Írta: Murányi Tímea parapszichológus, asztrológus
ALLERGIA (általában)
A minket körülvevő és életünk részét képező anyagok rendszerint közömbösek a szervezet számára, ám ha az immunrendszer tévesen „ellenségként” kezeli őket, a szokásostól eltérően, fokozottan reagál rájuk.
Az allergia tehát nem más, mint az immunrendszer „tévedése”: ártalmatlan anyagokat minősít veszélyes betolakodónak, akik ellen teljes gőzerővel veszi fel a harcot.
A betegség kialakulása a következő: a szervezet az első találkozáskor antigénként (az antigén olyan anyag, amely a szervezetet antitestek, azaz védekező anyagok termelésére ösztönzi) reagál egy adott anyagra, ezért antitesteket kezd előállítani, aztán a következő találkozáskor – mivel az antitestek segítségével azonnal felismeri – agresszíven és hevesen elutasítja.
Vélhetően valakivel vagy valamivel szemben ellenszenvet vagy agresszivitást élünk meg, és ezt a problémát agyunk ily módon interpretálja. Az allergia különböző fajtái hasonlóak az asztmához, azonban a reakció inkább a szemeket, az orrot és a torkot érinti ez esetben, mintsem a tüdőt vagy a mellkast.
Mire vagyunk allergiásak? Mi az, ami bennünk ilyen heves reakciót indít el? Mi az, ami ezt az irritációt, a test ilyen erős érzelmi válaszreakcióját okozza? Ezek mind a mentálisan megszüntetett érzelmek felszabadításai. Ha valamit megpróbálunk tudatosan vagy tudat alatt nem észrevenni, esetleg kitörölni, az ily módon tör utat magának, és a testünk „beszél” helyette.
Mintha egy olyan dolog lenne bennünk, aminek nincs ott semmi keresnivalója, amely zavarja önvédelmi rendszerünket. Ez az ellenség átveszi a hatalmat, a cselekvés és a létezés hatalmát, és ez letaglóz minket. Az allergia általában mély intoleranciát, türelmetlenséget jelez, néha az életben való teljes részvételtől való félelmet tükrözi, esetleg arról tanúskodik, hogy meg kellene szabadulnunk a minket támogató érzelmi mankóktól, mert így megtanulunk a saját lábunkon megállni.
Az allergiás ember legfontosabb jellemzője, hogy azt gondolja magáról, nincs harmóniában a saját személyes értékeivel. Fel szeretné hívni magára az emberek figyelmét, szeretne szimpatikus lenni és segítséget kapni. Vajon arra „használjuk” az allergiát, hogy szeretetet vívjunk ki magunknak? Lehetséges. Mindenesetre egy dolog biztos: azért vagyunk allergiásak, mert nem fogadjuk el énünk egy részét, és ez a tudat alatti ellenállás önmagunkkal szemben igen erőteljes.
Az emberek általában nagyon sokféle dologra lehetnek allergiásak: élelmiszerekre, tárgyakra, formákra, illatokra. Minden olyasmivel kapcsolatban, ami az öt érzékszervet érinti (főként a szaglás, amely a legerősebb érzékelés a memória szempontjából), az agy egy csomó, számunkra jó vagy rossz benyomást raktároz el. Nagyon is lehetséges, hogy azért vagyunk valamire érzékenyek, mert az agyunk egy rossz emlékhez kötve tárolta, és ilyenkor ösztönösen visszautasítjuk.
Például elválasztanak bennünket egy számunkra kedves állattól vagy személytől, aztán később olyan helyzetbe kerülünk, mely emlékeztet minket erre – vagyis újra átéljük az eseményeket. Azok az anyagok, melyekkel ekkor kapcsolatba kerülünk, allergiát válthatnak ki. Ha a megélt helyzet szorongással teli, akkor az arckoponya üregei lesznek érintettek a betegségben (szénanátha). Ha inkább a félelem dominált, akkor az allergia köhögés (légzési nehézségek) formájában fog jelentkezni, és ha egy elválást éltünk meg nehezen, akkor bőrbetegségek, bőrelváltozások lesznek a tünetek (ekcéma, csalánkiütés, dermatitisz – bőrgyulladás).
Az élelmiszer-allergia előzménye egy helyzet, melyben nemet kellett mondanunk valamire, amit nagyon szerettünk, így vele szemben allergia alakul ki. Az allergia jelentheti még az újtól, a kalandoktól való félelmet, az élettel szembeni bizalom hiányát. A beteg úgy érzi, köteles megvonni magától az újdonság örömét azt gondolván, hogy az élet csak szürke hétköznapokból áll.
Ki vagy mi az, ami ilyen nagy félelemmel tölt el bennünket? Van-e olyan dolog, amitől annyira idegenkedünk, hogy a lehető legtávolabb akarjuk tudni magunktól?
Úgy tűnik, olyan esetek is vannak, amikor az agy bizonyos helyzeteket bizonyos anyagokkal azonosít a homonimák kapcsán (azonos hangalakú, különböző jelentésű szavak). Összefoglalva: az allergiát mindig valamivel (szimbolikus értelemben egy helyzettel, tárggyal, állattal) szembeni frusztráció, ingerlékenység okozza. Figyeljünk az üzenetre: azt, amit el akarunk utasítani, inkább fogadjuk el, dolgozzuk fel, így az integrációs folyamat beindul, és az allergia idővel eltűnik.
ALLERGIA – ÁLLATOK (általában)
Az állatok erős szexuális ösztönökkel és egyedi, rájuk jellemző tulajdonságokkal (például a méh szúr) születnek. Minden állat a szerelem egy-egy arcát jelképezi, ezért ha allergiásak vagyunk egy állatra, akkor ellenállást mutatunk a rá jellemző tulajdonsággal vagy ösztönnel szemben. Fogadjuk el a szexualitás természetességét, vágyainkat – legyenek azok tudat alattiak vagy tudatosak -, mivel ezek szerves részét képezik lényünknek.
ALLERGIA – ANTIBIOTIKUM
Az antibiotikumokat (anti ‘ellen’; bio, bios ‘élet’) eredetileg mikroorganizmusokból állították elő, de ma már megjelentek a szintetikus gyógyszerek is. Feladatuk a baktériumok elpusztítása vagy szaporodásuk megállítása. A baktériumok azonban maguk is az életet szimbolizálják, így itt van egy kis ellentmondás. Ha az antibiotikum feladata az, hogy egy bizonyos életformát „megsemmisítsen” bennünk, miért vagyunk rá allergiásak? Valószínűleg azért, mert visszautasítjuk a létezés bizonyos formáit, amelyek többé kevésbé kellemetlenek.
Tudatosítanunk kell bizonyos dolgokat az életünkben, és el kell fogadunk a belőlük származó tapasztalatokat, még akkor is, ha ez néha nehéz, mivel le kell vonnunk a tanulságot saját magunk számára. Bízzunk a kreatív erőinkben!
ALLERGIA – DARÁZS- vagy MÉHCSÍPÉS
Az a benyomásunk, hogy a közvetlen környezetünk állandóan kritizál bennünket, mintha folyamatosan „csipkelődnének” velünk. Valódi csípés esetén (méh, darázs) kiszabadul belőlünk mindaz a negatív érzés és gyűlölet, amelyet mások támadásai miatt felhalmoztunk magunkban.
Keressük meg a számunkra legmegfelelőbb helyet a világban és vizsgáljuk meg, mit kell tennünk annak érdekében, hogy másoknak kevesebb okuk legyen az Ítélkezésre. Nem utolsósorban pedig, ne legyen olyan fontos, hogy mások mit gondolnak rólunk!
ALLERGIA – EPER
Az eperallergiát olyan frusztrációhoz köthetjük, amely a szeretetet és a szükségletként definiálható elementáris gyönyört (szexualitás, evés) ellentmondásként fogja fel. Ez az allergia egy olyan eseményből fakadhat, amelyet megéltünk, vagy meg akartunk élni, de nem volt rá lehetőség.
Egyfajta gyűlölettel és bűntudattal párosuló frusztráció az, ami kiválthatja. Az eperallergia által kiváltott heves rohamok halállal fenyegető légzési elégtelenséghez is vezethetnek. A tüdők az életet jelképezik, így ezzel a rohammal nyilvánvalóvá válik, hogy az életünkben valamely létfontosságú szükséglet nem lett kielégítve.
Tudomásul kell vennünk, hogy amikor táplálkozunk, alszunk, gyönyört vagy örömöt érzünk, azt a saját magunk iránt érzett szeretetből tesszük. Él kell fogadnunk, hogy mindegyikünknek megvan a saját személyisége a maga erényeivel és félelmeivel, és hogy minden lényben megtalálható az a bizonyos kis fényes szikra.
ALLERGIA – HAL, TENGER GYÜMÖLCSEI
A „halnak lenni” kifejezést olyan emberekre használják a francia nyelvben, akiket könnyen rá lehet szedni. így az allergia olyan jellegű frusztrációra utal, amelyet olyan élethelyzet következtében élhettünk meg, amelyben naivnak éreztük magunkat, amelyben rászedtek bennünket.
El kell helyeznünk magunkat a világban, és tudatosítanunk kell magunkban: az élet tapasztalatok sorozata, amelyek azért vannak, hogy tanulhassunk belőlük. Minél inkább bízunk magunkban, és minél jobban átérezzük, felvállaljuk a saját felelősségünket, annál inkább el fog tompulni ez a kellemetlen érzés, és el fog tűnni az allergia.
ALLERGIA – KUTYÁK
Azt mondják, hogy a kutya az ember legjobb barátja. Akkor hát, mi az oka annak, ha éppen a kutyákra vagyunk allergiásak? Melyik emberrel vagy a barátsággal kapcsolatos élethelyzet az, ami bosszant bennünket? Ha a kutyákra vagyunk allergiásak, lehetséges, hogy bizonyos agresszivitást, erőszakot élünk meg a barátsághoz kötődő szexualitással kapcsolatban. Talán azért érezzük rosszul magunkat, mert nem tudjuk pontosan meghatározni bensőnkben a barátság és a szeretet-szerelem helyét. Ez a rossz érzés dühöt vált ki belőlünk, amely allergia formájában jelenik meg.
Jelöljük ki a barátság határvonalait, definiáljuk a fogalmat azért, hogy világosabbá válhasson pár olyan helyzet az életünkben, ami jelenleg még nem körvonalazódott elég tisztán. Tiszteljük magunkat a szükségleteinkkel, igényeinkkel és a választásainkkal együtt.
ALLERGIA – LOVAK
Az állatok közül a lovat mint szimbólumot a szexualitás ösztönös oldalával hozzák kapcsolatba. Mivel az ösztönt általában az első csakrához kötjük (farkcsont), a félelmet legjobban a következő mondat illusztrálhatja: „Túl alantas, állatias szexuális ösztönökkel rendelkezem.” Ez a gondolat egy erős és heves lóallergia formájában jelenhet meg. Talán azt gondoljuk, a szexualitás nem eléggé spirituális számunkra.
A lelkünk mélyén vágyat érzünk a szexuális tapasztalatok megélésére, és szeretnénk az anyagba minél több spiritualitást vinni. Nyitottnak kell lennünk az új élményekre, amelyek segítségével még inkább megismerhetjük önmagunkat és kiteljesedhetünk.
ALLERGIA – MACSKÁK
A macska sokkal érzékenyebb a láthatatlan dolgokra, mint az emberek többsége. A macskaallergia többnyire a személyiség azon oldalával hozható kapcsolatba, amely képes „megérezni” dolgokat (női oldal vagy aspektus) anélkül, hogy ezekre a dolgokra konkrét bizonyítékaink lennének. Az intoleranciát pedig éppen azért éljük meg: nem tudjuk elfogadni azokat a megérzéseket, amelyekre nincs racionális bizonyítékunk. Világos hát, hogy a macska a női oldalt, szexualitást szimbolizálja, és minden, alapvetően női tulajdonságot: gyengédség, báj, szelídség. A betegség üzenete: e tulajdonságok valamelyikét nem toleráljuk, vagy valaki mással kapcsolatban, vagy saját magunkban.
ALLERGIA – MOGYORÓOLAJ vagy -VAJ
A földimogyoró-olaj vagy földimogyoróvaj fogyasztása olyan esemény emlékét aktiválja a memóriánkban, mely fiatal korunkban történt velünk, és elég kellemetlen volt. Talán olyan munkát végeztettek el velünk, amelyért nem járt megfelelő elismerés (anyagi vagy érzelmi), s ez feldühített bennünket, mert úgy éreztük, „földimogyoróért dolgoztunk…” Ha megpróbálunk rájönni arra, mi lehetett ez az esemény vagy élethelyzet, amelyben ilyen érzéseket éltünk meg, megváltoztathatjuk az érzelmi memóriánkat, és így javíthatunk a helyzeten.
Tudatosan vegyük észre az életünk minden olyan szegmensét, amelyben úgy érezzük, támogatnak bennünket, segítenek nekünk – amelyben az élet viszonylag könnyű számunkra. Nagyítsuk fel ezt a kellemes érzést magunkban, hogy segítsen nekünk azoknak a nehézségeknek az ellensúlyozásában, amelyeket gyermekként éltünk át.
ALLERGIA – POR
A porról a kosz, a mocsok, a tisztátalanság jut eszünkbe. Ha allergiásak vagyunk a porra, akkor „mocskosnak” élünk meg bizonyos dolgokat az életünkben, és ez bizonytalanságot okoz. Általában a szexualitás az, amihez sokan így viszonyulnak. Ha porallergiánk van, mélyebben kellene foglalkoznunk saját önbecsülésünkkel. A „porból lettünk, porrá leszünk” szállóige is ábrázolja a haszontalanság érzését. Minden elértéktelenedik, minden elmúlik. Sokféle módon érezhetjük magunkat haszontalannak: tetteinkkel kapcsolatban (a múltban vagy a jelenben), anyagi téren, vagy akár lelkiekben. Ha a por nem vált ki belőlünk konkrét fizikai reakciót (tüsszögés, viszketés), előfordulhat, hogy frusztrációnk tisztaságmánia formájában jelentkezik – és a tisztaságmániát értsük valóban szélsőséges formában.
Fel kell tennünk magunknak a kérdést: valóban félünk attól, hogy mocskosak vagyunk, valóban tisztátalan dolognak érezzük a szexualitást? Tanuljuk meg értékelni magunkat, és azt is értékesnek tekinteni, amit teszünk.
ALLERGIA – SZÉNANÁTHA
Ez az allergiafajta általában pollenérzékenységet jelent. A pollen (virágpor) a növények hímivarsejtje, mely a megtermékenyítés és a reprodukció szimbóluma. Ez az allergia általában az orrot, a szemeket és az arcüregeket érinti, és megjelenése egy bizonyos élethelyzettel vagy régi emlékkel szembeni ellenállást jelez. Előfordulhat, hogy tudat alatt elvetjük a szexualitás egy bizonyos formáját vagy annak bizonyos aspektusait – leginkább akkor, ha a szexualitással kapcsolatos érzéseink/elképzeléseink nem egyeznek a társadalom által elfogadott normákkal.
Annyi azonban bizonyos, hogy elnyomunk magunkban egy helyzetet, ami nyomasztó érzésként telepedik ránk. Valami egyáltalán nincs ínyünkre, testünk fel is lázad ellene, de mégis megtesszük, hogy másoknak örömet okozzunk. Megváltoztatjuk a véleményünket mások hatására, készek vagyunk másokért bármire. Nehezen találjuk meg a helyünket a világban, mert nehezen mondunk bármire is nemet.
Állandó bűntudat gyötör bennünket. A szénanátha egyfajta manipuláció. Manipuláljuk vele az embereket annak érdekében, hogy az történjen, amit mi szeretnénk. Ez a fajta allergia időszakos, hiszen a nyári hónapok kedveznek a szénanátha kialakulásának – jó kifogás arra, hogy ezekben a szép hónapokban kevesebbet kelljen tevékenykednünk. Bizonyos embereknél azonban 7 évig is eltarthat.
Ideje mindezen gyorsan változtatni! Tudatosítani kell magunkban, hogy a szénanátha eszközzé is válhat, amely lehetővé teszi, hogy elkerüljünk bizonyos helyzeteket / feladatokat / helyszíneket.
Mivel nem vagyunk képesek visszautasítani a dolgokat, így jó okunk /mentségünk van rá, hogy elkerüljük. Fogadjuk el saját helyünket a világban, képzeljünk egy „fénybuborékot” magunk köré, és saját természetességünkkel, mesterkéltség nélkül nyissunk mások felé.
A szénanátha első megnyilvánulása néha olyan eseményhez köthető, amelyet valószínűleg igen heves érzelmi reakció kísért. Amikor az évnek ugyanaz az időszaka visszatér, erre emlékszünk, illetve inkább a testünk emlékezik, és újra megjelenik az allergia.
Fontos tehát, hogy tudatosítsuk ezt a bizonyos eseményt azért, hogy a betegséget létrehozó berögzült gondolatsémát meg tudjuk szüntetni: így nem lesz többet szükségünk a betegségre. A szénanátha csak egy jel volt, hogy megtaláljuk a bajunk valódi okát.
Szabadabbnak fogjuk érezni magunkat, uralni fogjuk életünk eseményeit. Fogadjuk el mindazt, ami jó nekünk, még akkor is, ha az a szexualitás ismeretlen formáit jelenti. Minden lehetséges a szeretetben, szerelemben és a harmóniában.
ALLERGIA – TEJ, TEJTERMÉK
A tej az anyával való kapcsolatot és az evilági létünk első pillanatait jelképezi. Teljes értékű táplálék, mely az élet első heteiben minden, a fejlődésünkhöz szükséges tápanyagot képes biztosítani. Mivel ehhez a létfontosságú táplálékhoz az édesanyánkkal való szoros kontaktus révén juthatunk hozzá, azt a szeretetet szimbolizálja, amelyet az édesanyánktól kapunk.
Így, ha frusztrált a kapcsolatunk a saját anyukánkkal (vagy az anyai szerepet betöltő személlyel), mert úgy érezzük, nem felel meg az anyai szerepnek, ez magyarázatot adhat arra, miért lettünk a tejre allergiásak.
Zavarhat bennünket a ránk irányuló figyelem mennyisége vagy minősége, a minket érő kritika, amely a kapcsolatunkat kellemetlenné, diszharmonikussá teszi.
Ha születésünk óta tejallergiánk van, meg kell vizsgálnunk azokat a félelmeket, amelyeket édesanyánk érezhetett akkor, amikor a szíve alatt hordott bennünket. Ezek a félelmek ránk is átragadhatnak, létrehozva bennünk az allergiát.
Anyukánk viselkedése a következő kérdést indíthatja el bennünk: „Hogyan viszonyul ő hozzánk? Az édesanyánknak érzi magát?” Fontos, hogy kettőnk kapcsolatát szeretettel elemezzük, és minél előbb harmóniába kerüljünk önmagunkkal, illetve az anya-gyermek kapcsolattal.
ALLERGIA – TOLL
Talán egy olyan helyzetre vagy személyre lettünk allergiásak, aki a földhöz kötöttség érzését kelti bennünk. Nem tudunk szárnyalni, képtelenek vagyunk szabadnak és boldognak érezni magunkat. Dühösek vagyunk, mert úgy érezzük, egy bizonyos élethelyzet és a boldog élethez szükséges szabadság közé ékelődtünk.
Folytatjuk…
Szeretettel,
Murányi Tímea
Forrás: Jacques Martel: Lelki eredetű betegségek lexikona
