A változás és a boldogságod kulcsa

Ha olyan munkát szeretnél, ami örömet okoz, akkor hagyj fel azzal a munkával, amely boldogtalanná tesz

• Tudtad, hogy az Ipsos 32 országában végez minden évben boldogság kutatást?

• És azt, hogy Magyarország 2023-ban is a sor végén kullogott, mert a megkérdezettek 50%-a, boldogtalannak vallotta magát?
• És mit gondolsz, mi hiányzott az embereknek a pénzen kívül?

A mentális jóllét.

Azt mondták, hogy akkor lennének boldogok, ha azt éreznék, hogy tisztelik, becsülik őket és örömteli lenne a munkájuk. 

Számos elméletünk van arról, hogy mitől függ a boldogságunk,

de ezek többsége tévedés.
Bevalljuk vagy sem, sokszor hisszük azt, hogy ha több pénzünk lenne, akkor boldogabbak lennénk, és bár az igaz, hogy a szegénység boldogtalanná tesz, de az átlagosnál jobb anyagi körülmények nem tesznek feltétlenül boldogabbá.

A jó munka viszont igen – ahogyan ez az Ipsos felvételéből is kiderült –, az emberek többsége mégis olyan munkát végez, amit kicsit sem szeret és jó eséllyel vagy köztük te is.

Sok éve csinálod, bele tettél mindent és ki is vettél belőle mindent, amit lehetett. Innen már nincs feljebb, vagy azért, mert nem engedik, vagy azért, mert a magad szintjén mindent elértél. Eltűnt a motivációd, nem találod a munkában az örömöd, néha már a kollégáid is zavarnak, nehéz reggel felkelni, nehéz elindulni és nehezen telik a nap. Az itt eltöltött idő során számos esemény, körülmény vált stressz forrássá, amit most nagyban fokoznak ezek a megmagyarázhatatlan rossz érzések.

Szívesen váltanál, szívesen csinálnál valami újat,

de a gyerekek miatt fontos a biztonság.
Szülőként nehéz dolgod van, hiszen rajtad múlik, hogy milyen otthonban éltek, mit esznek a gyerekek, tudnak-e márkás cuccokban járni, vagy eltudnak-e menni az iskolai programokra.

Tudod, hogy ezek csak külsőségek, de a srácoknak fontos. Meg egyébként is, téged nem igen kényeztettek a szüleid, ezért te mindent meg akarsz adni nekik és meg is adod.
Lehet, hogy számodra ez időnként lemondással jár, de nekik legyen meg mindenük.
Értük, miattuk nem mersz mozdulni, ráadásul a társadalom is azt erősíti benned, hogy ne is próbálkozz, mert mindenhol a huszonévesek kellenek, így hát tovább szenvedsz, tűrsz és egyre boldogtalanabb vagy.

Pedig ha nem változtatsz, akkor nagy esélyed van arra, hogy tovább romlik a helyzet,

és nem csak boldogtalanabb leszel, de szomatikus, pszichés és fizikai tünetek is megtapasztalhatsz.

Egyre nagyobb lesz benned a feszültség, a fáradtság, ingerlékenyebb lehetsz, előfordulhat alvászavar, csökkenhet a teljesítőképességed, testsúlyváltozás, táplálkozási zavarok léphetnek fel, betegségek jelenhetnek meg. Ilyenkor már nehéz megállapítani, hogy ez „csupán” a munkahelyi stressz vagy ez már a kiégés.

Mert ezek határa összemosódik és érdemes azt is tudnod, hogy a kiégés ugyanolyan szimptómákat eredményez, mint a depresszió és a szorongás.

Ez rosszul hangzik, sőt ijesztő lehet, ezért ne juss el idáig!

„Ha olyan munkát szeretnél, ami örömet okoz, akkor hagyj fel azzal a munkával, amely boldogtalanná tesz.”– mondta, egy viszonylag híres coach, Martha Beck.

Erre most azt mondod, hogy hagyjalak békén, nem kell ahhoz híres coach, hogy tudd, már rég ott kellett volna hagynod ezt a munkát, de egyszerűen képtelen vagy rá.

És természetesen – akárcsak a kutatásban résztvevők –, te is olyan munkára vágysz, amiben örömödet lelnéd, ahol tisztelnének, becsülnének, ami igazán lelkesítene, de annyira eltávolodtál magadtól, hogy már azt sem tudod, hogy mi adna örömet, mi tudna lelkesíteni, hol és hogyan tudnád jól használni az adottságaidat, mely területen tudnál szenvedélyesen dolgozni, hogy mitől éreznéd a tiszteletet és a megbecsülést.

Döbbenet, de már azt sem tudod, hogy mitől lennél boldog, így bármilyen tanácsot kapsz, egyszerűen nem tudod meglépni.

A nehézségek mögött elakadások vannak

pl., hogy az évek során mindenkire figyeltél csak magadra nem, mindenkit szerettél csak magadat nem, és ennek eredménye, hogy már nem kapcsolódsz magadhoz, pedig ez mindennek az alapja.

Ha nem kapcsolódsz magadhoz, akkor nem figyelsz a saját érzéseidre, a fizikai és lelki fájdalmakra, az igényeidre, az ürességre.

Az pedig, hogy miért szolgálsz másokat és feledkezel meg magadról, hogy miért állsz önmagad útjában, összefüggésben van a gyermekkoroddal.

Az akkori események, az onnan hozott tapasztalatok – pl. hogy hogyan szerettek vagy nem szerettek a szüleid, mennyire mutatták, hogy fontos vagy, hogy hogyan jutalmaztak, fegyelmeztek – bizony meghatározzák a mai döntéseidet.

Az, hogy gyermekként milyen értékeket, mintákat kaptál a környezetedtől – pl. a nő dolga, hogy főzzön, mosson a családra, vagy a pénzért keményen kell dolgozni – szintén akadályoznak abban, hogy elérd jelenlegi céljaid.

Ahogy az is, hogy az érzelmeidet megélhetted gyerekként, vagy el kellett fojtanod, mert nem volt szabad mérgesnek lenni, dühöngeni, hisztizni, sírni, haragudni.

Lehet, hogy foglalkoztál már a gyerekkoroddal, de bármit is csináltál eddig, az nem működött, hiszen még mindig ott vagy a munkahelyeden, hiába döntöd el minden nap, hogy lépned kell.

Ez azért van, mert nem jó helyen kerested a megoldást,

azért nem működnek a különböző módszerek, mert nem mentél elég mélyre. Azért nem tudtál tovább lépni, mert nem tártad fel a problémád valódi okát, csak a felszínt kapargattad.

Szinte biztos, hogy vannak olyan szülői tiltó parancsok, korlátozó üzenetek, a személyiségedbe égett programok, minták, és negatív érzelmek, melyek az útjába állnak annak, hogy ne csak a gyermekeid, hanem a saját érdekedben is tudj jó döntést hozni.

A gátló parancsokat nem véletlenül hívjuk így. Ezek szó szerint gátolnak, blokkolnak abban, hogy haladj az életedben, ahogy azok az érzések is, melyeket az évek során elfojtottál, a „mélybe” nyomtál, de attól még benned vannak… ezért a személyiségformálást itt kell kezdened, mert ez a két dolog a legfőbb ok áll a problémáid mögött.

Ezeknek a tiltásoknak és negatív érzelmeknek a feloldása egyszerűen elkerülhetetlen, éppen ezért az első lépés ahhoz, hogy az emberek boldogtalan 50%-ból át tudj lépni a boldog 50%-ba.

Amíg ezek nincsenek átdolgozva, addig nem fogsz kapcsolódni magaddal, addig maradsz, abban, amiben vagy, addig 0-24-ben futnak ezeket a régi, beégett programok, és élsz tovább boldogtalan, kiégett, frusztrált robotként.

A változás és a boldogságod kulcsa tehát a gátló parancsok feltérképezése, a negatív érzelmeiddel azonosítása, majd mindezek feloldása és új engedélyek adása, melyek a személyiségbe integrálódnak.

Természetesen van erre szépen kidolgozott komplett módszer és eszköztár, csak bele kell vágnod, el kell kezdened valahol.

Remélem most, hogy a kulcs a kezedben van, használni is fogod, mert ha nem teszed, akkor konkrétan te magad zárod el magadtól még az esélyét is annak, hogy végre rálelj a valódi hivatásodra, ami nem munka, sokkal inkább önkifejezés, kiteljesedés, szeretet és boldogság.