Föld Ura kommunikáció

Írta: Pallai Krisztina parapszichológus

Azoknak ajánlanám elsősorban ezt a mai cikkemet, akik ugyanezen az úton haladnak, amin én. Azoknak, akiknek van hite, akik hisznek a szellemi részükben.

A többi olvasónak pedig azért írom le, hogy megértsék. A beavatások után van engedélyünk bemenni oda, ahova a többi ember nem tud bemenni.
A nőgyógyászati problémámat tovább kezelem, továbbra is használom a Pránanadi technikát.

A Metafizikás technikát az orvos után egyszer alkalmaztam. A mai napon szerettem volna tovább folytatni ezt a technikát.

Eltelt pár nap és azon gondolkodtam, hogy háromféle technika van a kezemben, melyiket alkalmazzam a mai nap. Már napok óta éreztem, hogy a metafizikás technikát nem szeretném alkalmazni, volt bennem egy érzés, talán a hitem a technikában.
Mintha valaki lökdösött volna, hogy le kell mennem alfa szintre, mert valami van, meg kell néznem, rá kell jönnöm, mi ez az érzés bennem.

Mélyebb alfa szintre mentem, amihez egy kicsit több idő kellett.

• Kérdeztem, hogy gyógyíthatom-e magamat? Magunkat amúgy nem kell megkérdezni, de most valahogy így éreztem, hogy ezt meg kell kérdeznem. Hát jött is a válasz, hogy nem.
• Kérdeztem, hogy: Miért nem? Valakitől esetleg bocsánatot szükséges kérnem?
• Jött a válasz: Igen.
• Kérdeztem, hogy kitől? Mennyei Atyától?
• Jött a válasz: nem, Föld Urától?
• Jött a válasz: Igen.

Kérek szépen angyali segítséget ebben az esetben mi a teendőm, merre kell elindulnom.

És vezettek…
Lefele mentünk, először láttam tüzet, majd sötét mocsarat, majd egy fekete kaput. A kaput kettő lény őrizte. Kérdeztem, hogy van-e engedélyem bemenni, még ki se mondtam teljesen, csak gondoltam, de már nyílt is a kapu. Sötétség van oda lent.
Egy épületet láttam, éreztem, hogy Rafael és Mihály mellettem vannak, jobb oldalamon Mihály, bal oldalamon Rafael.

Az ajtóban állt Föld Ura, azt mondta: Már vártalak.
Én távolabb álltam meg tőle, nem akartam bemenni.
Azt mondta: Ne félj, gyere.
Álltam még ott egy darabig aztán bátorságot kaptam Mihálytól és elindultam befelé.

Szőnyegen át vezetett a székig, amiben leült a Föld Ura, én láttam rajta arany színű koronát és piros lepel volt rajta. Az arcát nem láttam, mert annyira izgultam, hogy most mi lesz.
Elkezdtem mondani: Bocsánatot kérek, Föld Ura, bármikor bármit tettem ellened, de nem tudom mit tettem, miért kellett ide jönnöm?
A tenyerét mutatta, amiben a mióma volt.
Kérdeztem, hogy valamit elrontottam?
Azt mondta: Igen.
Mit rontottam el?
Azt mondta: Hogyan kérdőjelezem meg az öngyógyításokat? A technikákat, nem kérdőjelezhetem meg, hogy működik-e vagy sem.

Miért kételkedsz? A fény útján jársz nem?

Mondtam, hogy: Igen.
Azt mondta: Helyes válasz. Ekkor a tenyeréről láttam, ahogy a mióma belegurul a tűzbe.
Tovább mozogtak a képek és láttam az első öngyógyításomat, amikor a Mennyei Atya kivette belőlem a miómát.
Ekkor leesett, hogy mit rontottam el.
Hozzád is el kellett volna jönnöm, megkérni, hogy gyógyíts meg?
Azt mondta: Igen.

Mivel a Földön Föld Ura van, ezért, a földi testben ott maradt a mióma még.
Azt mondtam: Föld Ura, kérlek, bocsáss meg!
Összetette két kezét, bólintott és azt mondta: Megírhatod, mondd el mindenkinek, hol jártál.