Írta: Kovács Réka természetgyógyász

Tudtad, hogy egy 2021-es kutatás szerint a magyarok a legrosszabb alvók Európában?

De miért fontos, hogy jól aludjunk?

Az alvás folyamata hozzájárul a test regenerálódásához, a napközben tanult új ismeretek rendszerezéséhez és feldolgozásához. Az ébrenlét alatti érzelmi hatások pedig részben az alvás alatt kerülnek a helyükre.


Már nem igaz a korábbi nézet, hogy mindenkinek 8 óra alvás az ideális. Egyénileg eltérő az alvásigény, van akinek elég 4-5 óra alvás, másoknak akár 8-9 óra alvásra is szükségük van.
Az számít „elegendő” alvásnak, ha reggel kipihenten ébredünk és jól bírjuk a nappali aktivitást. De az alvásigény nem állandó ugyanannál az embernél sem.


Az alvás egészséges ritmusa

Testünk biológiai „óráját”, a nappalok és az éjszakák természetes váltakozása határozza meg. Amikor kint sötétedik, fáradtnak érezzük magunkat. Reggel pedig, ha világosodik, felébredünk.


A cirkadián ritmus illeszkedik a Föld forgásához, így a nappalok és éjszakák váltakozásához is. Majdnem minden hormonunk termelődése összefügg a cirkadián ritmussal, vagyis az alvást és ébrenlétet szabályozó belső óránk működésével. Minél rendszeresebb az alvásunk, annál rendszeresebbé válik a hormontermelésünk is. Ám ha krónikusan kialvatlanok vagyunk, akkor felborul a hormonháztartásunk egyensúlya és betegségek alakulhatnak ki.

A normális alvási ciklus befolyásolja a hormonok – kortizol, ösztrogén, progeszteron, éhséghormonok (inzulin, leptin, ghrelin), melatonin, pajzsmirigy-hormonok és a növekedési hormonok termelődését is.


A tobozmirigyben termelt melatonin hormon szabályozza szervezetünk alvásigényét, ezért ha elkezd sötétedni, a kortizol hormon szintje elkezd csökkenni, a melatonin hormon szintje pedig emelkedni fog, aminek hatására el fogunk álmosodni. Ez ideális esetben 21-22 óra körülre tehető, ez lenne az egészséges alvási idő kezdete.



Hogyan alszunk?

Sok minden történik a szervezetben az éjszakai alvás közben. Az éjszakát 1,5 órás ciklusokban alusszuk át, 1 cikluson belül van mély – és felületes alvási ciklus ill. álomalvás is.

Az alvás első részében inkább a mély alvás a meghatározó, míg az éjszaka második részében a felületes és az álomalvás (REM-alvás: rapid eye movement = gyors szemmozgás) a jellemzőbb. Mély alvás alatt a szervezet lelassul, csökken a légzésszám, alacsonyabb értékre áll be a vérnyomás és a pulzus, lejjebb megy a belső hőmérséklet is. Az emésztés lelassul, valamint lecsökken a vizeletelválasztás mértéke. Az izomtónus csökken, vagyis az izmok ellazulnak.




Mik a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hiányának következményei?

• Fáradtak és álmosak leszünk napközben
• koncentrációs készségünk romlik
• reakcióidőnk romlik, ami a vezetésnél különösen veszélyes
• nehezebben jutnak eszünkbe a dolgok
• nehezebben tanulunk meg új ismeretket.

A súlyos alváshiány a test leromlásához, az immunrendszer legyengüléséhez vezet, valamint hatással van a vérnyomásra ill. fogékonyabbak leszünk a fertőzésekre és gyulladásos folyamatokra is.

Mik az alvás kóros állapotai?

Disszomnia: az illető időben elalszik, viszont kora hajnalban felébred és nem tud visszaaludni, vagy nehezen, későn alszik el, az ébredés viszont normális időben következik be.

Pszichofiziológiai inszomnia A nehezített elalvás már néhány alkalom után önmagát gerjesztő folyamattá válhat. Az illető előre szorong, hogy sokáig álmatlanul fog forgolódni. Ez az öngerjesztő félelem pedig megnehezíti az elalvást, így ez a kórkép egyre súlyosbodik.

Betegségeket kísérő alvásproblémák is gyakran előfordulnak pl. alvási apnoe azaz a légutak időről-időre történő elzáródása; Pickwick-szindróma: jellemzően a túlsúlyos férfiakra jellemző tünet, hogy az alvás felét légzés nélkül tölthetik; Nyugtalan láb szindróma stb.

Paraszomniák, amikor is félelmes felriadás vagy fogcsikorgatás történik alvás közben.

Ideggyógyászati betegségek, amik az agyi ereket érintő elváltozások, a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedései, sérülése vagy daganatos elváltozásai.

Pszichiátiriai zavarok
is okoznak alvásproblémákat például a pánikbetegség, depresszió, mánia, skizofrénia.

Belgyógyászati betegségek is okoznak alvásproblémát:
• pajzsmirigy túlműködés
• krónikus vesebetegség
• tüdő krónikus betegségei
• szívbetegségek a szervezet elégtelen oxigénellátása miatt
• asztmás rohamok
• máj súlyos elváltozásai
• éjszakai gyakori vizelési inger
• gyomorsavtúltengés, fekélybetegségek
• gyógyszerek mellékhatásai pl. altatók!, aluszékonyságot csökkentő szerek, pszichiátriai -, allergia elleni -, szív- és érrendszeri betegségekre alkalmazott gyógyszerek.



Folytatása következik.

Forrás:
https://www.webbeteg.hu/cikkek/apnoe/13816/alvas-alvasi-fazisok
https://www.pharmanord.hu/news/alvas-ebrenlet-ciklus-zavar-termeszetes-megoldas-news
https://www.hazipatika.com/psziche/alvas/cikkek/az_alvas_igy_hat_a_hormonjainkra







Kovács Réka
fitoterapeuta természetgyógyász
energiagyógyász

Mobil: 20/515-3769

E-mail: aranykori.lelekgyogyitas@gmail.com

Weboldal: https://fenymasszazs.webnode.hu

Facebook | Facebook csoport