írta: Medek Tamás spirituális író
Alábbi írásomban egy nagyon különleges sorspillanatra szeretnék rávilágítani, melyet mindannyiunk megél, de akár tudomása sem lehet róla.
Vegyünk egy egyszerű, ám konkrét példát.
Mész az utcán és szembejön veled egy valaki, akit te sosem láttál még, és valószínűleg többé nem is fogsz. Így e találkozást rögtön el is felejted, ha egyáltalán felfigyeltél rá. Részedről ennek semmi jelentősége nem volt és nem is lesz.
S most nézzük meg az a másik valaki szemszögéből.
Ment az utcán, és éppen mély szomorúságban volt. Nemrég vesztett el valakit, akit nagyon szeretett. Ahogy sétált, bánatában óhatatlanul is egy kérést fogalmazott meg az Égiek felé. Összetörve kérte, hogy bár csak egy üzenetet, egy jelet, bármit, had kaphasson a szerettétől.
Bármit, ami valamelyest is megnyugvással töltené el, amiről tudná: bizony nem csak annyi a világ, amennyit most látunk belőle, s bizony van egy felsőbb szellemi erő, aki irányít, s mely reménnyel töltené el, hogy a szerettétől való elválás nem végleges, hisz ami jelen testi életben történik, csupán egy kis része a nagy egésznek.
Ahogy így sétál és ezen gondolkodik magában, ahogy megfogalmazza az Égiek felé a kérését, egyszer csak szembejössz vele Te. Te, aki történetesen rendkívüli módon hasonlítasz az ő elvesztett szerettére. Te, akit amikor ez a valaki meglát, egyszerűen szavakkal nem tudja leírni mindazt, amit megél.
Hisz azt tapasztalja, hogy amikor kért az Égiektől egy jelet az elvesztett szerettétől, pillanatokra rá megjelenik előtte egy olyan személy, aki rendkívüli módon hasonlít az ő szerettére, noha, ilyen személlyel még eddig sosem találkozott, s ebben biztos is, hisz felismerte volna, emlékezett volna rá.
Szembejössz vele Te, akit amikor meglát ez a valaki, egyszerűen a szerettét látja benned szinte, majdnem úgy éli meg, mintha őt látná viszont. Így tudja biztosan: ez nem volt véletlen. Őt (téged) az Égiek küldték számára, vagy éppen a szerette...
S ez így is van. Az ilyen különös „véletlenek” mögött mindig felsőbb szellemi erők állnak, hogy így megnyugvást nyújtsanak nekünk, ha ilyen megtapasztalás a lelki előzményeink alapján a mostani sorsutunkba megadható.
Meglehetősen komoly szellemi munka is állhat olykor egy-egy ilyen történés mögött, melyben különféle emberek követnek szellemi sugallatokat, általában a jelenlegi személyiségük tudta nélkül.
Mint a szóban forgó példában, ahogy Te is követted a sugallatokat, hogy merre sétálj éppen, s hogy mikor. Persze fontos tudnunk, hogy ez nem önkényes irányítást takar sosem (hiszen ebben a folyamatban ha a mostani személyiségünk nem is, de a lelkünk tudatosan jelen van), illetve senki nem kap olyan sugallatokat, melyek megfogadása a saját sorsútja ellen szólna.
Amire viszont jelen írásomban rá szerettem volna mutatni: bármikor, bármelyikőnkkel történhetnek ilyen, rendkívüli módon megérintő események, úgy, hogy akik azt adták nekünk, tudatában sincsenek, hogy általuk milyen áldás nyilvánult meg, s ugyanez igaz fordítva is.
Bármikor, bármelyikőnkkel megtörténhet (és meg is történik), hogy tudomásunk sincs róla, fel sem fogjuk, de éppen valakinek olyan áldást adtunk (adtak rajtunk keresztül), amit soha az életében nem fog elfelejteni.
