Írta: Faragóné Hajdok Ilona asztrológus

Testünk fogyó holdkor odaadásra, energiaátadásra, aktivitásra rendezkedik be, növő holdkor pedig tervezésre, védelemre és erőgyűjtésre. A földdel épp fordítva áll a helyzet.

Fogyó holdnál a nedvek inkább a gyökérbe vándorolnak

a föld befogadásra kész, belélegzik. Növő holdnál viszont a nedvek inkább felszállnak, a föld feletti növekedés, a kilégzés van túlsúlyban. Ez az ellentétes ritmus képezi sok kerti és mezei munka szabályának alapját. Mielőtt azonban rátérnénk a vetés, ültetés és palántázás szabályaira, minden bizonnyal hasznos, ha röviden kitérünk az újra művelendő ágyás tavaszi felásására, hiszen ez a munka mindig megelőzi a beültetést.

Tavasszal minden ágyást háromszor ássunk fel!

Először Oroszlán idején, növő holdkor, azután a Bak idején, fogyó holdkor, végül harmadszor — ismét leginkább fogyó holdkor. A harmadik alkalom időpontja azonban már nem olyan fontos.

Az Oroszlán jegye tavasszal éppen megfelelő módon mindig növő holdnál,

a Bak jegye mindig fogyó holdnál fordul elő.

Hogy miért működik ilyen jól ez a szabály?

Elöljáróban csak annyit, ha növő holdnál gyomlálunk Oroszlán idején, akkor minden föld alatt megbúvó gyomnövénymag lendületbe jön, minden kinő és kicsírázik.

Ugyanez a munka, ha fogyó holdkor, a Bak jegyében végezzük, gondoskodik arról, hogy a gaz eltűnjön, és szinte soha többé ne térjen vissza, mert nem maradnak magvak a földben.

Ha ehhez a szabályhoz tartjuk magunkat az ásás során, akkor a legjobb feltételeket teremtjük meg ahhoz, hogy az alábbi javaslatokat a hasznunkra fordíthassuk.

A palántázás, ültetés és vetés alapszabálya a következő:

A föld fölött növekvő és fejlődő növényeket és zöldségféléket növő vagy ehelyett leszálló holdnál kell elültetni vagy elvetni. A föld alatt növő zöldségek akkor fejlődnek jól, ha ügyelünk arra, hogy a vetés vagy az ültetés napja fogyó holdra essen.

Ha ez időben nem lehetséges, akkor helyette választhatunk leszálló holdra eső időpontot is.

A csillagjegy megválasztása

Ami a megfelelő csillagjegy megválasztását illeti, ez attól függ, hogy milyen igényt támasztunk a növénnyel szemben, hogy melyik részének szeretnénk biztosítani a legnagyobb esélyt a fejlődésre.

• A paradicsom például termés, nem pedig levél, gyökér vagy virág. Válasszunk tehát a paradicsom vetéséhez vagy ültetéséhez termésnapot – Kost, Oroszlánt, Nyilast.
• A leveles zöldség (spenót, zöldhagyma stb.) ültetésére és vetésére a legjobb alkalom, ha a naptárban levélnap áll – Rák, Skorpió, Halak.
• A fejes saláta ültetésekor vagy vetésekor emellett mindig fogyó holdnak kell uralkodnia.

Ugyanez az elv érvényes a gyökér zöldségekre, például a zellerre, a répára, a hagymára vagy a retekre. Ezek esetében valószínűleg nem értékelnénk nagyra a szép virágokat vagy a lédús, magasra szökő levélzetet.

Válasszunk tehát gyökérnapot: ilyen a Szűz, a Bika ,a Bak.

Kivételt képez a burgonya: igaz ugyan, hogy ültetésére a fogyó hold felel meg, de nem szabad túl közel esnie az újholdhoz, legyen inkább röviddel holdtölte után.

A virágok és a legtöbb gyógynövény számára a legjobb egy virágnap — Ikrek, Mérleg, Vízöntő.

Ha alapjában megértetted ezeket az elveket, akkor már nem nehéz elkészíteni az éves kerti programot. Az időbeli és az időjárástól függő okok természetesen nem mindig teszik lehetővé, hogy eltaláljuk a megfelelő napot. Arra azonban egyszerű figyelni, hogy ne hasson éppen minden befolyás kedvezőtlenül — elég nagy a játéktér, ahogy azt még látni fogjuk.

Locsolás és öntözés

Az öntözés és a locsolás témájában talán kissé provokatívan hangzik a következő tanács, legalábbis némelyik szenvedélyes kertész fülében: tökéletesen elegendő, ha a veteményt vagy az ültetvényt kezdetben jól megöntözzük. Ha éppen száraz időszak uralkodik, akkor néhány nappal tovább öntözhetünk, de aztán ennek feltétlenül véget kell vetni. A kiegészítő öntözésnek a mi szélességünkön nincs sok értelme.

A szobanövényeket és az erkélyen lévő növényeket ezzel szemben locsolni kell, de őket sem olyan sűrűn, mint ahogy az gyakran történik. A szobanövényeket elsősorban levélnapokon (Rák, Skorpió, Halak) ajánlatos locsolni, leginkább mészmentes az esővízzel vagy állott vízzel.

Talán csodálkozol ezen a tanácson, sőt, esetleg borzalmasnak is tartod, hiszen a levélnapok csak hat-nyolc napos időközökkel fordulnak elő. De mégis: tökéletesen elegendő, ha csak ezeken a napokon locsolunk (kivéve néhány egzotikus növényt). A nagy vízigényű növényeket locsoljuk meg ilyenkor egyszerűen naponta többször, esetleg mind a két vagy három levélnapon.

Legalább virágnapokon hanyagoljuk a locsolást! A virágnapokon (Ikrek, Mérleg, Vízöntő) megöntözött növényekre gyakran rátelepednek a kártevők, főleg a levéltetvek.

Forrás: Johanna Paungger – Thomas Poppe: Útmutató Hold

Faragóné Hajdok Ilona főszerkesztő