ÍRTA: SÓVÁRI MELINDA ASZTROLÓGUS
A teremtés, mint a legfőbb ősprincípium, a férfi, a kiáradó, a cselekvő, a pozitív, az energiát adó, az aktív, a vezető, az irányító, az apa, a főnök, a vezér, az isteni minőség…
Ezek azok az alap analógiák, melyekkel jellemezzük a férfi minőséget, már nagyon-nagyon régóta. Bár a mai időkben sok minden összekuszálódott, lett itt teremtő minden és mindenki, azonban az alap energetikánk soha nem fog megváltozni, így úgy vélem hiába minden modern próbálkozás.
Próbálkozni lehet, és kell is, de inkább új analógiák szintjén, és nem felcserélve, összekutyulva a szezont a fazonnal.
Azonban nem is ez az a téma melyről most szeretnék beszélni, hanem a teremtés maga. A teremtés öröme nem csak a Teremtőt illeti, hanem apró szikrája nekünk is megadatott. A legszebb, legcsodálatosabb része természetesen egy új élet, egy gyermek „teremtése”, melyhez fogható nincs.
A teremtést azonban nagyon-nagyon sok helyen és analógiában megélhetjük mi emberek, és használhatjuk ezt az energiát kreatívan a magunk és mások örömére is.
Fontos, hogy olyasmit teremtsünk, ami a javunkat és mások javát is szolgálja.
Én most a tavasz és az asztrológiai év eleje révén a teremtés egyik analógiáját kiragadva a kert, a tanya, az ültetés, a növénytermesztés örömeiről szeretnék pár szót szólni.
Ahogy Moldoványi Ákos írta 1978-ban „Kertész legyen, ki boldogságra vágyik” című könyvében, mellyel teljes mértékben egyetértek.
Természetesen nem mindenkinek adatik meg manapság a kert, ami régen annyira magától értetődő volt. Azt gondolom egy terasz, egy balkon, egy napos konyhaablak is megteszi, de valamit ültessünk, teremtsünk. Mert csodálatos, ahogy egy ici-pici kis magból palánta nő.
Más a virág, és más a haszonnövény, de mindkettőnek megvan a maga szépsége.
Abban a szerencsés és áldott helyzetben vagyunk, hogy nekünk van kertünk.
Tyúkjaink már 2 éve vannak, de tavaly tavasszal (valószínűleg a tyúkok etetése révén, a madarak, vagy a szél, vagy a Jóisten által) a kövek között kinőtt egy paradicsom palántánk.
Köztudott, hogy a paradicsomot először kb. két hónapig meleg helyen kell előnevelni, és csak május eleje közepe környékén – időtől függően – lehet kiültetni.
Az hagyján, hogy hogyan került oda egy paradicsom mag, fittyet hányva a zord körülményekre kihajtott és megmaradt a kavicsok között, de még föld se nagyon volt neki, mert a kövek alatt geotextíliát terített le a férjem, hogy nem nőjön a gaz.
Neki sok-sok évig volt kertje korábban, ahol nagyon belefáradt a fűnyírásba, nekem se igazán tesz jót a gerincem miatt, így nagy részét a kertnek leterítettük kővel. Közte persze sok a növény, tuják, leanderek, fenyők, úgymond díszkert.
Ez a kis paradicsom valahogy mégis utat tört magának, ahogy a Jurassic parkban hangzott el az az ominózus mondat, hogy „az élet utat tör magának”, és valóban.
Riadót fújtam, körbevettem hálóval, elkezdtem öntözni. Mivel azonban kő volt körbe, még karózni sem tudtam, mégis elképesztő méretűre nőtt, és hihetetlen mennyiségű virágot, majd apró paradicsomokat hozott.
Egy nagyon kedves ismerősöm évek óta ültet, valahol itt kezdődött, hogy a kiskert ápolása című közös sorozatunkban élő mentorom lett, és elkezdett jótanácsokkal ellátni, amelyek annyira hasznosnak bizonyultak, hogy ez az egy paradicsom tő legalább 20 kiló paradicsomot termett nekünk, de nem számoltam lehet, hogy több is volt.
Heteken keresztül szedtük a paradicsomot, be is főztem, több bogrács lecsó lett, és a családot hetekig elláttam paradicsommal.
Szenzációs élmény volt! Itt határoztuk el a férjemmel, hogy idén ültetünk. Oda, ahol az égi paradicsom termett. (A férjem nagy örömére) a kavicsot el kellett kotorni egy kis darabon, felszedte a geotextíliát, felásta, betrágyázta és vártunk. Közben én már március közepén elültettem a vásárolt magokat, és persze mentettem meg az égi paradicsomból is.
Hozzáteszem az hajtott ki legelőször.
Fűszernövényeim eddig is voltak, bazsalikom, kakukkfű, levendula, zsálya, menta, citromfű, de most szépen növekednek a paradicsomok, és paprikák is. Még márciusban vetettem hónapos retket és tépősalátát már a szabad földbe, és a retket már kóstoltam is:-), még kell neki egy pár nap, de nagyon finom volt.
A répák, hagymák, petrezselyem a földben, remélem kikelnek. Nos…nem gondoltam, hogy ez ekkora élmény, de az!
Azt szoktam mondani a férjemnek, mikor hátramegyek (kb. az ajtónktól 10 méter), hogy na jól van apjuk kimegyek, megnézem, mi a helyzet a tanyán.
Egyéb iránt a kezdeti részt a héten a férjem kicsit kibővítette, mert mondtam, hogy pici lesz, legalább szeretnék 5-6 palántát ültetni egy fajtából. Megcsinálta nekem, de azt mondta, most már aztán legyen elég ennyi.
Hát jó…gondoltam magamban idénre elég lesz.
Különben van egy csodaszőlőnk is, ami szintén egy tő, de tavaly leszakadt a lugas, mert legalább 100 kiló szőlő volt rajta, amit szintén folyamatosan ajándékoztunk még a szomszédoknak is.
Egy pici almafánk is van, amit a fagyok alatt pokrócokkal takargattam be, ami enyhe túlzásnak tűnt, viszont nem fagytak le a bimbók, és úgy néz ki lesz rajta gyümölcs. Az utóbbi két évben nem, de előtte 3 hónapig ettünk minden nap belőle hárman. Hihetetlen, hogy mi mennyiség tud megteremni egy aprócska fán, vagy növényen.
Csak annyit szerettem volna mondani itt röviden, hogy a teremtés a földdel való kapcsolódásunk a Nap, a gondoskodás, öntözés, trágyázás a Hold, a termés a Vénusz, a kapálás a Mars, a kemény munka a Szaturnusz, és a jutalom a fáradozásainkért a Jupiter.
Amikor pedig megesszük a Hold majd a Merkúr analógiáit használjuk. Bőséges áldás, ami sokkal nagyobb örömet és boldogságot okoz, mint amit a boltban vagy a piacon veszünk. Benne van az összes ősprincípium, ami az életünkhöz kell. Teljes egész.
Az igaz, hogy csak most jutott eszembe, hogy analogikusan a férjemnek kellett volna elszórni a magokat, nekem pedig dolgom a gondozás, de sebaj, majd jövőre megkérem, hogy ő szórja be a magokat. (Régen mindig a férfi vetett, férfi aratott (Nap és Mars).
Ami még nagyon fontos, az a növő Holdban való ültetés. A legelső retket salátát még fogyó Holdban ültettem, de a második csapat 10 nappal később már növő Holdkor került a földbe. Meg is előzték az első csapatot.
Az a pici mag, ami a saját kertünkben terem, az nekünk terem. Bármilyen furcsán is hangzik, ha a szánkba vesszük ültetés előtt, az a mag fogja tudni, hogy nekünk mire van szükségünk. Attól nem leszünk betegek soha! Pont azt fogja teremni, amire nekünk szükségünk van. Persze nem muszáj a szánkba venni, de legalább egy apró áldást illik mondani, mikor beszórjuk a földbe. Így van ez jól, a többit már Istennel közös munkálkodásban tesszük majd. Nélküle nem fog menni…
Ha nincs kerted, csak néhány fűszernövény erejéig futja az ablakodban, vagy a balkonon, már akkor is átélheted ezt az élményt.
Higgyétek el, megér minden munkát.
A jövő úgyis ez lesz. Valahogy vissza kell térnünk a kezdetekhez, meg kell tanulnunk újra a természethez való kapcsolódást. Nekünk a férjemmel a terv egy vidéki ház és tanya. Addigra remélem megtanulom, amit kell. Asztrológusság ide vagy oda, ezt legalább annyira élvezem. Ezek a dolgok nem zárják ki egymást.
Áldás kísérjen utunkon,
Szeretettel
S M
Sóvári Melinda asztrológus
Üzenet: csillagmessenger@gmail.com
Honlap: www.csillagmessenger.webnode.hu
Telefon: 06-20-420-8611
