincs esélyem. Többé nem tudok lemondani erről az élményről, a függőség pedig egyre erősebb lesz.

Az első lépés, amit meg kell tennem, az egy egyenes, őszinte és szépítés nélküli felismerés: miért van szükségem ezekre az anyagokra?

Tudatosítom, hogy mindig van ok. Mindegy, hogy mi is ez, de rá kell jönnöm, szembesülnöm kell vele.

Olyannak fogadom el magam, amilyen vagyok, és megtanulok az igényeimnek hangot adni. A leszokás nagyon nagy bátorságot és erőt igényel, de belső békém megtalálásának vágya motivál.

Folytatjuk…

Előző cikket itt olvashatod!

Szeretettel,

Murányi Tímea

Forrás: Jacques Martel: Lelki eredetű betegségek lexikona