Írta: Murányi Tímea lélekmentor, író

Ez a kérdés fogalmazódott meg bennem a minap. Hiába a több mint húsz éves kutatás, tanulás, a kétség mindig ott motoszkált bennem. Pedig folyamatosan kaptam a jeleket, hogy igen, több van a fizikai valóságnál, sokkal több… Csak éppen nem figyeltem eléggé, legtöbbször az egóm felülírta a kézzel fogható történéseket is, és idővel sikerült meggyőznie, hogy csak képzelgés volt az egész.

Azt mondják a láthatatlan segítőink sokféle módon üzenhetnek nekünk, nem csak gondolat útján, hanem fizikálisan is, legyen az akár egy hirdetés, vagy egy magazin, vagy egy hozzászólás a közösségi oldalon, vagy bizonyos személyek által, vagy a zenén keresztül, vagy egy régi elfeledett könyv a polcról…

Nálam ez történt. Az egyik ezeréves könyv szólított meg, mágnesként vonzotta a tekintetem, és gondolkodás nélkül le is emeltem a könyves szekrényről. Rosemary Brown: Hangok a túlvilágról – Közvetett, de kézzelfogható bizonyítékok a halál utáni létezésről.

Nem mondom, hogy nem borzongtam bele, pedig aki ismer, tudja, hogy nyitottan állok ezekhez a túlvilági dolgokhoz, de kicsit félve nyitottam ki a könyvet és kezdtem neki…

Az írónő egy londoni háziasszony az 1960-as évekből, akinek különleges transzcendens képességei voltak egészen gyerekkorától kezdve, és a lényeg, hogy elhunyt zeneszerzők köztük Liszt, Chopin, Schubert, Beethoven, Bach, Brahms, Schumann, Debussy, Grieg, Berlioz, Rachmaninov és Monteverdi, gondolati úton zeneműveket diktáltak neki, melyekből a Philips nagylemezt is kiadott.

„Miközben ezt a lemezt hallgatja, eltűnődhet azon, hogy vajon a zene, amit hall, Rosemary Brown tehetségének köszönhető, vagy valóban elhunyt zenészektől származik, akik egy másik világban még ma is alkotnak. Ez a zene már egyaránt részesült csodálatban és megvetésben (szinte minden zenének ez a sorsa), de örömmel jegyzem meg, hogy az előbbi jelentősen felülmúlja az utóbbit. Azt is meg szeretném jegyezni, hogy azok, akik elutasítják ezt a zenét, nem bizonyos, meghatározott elvárások alapján teszik, hanem azért, mert kételkednek benne.

Már sokféle elgondolás megfogalmazódott e zene hirtelen felbukkanásának magyarázatára, de nem szabad túlságosan könnyedén elhárítani azt a lehetőséget, hogy a múlt zeneszerzői az Önöktől eltérő dimenziókban még mindig élnek, és igyekeznek kapcsolatba lépni Önökkel. Az Érzékszerveken Túli Érzékelés legkonokabb elutasítói sem tudják meggyőzően bebizonyítani, hogy nincs élet a fizikai halál után és a gúnyolódók maguk is találkozhatnak egy napon a hiteles kommunikáció vitathatatlan eseteivel azok részéről, akik lerázták magukról a földi porhüvelyüket.

Az emberiség olyan korszak felé közeledik, amelyben egyre inkább legyőzheti múltbeli korlátait. A műszaki felfedezések és az orvosi haladás növekvő felszabadulást hozhat az elnyomás különböző fajtái és a betegségek alól. Az ember számára a legnagyobb probléma ma is önmagához és embertársaihoz való viszonya. Hogy tökéletesen megértse magát, ismernie kell a tényt, hogy nem csupán átmeneti formában létezik, amely öregedésre és halálra van ítélve. Halhatatlan lelke van, amely halhatatlan testben lakik és olyan értelemmel van felruházva, amely független az emberi agy fizikai lététől.

Zene és beszélgetés útján kommunikálva az Önök világából eltávozott zenészek egy szervezett csoportja arra törekszik, hogy elfogadtasson az emberiséggel egy állítást: nevezetesen azt, hogy a fizikai halál csupán átmenet a tudatosság egyik állapotából a másikba, miközben az ember megtartja az egyéniségét. Ennek a ténynek a tudomásulvétele hozzásegítheti az embert, hogy nagyobb betekintést nyerjen saját természetébe és lehetséges földöntúli tevékenységébe. Annak tudata, hogy az Önök világában megtestesült élet csupán egy szakasz az ember örök életében, erősíteni fogja azokat az elveket, amelyek távolabbra tekintenek, mint a ma széles körben elterjedt felfogások és minden tekintetben kiegyensúlyozottabb látásmódot tesznek lehetővé.

Nem egyszerűen azért közlünk zenét Rosemary Brownnal, hogy a közönséget hozzájuttassuk a hallgatás élvezetéhez. Ehhez a jelenséghez a lényegét tekintve hozzátartozik, hogy reményeink szerint serkenteni fogja az érzékeny, befogadásra képes érdeklődést, és sok kellőképpen intelligens és pártatlan emberben megmozdít valamit ahhoz, hogy felfedezzék és kutassák az emberi értelem és lélek ismeretlen régióit.

Amikor az ember már leszállt tudata misztikus mélyébe, akkor lesz képes ugyanilyen magasságokba szárnyalni.”

(1970. január 1. éjjel az 1940-ben elhunyt kiváló zenész és zeneszerző Sir Donald Tovey diktálásában.)

Az internetre több zenemű is felkerült, ezekből néhány, jó hangolódást:

Szerintem nem véletlen, ami ezek után történt velem. A könyv olvasása közben folyamatosan az a kérdés motoszkált bennem, hogy mindez valóban igaz? Valóban létezik a szellemvilág, és nem csak a képzeletünk szüleménye? Ahogy a mondás tartja: vigyázz mit kérsz, mert megkapod! Igen ám, de én nem kértem konkrét eseményt, ami akár el is ijeszthetne ettől az egész spirituális létezéstől, ha nem ez lenne a vállalt feladatom erre az életre (is)… De tudat alatt bizonyítékot vártam, amit hamarosan meg is kaptam.

Másnap ellátogattam az egyik rokonunkhoz, és beszélgetés közben arra lettem figyelmes, hogy a bezárt ajtót megmozgatja valami. Biztos a huzat, gondoltam, bár az ablakok a szobákban zárva voltak. Folytattuk tovább a csacsogást. Az ajtó rángása újra megismétlődött, de most egy kicsit erőteljesebben, mintha valaki be szeretne jönni. Megint odapillantottam, de nem hatott meg a dolog. Utólag rájöttem, hogy mindez azért történt, hogy a figyelmemet odavonzza majd a kellő pillanatban… Amikor is egyszer csak a kilincs magától lenyomódott, és visszaállt eredeti helyzetébe. Én sem csinálhattam volna jobban. Csak a fizikai kéz hiányzott, amivel ezt meg tudjuk tenni, mi emberek. Furcsa mód higgadt maradtam, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy láthatatlan kezek kilincsekkel játszadoznak. És mindezt úgy adták elő, hogy ne csak én lássam. Többen voltunk szemtanúi az esetnek. Rögtön tudtam, hogy ez a rejtett kérdésemre az egyértelmű válasz, és ezzel az egy határozott mozdulattal az összes kételyemet kizárták belőlem. 😊

Eddig csak hittem, hogy létezik a túlvilág, ahová majd földi életünk végén távozunk, és ahol újra láthatjuk egymást szeretteinkkel, és tovább folytatjuk a létezésünket, csak már más minőségben. Most már tudom, hogy valóban velünk vannak a láthatatlan segítőink, akik minden pillanatban készen állnak arra, hogy támogassanak, segítsenek bennünket. A tündérmesék életre kelnek, ha úgy akarjuk, ha elég nyitottak vagyunk ahhoz, hogy meghalljuk finom hívószavukat…

Természetesen óva intek mindenkit attól, hogy önszántából „keresse a bajt”! Kellő hozzáértés és szakértelem hiányában rossz irányba is fordulhatnak a dolgok. Ha nem vagyunk tisztában az univerzális és szellemi törvényekkel, meg is üthetjük a bokánkat.

• Fontos, hogy a rezgésünket tartsuk mindig magas szinten, és akkor ahhoz mérten érkezik a segítség odaátról.

• Igyekezzünk mindig a tiszta forrásból táplálkozni szellemi szinten, ahol a feltétel nélküli tiszta fény és szeretet a domináns.

• Ha sokat szomorkodunk, félünk, szorongunk, aggódunk, negatív gondolataink eluralkodnak rajtunk, akkor tudjuk, hogy rezgésünk nagyon alacsony, és emelni szükségeltetik!

Az első lépés mindig a mi felelősségünk, nekünk kell megtenni ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben.

Van, hogy úgy érzitek, nem bírjátok tovább, akkor keressetek valakit, aki meghallgat benneteket, mert már azzal nagy terhet tudtok letenni magatokról. Aztán lépésről lépésre, minden egyes nap a saját felelősségetek, hogy hogyan és mivel emelitek a rezgéseteket.

A hála rengeteget tud segíteni. Írd le egy papírra, ma miért lehetsz hálás és egy kicsit meditálj el rajta. Vedd észre az élet apró örömeit, és lepd meg magad valamivel, ami örömet szerez a lelkednek. Hajrá! Teljesítsük be sorsunkat, amiért itt vagyunk!

Folytatjuk…

Várom a Ti szellemes sztorijaitokat a

csillaglanyuzen@gmail.com

emailcímre!

Szeretettel,

Murányi Tímea

Csillaglány Ragyogj! Önismereti útmutató könyv előjegyezhető!

Váltsd valóra az álmaidat Csillaglány segítségével!