Írta: Murányi Tímea parapszichológus, asztrológus
SZORONGÁS
A szorongásra általában lelki zűrzavar, zavarodottság jellemző, amelyben úgy érzem, korlátok közé vagyok szorítva, és a vágyaim megfojtanak. Úgy érzékelem, az életterem olyan korlátok közé van szorítva, amelyek valójában nem is léteznek. „Fogolynak”, „csapdában” érzem magam. Elfogadom, ha az emberek elözönlik a pszichikai teremet, és ez nálam egy bizonyos belső megszorítást, szorongatottság érzését, „összehúzódást” eredményez. Ezért mellőzöm a saját személyes igényeimet, és inkább másoknak kívánok megfelelni, hogy kivívjam azt a szeretetet, amire szükségem van (még akkor is, ha erre más mód is lenne). Ez a belső megszorítás, szorongás arra késztet engem, hogy érzelmeimet, érzéseimet az egyensúlyom kárára felnagyítsam. Mivel ködös világban élek, az önbizalmam elszáll, és reményvesztettség lesz úrrá rajtam, feladom a küzdelmet.
- Melyik lehet az a helyzet, amelyben fiatalként annyira megnyomorgatottnak éreztem magamat, hogy még manapság is mindig hűségesen reprodukálom ezt a berögzült gondolatsémát?
Testem számára természetes, hogy a legfontosabb pszichés, lelki igényeim ki legyenek elégítve, legyen levegőm, hogy lélegezhessek, legyen elegendő tér köztem és a többi ember között, szabadon dönthessek arról, hogy mi a jó nekem. Ha mostantól elsősorban az élettel kapcsolatos elvárásaimra válaszolok, nagy esélyem van arra, hogy mások elvárásait meghagyjam nekik, és így biztosabb lehetek abban, hogy velük is harmóniában leszek. Úgy, hogy meghagyom nekik, tiszteletben tartom saját gondolat- és cselekvési szabadságukat, mert emlékeznem kell arra, hogy ha megfulladok valamitől, valami nyomaszt, akkor az azért lehet, mert én tudatosan vagy tudat alatt megfullasztom az embereket magam körül.
A szorongás olyan ijesztő és gyakran megnevezhetetlen feszültséggel járó ideges vagy nyomasztó várakozás, amikor valami bekövetkezésétől tartunk. Kapcsolódhat egy konkrét nyomasztó, szorongásra okot adó valós veszélyhez is (mint haláleset, személyes katasztrófa, büntetés). Azonban a szorongás esetében inkább olyan félelemről van szó, amely nem köthető semmilyen azonnal érzékelhető vagy kifejezhető dologhoz. Ezért a szorongás mély okainak megtalálásához általában a gyermekkoromig kell visszamenni, mivel ez gyakran az elhagyottságtól, egy szeretett személy szeretetének elvesztésétől, és a szenvedéstől való félelmekhez köthető. Amikor újra hasonló helyzetbe kerülök, a szorongás újra felszínre tör bennem. Bármikor, amikor ez a félelem újra megjelenik, vagy ha egy ilyen valós vagy akár képzeletbeli helyzetet élek meg újra, ezt a tudatalattim egyfajta vészjelzésnek fogja fel, amelyben vészhelyzetet érzékel, és a szorongás még erősebben jelentkezik. Gyerekként a szorongás általában a sötéttől való félelemként konkretizálódik, ölt alakot, vagy a gyerek hajlamos lesz magányába zárkózni.
Megerősítések: Mostantól bátorságot, bizalmat viszek az életembe azért, hogy jobban tisztelhessem saját magamat, és a többieket pedig hagyom, hogy szabadon gondolkodhassanak a dolgokról, és az életemből kiűzök minden bűntudatot. Így „tisztábban” fogok látni, és még inkább világosan látom a dolgokat az életemben, amelyben folyamatosan előre haladok.
KLAUSZTROFÓBIA
A klausztrofóbia szó a latin claustrale szóból ered, ami azt jelenti: be van zárva. A klausztrofóbia tehát a zárt helytől (lift, repülőgép, barlang, alagút) való irracionális félelmet jelöli.
Úgy érzem, nincs irányításom a dolgok, történések felett, ami szorongást vált ki belőlem.
Minden olyan zárt hely kapcsán, ahol egyedül vagy másokkal együtt kell lennem, pánikba esem.
Ez a félelem származhat születési traumából, amikor a méhnyakon átpasszírozva kellett megtennem az utamat a külvilág felé. Lehetséges, hogy anyám ekkor megélt félelme rám is átragadt. Ez a félelem onnan is datálható, amikor az anyaméh biztonságot nyújtó, elzárt kis fészkéből a szülési fájások, méhösszehúzódások kikergettek engem, amely következtében megszületett bennem az újtól vagy minden új történéstől való félelem.
Így, ha egy zárt helyen találom magam, az engem erre, a születésem pillanatában elraktározott félelmemre emlékeztethet. Úgy érzem, hogy rabja vagyok egy olyan helyzetnek, amelyben teljességgel tehetetlennek érzem magam. Mit kell tennem?
Először is meg kell vizsgálnom, hogy ez a félelem nem egy olyan gondolat vagy mentálisan berögzült gondolatséma eredménye-e, amelynek eredete az életem első szakaszához nyúlik vissza. Ez a fóbia a legtöbb esetben egy olyan, szexualitáshoz kapcsolódó félelemből ered, amely a gyermekkorromig nyúlik vissza. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy szexuális zaklatást szenvedtem volna el gyermekkoromban, hanem az érzelmi memóriámban ilyen jellegű félelmet raktároztam el, vagy megijedtem attól, hogy úgy éreztem, nincs kiút egy bizonyos szexuális jellegű szituációból.
Megerősítés: Elfogadom, hogy a cselekvés útjára lépek, és hogy olyan módon, olyan módszer segítségével szabadulok meg ettől a helyzettől, amely a legmegfelelőbb számomra. Néha a pszichoterápia a legjobb módszer arra, hogy megváltoztathassam az érzelmi memóriámat, és hogy nagyobb belső szabadságra leljek.
IDEGESSÉG
Az idegesség azt jelzi, hogy nem bízom eléggé magamban, a környezetemben és a jövőmben. Ha túl gyorsan, kapkodva akarok valamit elvégezni, vagy túl gyorsan akarok beszélni, valamit kimondani, az az idegességemről árulkodik. Ez azt jelzi számomra, hogy bíznom kell az életben, és legyek tudatában annak, hogy nem szükséges mindent tökéletesen irányítani, kontrollálni azért, hogy az élet szép és szeretni való legyen. Tudatára ébredek annak, hogy az idegességem instabilitásról, vagy egy általam rettegett esemény bekövetkezésétől való félelmemről árulkodik.
Megerősítés: Rendszeresen lazítok, és bízom a belső lényemben. Bízom abban, hogy olyan jövőt teremtek magamnak, amilyet szeretnék, amelyben jól érzem magam. Bízom az életben, és abban, hogy minden vágyam a megfelelő időben érkezik meg hozzám.
IDEGRENDSZER
Az idegrendszeremet idegek és idegi központok alkotják, amelyek a testem különböző részeit hivatottak összehangolni és irányítani, sőt az érzéki, pszichikai és intellektuális információk fogadásában is nagy szerepe van. Valójában az idegrendszerem az energetikai vagy mentális testemmel kapcsolatos gondolataimmal áll összefüggésben. Az idegrendszer egy fizikai, testi szinten megjelenő elektromos kapcsolódási rendszerhez hasonlatos, amely lehetővé teszi számomra, hogy a gondolataim tettekké váljanak a világban.
IDEGEK – NEURALGIA – idegbántalom, idegzsába
Valamelyik ideg ellátási területében jelentkező fájdalom. A neuralgiát úgy is definiálhatnánk, mint egy elektromos vezetékben fellépő zárlatot. A neuralgia egy idegben érzett éles fájdalom, amelyet egy túl erős feszültség okoz. Ha az ideg el van szakadva, akkor a kommunikáció, az energia szabad áramlása az, ami elszakadt bennem. A fájdalmas testrész segít az ahhoz kapcsolódó adott érzés, érzelem felderítésében.
A neuralgiának gyakran bűntudat az oka, vagy az a vágy, hogy a társadalom által felállított normáknak megfeleljünk. Ha ez egy kezet vagy egy kart érint, akkor ez azt jelzi, hogy egy nyomás (mint az elkötelezettség) vagy más érzés (mint pl. a tehetetlenség) akadályoz meg abban, hogy meghozzak egy döntést, vagy hogy egy harmonikus irányba induljak el.
Ha a neuralgia egy lábat, lábszárat, vádlit érint, akkor az érzelmeim egy új irányba történő következő lépésemet akadályozzák, és ennek következtében az energiáim szabad áramlását is az életemben. Tudatosítva magamban az életem érintett területét (az adott, érintett testrész megvizsgálásával), amelyet bizonytalanság és szorongás övez körül, akkor könnyebben találhatok rá gyógyírt, és könnyebben rátalálhatok a megoldásokra és mindarra a szeretetre, amelyet a szituáció igényel a részemről.
Megerősítés: Felelősséget vállalok az életemért, a döntéseimért. Határozott döntéseket hozok, melyek előre visznek az utamon. Hagyom, hogy az energia (szeretet) szabadon áramoljon rajtam keresztül és tettekben nyilvánuljon meg. Merek tenni a céljaimért, vágyaimért.
IDEGEK – IDEGGYULLADÁS, NEURITISZ
Valamely ideg gyulladásos betegsége. Az adott ideg vagy idegek által behálózott testrész információt nyújt számomra arról, hogy az életem melyik területén kell felismernem, tudatosítanom valamit. Még akkor is, ha úgy tűnik, hogy az ideggyulladásom oka fertőzés, alkoholizmus, bizonyos betegségek vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatásai, kívánatos, hogy rájöjjek mi az, ami ennyire felidegesít a saját magammal történő kommunikáció során.
Ha újra felveszem saját magammal a kapcsolatot, és ha magamat megértéssel kezelem, akkor sokkal nagyobb nyugalomra fogok lelni az életemben és a fizikai testemben is.
Megerősítés: Elfogadom magam, szeretem magam. Örömmel lépek kapcsolatba igazi önvalómmal.
Folytatjuk…
Szeretettel, Murányi Tímea
Források:
- Thorwald Dethlefsen, Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez (A betegség jelentése és jelentősége)
- Jacques Martel: Lelki eredetű betegségek lexikona
