ÍRTA: GÁL JUDIT KARMAASZTROLÓGUS
Nárcisz: Narcissus görög mitológiai alak, egy folyamisten és egy nimfa fia, akibe számos nimfa (köztük Ekhó is) beleszeretett, a férfi azonban minden elutasította. Amikor meglátta egy folyóban saját tükörképét, abba szeretett bele.
Freud alkotta meg a történet nyomán a narcizmus – a túlzott önszeretet, önimádat fogalmát. Természetesen a nárcisz virág is szimbóluma az önimádatnak, önzésnek, hiúságnak, érzelmi ridegségnek. Annak, hogy az érintett összekeveri az illúziót a valósággal.
Ennél jóval pozitívabb olvasata az, hogy „maradj olyan, amilyen vagy, mert így vagy tökéletes”, bizonyos értelemben a tisztelet jele. Harmadik – az első kettőtől még szélsőségesebben eltérő olvasata onnan ered, hogy kissé lehajtja a fejét, ezért a virágok szolgájának is nevezik. A kora tavaszi sárga nárcisz derűs színével a reményt, a feltámadást (húsvét) is reprezentálja – a temetők kedvelt szabadföldi virága.
Nefelejcs: jelentése benne van a nevében: hűség, emlékezet, igaz szerelem, az eltávozottak (elköltözők vagy a holtak) emlékezetének őrzése. Spirituális szinten az egyetemes törvényszerűségekre való állandó figyelmet, emlékezést is jelenti. Mindezekért igen kedvelt motívuma a népi hímzéseknek. Álomban viszont óvatosságra int, nem biztos, hogy az álmodó megkapja azt, amire vágyik.
Nőszirom – írisz: ennek az egzotikus kinézetű növénynek a neve is görög eredetű, sokféle színváltozata miatt a szivárványra (Írisz) utal, ezért elsődleges jelentése: a remény. Emellett erős szerelmi, szexuális üzenetet is hordoz, nőknek a befogadást, férfiaknak az odaadást. Kettősséget is tartalmaz, a remény mellett a kétségeket is. Figyelemre méltó a dekoratív virág kecsessége, törékenysége (nőies minőség) és leveleinek kard-szerű, agresszív megjelenése (férfias minőség) közötti ellentmondás.
Orchidea: szépség, finomság, tisztelet. Keleten a kifinomultság, a műveltség és gyöngédség
megszemélyesítője.
A Vízöntő típus virága.
Orgona: az elsöprő erő (vitalitás) és a szeretet jelképe. Jelent még ártatlanságot, első szerelemet, áhítatot.
A Bika virága.
Őszirózsa: a halottak és az emlékezés virága. Az idős kori szerelmet is szimbolizálja, vagy az idősebb emberekkel szemben tanúsított tiszteletet.
Petúnia: érdekes, hogy ennek a nálunk nagyon népszerű és gyakori balkonnövénynek szinte csupa negatív felhangú jelentése van: zárkózottság; méreg; harag és neheztelés, be nem tartott ígéretek – és hasonlók. Egy ellenkező előjelű üzenetet találtam: „megnyugtat a jelenléted”, vagy: „ha velem vagy, megnyugszol.”
Pipacs: heves, de mulandó fellobbanás, bódulat, felszabadultság, vidámság. Ez a gyomnövényként számon tartott, rendkívül mutatós virág nagyon gyorsan elhervad, emiatt is tapad hozzá a szalmaláng lelkesedés képzete. Ettől függetlenül óriási vitalitást tükröz és emiatt, valamint a lángoló érzelmek miatt a pipacs is igen kedvelt népi hímzés, továbbá virágcsendélet és egyéb festészeti motívum.
Pünkösdirózsa: Szégyenlősség; félénkség. Gondokat okozhat a túlzott önkorlátozás. (Ki tudja, miért…)
Rozmaring: ez a növény a fagyra meglehetősen érzékeny, mégis képes volt nagyon erős szimbólummá válni olyan égöv alatt is – például nálunk – ahol csak bizonyos körülmények között marad meg. Néphitünkben a lányok tisztaságának jelképeként ismert. Kedvelt fűszer- és gyógynövény.
Az ókori görögök és rómaiak azt tartották, hogy a rozmaring javítja a memóriát, ezért az emlékezésnek és hűségnek is a növénye. Ágainak illata (zölden, vagy szárítva, füstölőként) temetéseken éppúgy, mint esküvőkön segít az emelkedett atmoszféra megteremtésében. Szerelemkötésre is alkalmas, hiszen ha egy fiatalember egy fiatal leányt kinyílt virágú rozmaringgal érint, azok szerelme beteljesedik. Ha valaki rozmaringot rak a párnája alá, megszabadul a rossz álmoktól.
A Vízöntő típus növénye
Rózsa: az egyik legismertebb és egyben egyik legerősebb szimbólum: a szerelem, megbecsülés, tisztaság, szerencse, boldogság, szépség, a csend ősinek tekinthető szimbóluma.
A kötődést is jelenti – kiváló irodalmi példa erre a Kis herceg rózsája (Saint-Exupery). A népi hímzések, faragások, kerámia és bútordíszítések gyakori motívuma. Egyik legrégibb ismert ábrázolása a knósszoszi palota freskóján látható, úgy 3500 éve. Illatát külön is meg kell említeni, ahogyan színgazdagságát is.
A hagyományok színenként kissé eltérő jelentést tulajdonítanak a rózsáknak.
Fehér és vörös együtt: egység.
Fehér: ártatlanság, tisztaság, báj, diszkréció, titok, távolságtartás. A szülői szeretet virága is lehet.
Rózsaszín: tökéletes boldogság, megbocsátás.
Sárga: féltékenység, a szerelem csökkenése, hűtlenség, irigység, bizonytalanság. Bródy szövege nyomán (Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa…) bizonyos magyar populációnál a sárga rózsa társadalmi- politikai- szociológiai szimbólummá lett.
Sötét karmazsin: Gyász
Vörös: szerelem, szenvedély, bátorság.
Végül ismét megemlítem Bródy Jánost, a „Ha én rózsa volnék” kezdetű szerzeményével, ami szimbólum-értékével nem hogy nem kopott az évtizedek során, hanem egyre erősbödik.
Az Oroszlán típus jellegzetes virága a rózsa, de a fehér rózsát a Mérleghez is sorolják.
Szarkaláb: a sarkantyús szarkaláb a lovagság és a keresztény mitológiában a lovagokat védelmező Mária jelképe. A lelki vakságot gyógyítja. Gyógynövényként egyébként vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő hatása ismert.
A rózsaszín szarkaláb megbízhatatlanságot is jelent.
Százszorszép: gyermekkori gondtalanság, játékosság, ártatlanság, viszonzott érzelem – ehhez képest a kereszténységben (ahol minden kellemetesség valahogy a visszájára fordul) Máriának az egyiptomi meneküléskor hullatott könnyeit jelképezné.
Szegfű: A szegfű már az ókorban is népszerű volt, a római birodalomban Jupiter virágát tisztelték benne. Latin eredetű angol neve – carnation – egyben a csodálatra, szerelemre, hálára utal. Spanyolország nemzeti virága, a Baleár-szigeteken az autonóm tartomány jelképe. Portugáliában az 1974-es vértelen hatalomátvétel névadójává vált (Szegfűs forradalom).
A francia forradalomban piros szegfű volt a royalisták jelképe, a rendszerváltáskor pedig a magyar szocialistáké lett. Manapság gyakran ajándékozzák a legkülönfélébb alkalmakkor. A díszítő motívumok (vésetek, hímzések) sorában előkelő helyen szerepel a rózsa, liliom, tulipán mellett.
Az európai középkorban az állhatatos szerelem, a házasság jelképeként szerepelt; Rembrandt egy híres képe is így ábrázolja. A régi és népi hagyományok szerint vonzerő, asszonyi szerelem; komoly szerelem, szeszélyesség és a hiúság is. Virágnyelven: „A legmélyebb barátság szimbóluma vagy, mert színedet nem változtatod, míg a halál meg nem foszt szirmaidtól.”
Magyar neve is utal arra, hogy levele és termése is szeg alakú. A kereszténységnél ezért aztán Krisztus kereszthalálát szimbolizálja.
A virágnyelv hagyományai szerint:
Szegfű (fehér) – kedves, ártatlan, tiszta szerelem, jó szerencse asszonynak.
Szegfű (bíbor) – szeszély.
Szegfű (csíkos, cirmos) – Sajnálom, hogy nem lehetek veled, bárcsak veled lehetnék. Bársonyos szeretet
Szegfű (minta nélkül) – Igen
Szegfű (rózsaszín) – Soha nem foglak elfelejteni! Valamint a határozatlan, el nem döntött szerelem jelölése.
Szegfű (sárga) – Csalódtam benned; visszautasítás. Más értelmezések szerint tiszta és rajongó szerelem; egyes esetekben pedig a követelődzés és/vagy a megvetés jele is lehet.
Szegfű (vörös) – Érted fáj a szívem, csodálat
Szellőrózsa: Valószínűleg gyorsan hervadó szirmai miatt lett már az ókortól a halál jelképe. Összetört remény. A kereszténység Krisztus szenvedéseinek és halálának jelképét látja benne.
A Rák típus virága.
Tatárvirág: érdektelenség
Tátika: csalás; bájos hölgy
Tavirózsa: örök élet, tisztaság, lelki fejlődés (lásd még a Lótuszvirágot is)
A Rák és Halak típusok növénye.
Tearózsa: „mindig fogok emlékezni”
Télizöld: örökzöld növény lévén az örök élet reményének és a paradicsomnak lett szimbóluma.
Tubarózsa: a veszélyes öröm, az emberek által megszólt, nagyon is valóságos földi boldogság, a lelki és testi kéj virága.
Tulipán: Ősi, archetipikus szimbólum, már a sziklarajzokon is fellelhető. Kiemelten a nőiséget jelképezi, a nőt kislány korától az élet minden pillanatában ábrázolni képes a betegségig, az öregségig, a halálig.
Ezen felül még számos más vonatkozásban is szerepel, például Hollandia jelképe is. „A francia virágnyelvben a szerelem megvallásának a jele. Közép-Ázsiában a tavasz, a kiviruló természet szimbóluma. Külön tulipánünnep van a tadzsikoknál a fiatal lányok részvételével, valamint Törökországban a Boszporusz partján az első virágok megjelenésének idején, ahol a múlékony, de erős szerelem jelképe lett.
A magyar népdalok hasonló formájuk miatt váltakozva említik a tulipánt és a liliomot, s ennek a jelentései a tulipánra is átvihetők, bár a tulipán, különösen a piros, az érzékiséget szimbolizálja, szemben a liliom szűzies megjelenésével.
A magyar népművészetben igen gyakori az ábrázolása, jellé alakult formája megtalálható a kapufélfákon, fejfákon, kályhacsempén, cserépkorsón, szűrhímzésen és a szerelmi ajándékokon – így faragott guzsalytalpon, sulykolón és mángorlókon.
Ez a gyakori előfordulás azt sugallja, hogy nem pusztán virágjelképről, hanem valami általánosabb jelentésű jelről van szó. A tulipánjelképek kontextuális (a környezetet is figyelembe vevő) elemzése során kiderült, hogy olyan női jelképről van szó, amely egyben költőien átfogalmazott vulvaábrázolás, vagyis a tulipán lényegében a két széttárt combnak és az „élet kapujának” ikonikus ábrázolása.
Ezt kivált a szerelmi ajándékok jelképeinek elemzése alapján lehetett világosan kimutatni, ahol a szívvel együtt gyakran egymásba rajzolták a két jelképet, ezzel fejezve ki a szerelmi üzenet lényegét. Erotikus jelkép voltát megerősíti az a tény is, hogy a kapufélfákra vésték, mert közismert volt a nemi szervek gonoszt távoltartó erejébe vetett hit, a görögöktől egész a belső-ázsiai mongolokig (v.ö. a várvédő egri nők vagy a mai cigányasszony obszcén gesztusával). Egyes kultúrtörténészek szerint a tulipán csak későn (a 16. sz-ban) került hazánkba és csak ez után került be a népművészet motívumkincsébe. De valószínűbb, hogy nem maga a növény volt a fontos, hanem a női termékenység gonosztávoltartó szimbólumával, egy igen ősi jelképpel van dolgunk.” (Jelképtár)
Virágnyelvi és szimbolikus jelentése: tökéletes szerető, hírnév. A ragaszkodást, az elmélkedést és az imát is szimbolizálja – vagyis megtestesíti a társadalom különböző szegmensei közti kapcsolatot és megbékélést.
A tulipán számtalan színben és formában kapható, ezért is igen népszerű.
Sárga tulipán – „Mosolyod olyan, mint a napfény.” Ezen kívül a féltékenység hordozója, azt tételezi fel, hogy annak, aki kapja más is van az életében, nem csak az, akitől a virág származik. Reménytelen szerelem.
Vörös vagy rózsaszín tulipán – „Higgy nekem”; szerelmi vallomás, a szerelem hírnöke.
Fekete tulipán – ritka volta miatt azt mutatja, hogy a megajándékozott személy mindennél drágább nekünk.
Fehér tulipán – minden fehér virág a tisztaságot jelképezi, így ez is. Spirituális, testi- lelki értelemben.
A Rák típus virága.
Vadrózsa: virágnyelvi jelentése: „ne taszíts el! Aki csendes örömre termett, csak rejtőzködve élhet boldogan.” Költői tiszteletadás, muzikalitás, valami festői burjánzás rejtőzik a vadrózsában. A cigányok virága, a szabad, korlátok közé nem fogható életé. A lélekből fakadó, igaz szerelmet is jelzi, mely körbefonja azt, aki ilyen szerelembe esik.
Vasvirág vagy más néven menyecskerózsa: Az eladó lányok házánál ültették a kard (legényvirág) mellé a falusi kertekben. Azt üzenték vele, hogy lehet kopogtatni az ajtón, hiszen a ház lakói készen állnak a menyegzőre, ha van jelentkező a leányért.
Verbéna: mágikus virág, minden valamire való varázsfőzetben – talán érdekes, varázslatos hangzású neve miatt is – szerepel. Jelentése: elbűvölés. Valóban a bűvölő szerekben használatos növény, a szerelemkötésre használt főzetek egyik alkotóeleme.
Vérehulló fecskefű: egy antik monda szerint ez a növény gyógyította meg egy fecske vak fiókáját, emiatt szellemi világosságot jelent. A kereszténységben persze Krisztusnak- a lelki vakságból kigyógyító orvosnak – a jelképe.
Veronika: jelentése hűség. Két válfaja ismert ennek a szerény, elsősorban erdők szélén fellelhető igen hasznos, mégis kevéssé ismert gyógynövénynek. Az ösztörűs veronika és az orvosi veronika. Vértisztító teák kedvelt adaléka, és a friss csalán csúcsával együtt segít kigyógyulni a krónikus ekcémából. Jelentése: harmónia a külvilággal, elfogadás, elengedés.
Viola: ragaszkodás, gyorsaság; A tartós szépség virága. Virágnyelven: „Mindig szép leszel számomra.” Viszont a sárga viola az elmúló szépséget jelképezi, ezért nem udvarias dolog sárga violát (nőnek) ajándékozni. Női névként is ismert. A név jelentése erő, akarat.
Zsálya: Ösztrogén tartalma miatt női princípiummal analóg növény, mely a női bajokat orvosolja. Gyógyulást hoz. A keresztényeknél Mária lelki gyógyító erejét jelképezi, mint az összes többi gyógynövény.
szerző: Gál Judit karmaasztrológus
Honlap: www.karmaasztrologia.info
Facebook: Gál Judit (Karma Asztrológia)
Telefon: +36308966069
